Zsákutcába kerülhet az AI a Corvinus kutatása szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemrégiben publikált nemzetközi tanulmánya hiánypótló módon vizsgálja a ChatGPT hatását az online közösségekre, amelyek az interneten megosztott nyilvános tudáshoz járulnak hozzá, ez a hatás pedig a mesterséges intelligencia jövőjét is befolyásolja. A kutatók többek között arra mutattak rá, hogy a mára mindennapjaink szerves részévé vált nagy nyelvi modellek (LLM, large language model) potenciális adat- és tudásforrásokat helyettesítő szerepe az ember által generált tartalom csökkenéséhez vezethet. Ez jelentős gondot okozhat a jövőbeli modellek fejlesztésében, mert nem lesz elég adat a további képzésükhöz. A publikáció következtetése szerint, ha a nyelvi modellek miatt kevesebb nyílt, ember által létrehozott adat keletkezik, akkor ezek a modellek végső soron korlátozzák saját jövőbeli képzési adatforrásaikat és hatékonyságukat.
A most közzétett munka középpontjában Johannes Wachs, a Corvinus docense és nemzetközi kutatótársai a Stack Overflow nevű, kérdéseket és válaszokat tartalmazó mérvadó programozási szakmai weblap aktivitását vizsgálták a ChatGPT, az egyik legnépszerűbb LLM-modell megjelenése utáni fél évben. Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a Stack Overflow aktivitása 25%-kal csökkent az orosz és kínai társaihoz képest, ahol a ChatGPT-hez való hozzáférés korlátozott, valamint a hasonló matematikai fórumokhoz képest, ahol a ChatGPT kevésbé hatékonyan alkalmazható. Jelentős csökkentek a felhasználók által közzétett bejegyzések is minden tapasztalati szinten, a kezdőtől a szakértőig. A ChatGPT tehát elsorvasztotta a Stack Overflow új bejegyzéseit, beleértve a kiváló minőségű tartalmakat is – vonták le a következtetést a kutatók.
Az újrafelhasználás paradoxona
A tanulmány szerint a nagy nyelvi modellek hatására az emberek online szokásai jelentősen megváltoznak, másképp fogják keresni, létrehozni és megosztani az információkat. Ha a ChatGPT-hez hasonló LLM-ek elkezdik helyettesíteni a hagyományos keresési és lekérdezési módszereket, akkor éppen azt az emberi viselkedést szoríthatják ki, amely a modellek eredeti képzéséhez szükséges adatokat generálta. Egy ilyen, „újrafelhasználás paradoxonaként” is ismert eltolódásnak pedig jelentős társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.
Ez a helyettesítés a nyílt web jövőjét fenyegeti, mivel a mesterségesintelligencia-modellekkel folytatott interakciók valójában nem bővítik az online tudást, a digitális közjót. Mindez gyengítheti a jövőbeli modellek képzési adatainak minőségét, mivel a gép által generált tartalom valószínűleg nem tudja teljes mértékben helyettesíteni az emberi kreativitást és éleslátást.
„Kutatásaink során arra jutottunk, hogy a ChatGPT csökkenti annak valószínűségét, hogy nyilvános webhelyeken tegyünk fel és vitassunk meg kérdéseket. Ez egyrészt hátrányos, mert mások gyakran tanulnak ezekből a beszélgetésekből, másrészt az AI nem fogja tudni kellő mennyiségű és minőségű új internetes tartalomból továbbfejleszteni magát. Ha a mesterséges intelligenciát csak mesterséges intelligencia által generált tartalommal képezzük, az olyan, mintha egy fénymásolat fénymásolatát készítenénk, és egyre kevésbé kielégítő eredményeket kapnánk” – mondta a tanulmány kapcsán Johannes Wachs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. Hozzátette: „Tudjuk, hogy azok a nyílt internetről származó emberi visszajelzések, amelyeket a nagy nyelvi modelleknek adnak, megkönnyíthetik az LLM-ek tanulását. Azok az adatok viszont már nem lesznek közkincsek, amelyek a magántulajdonban lévő nyelvi modellekkel való interakciókból származnak, hiszen azok az LLM-ek tulajdonosaié. Ennek érdemes a tudatában lennünk, mert jelentős következményekkel járhat mind a nyilvános internetre, mind a mesterséges intelligencia jövőjére nézve.”
Egyre többet ér az adat tulajdonjoga
A kutatók következtetései szerint egyre fontosabb lesz gazdasági szempontból, hogy ki hozza létre az adatot és ki birtokolja. Ahogy az adatok értékesebbé válnak, egyre nagyobb lesz az érdeklődés az iránt, hogy az adatok létrehozói hogyan tudják maguknál tartani az érték egy részét. A ChatGPT-hez hasonló mesterségesintelligencia-alkalmazások tehát politikai és gazdasági nyerteseket és veszteseket fognak generálni, és hozzájárulhatnak az emberek és a cégek közötti egyenlőtlenséghez.
A kutatás – amely a PNAS Nexus szeptemberi számában jelent meg – szerzői Johannes Wachs, a Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetének egyetemi docense, R Maria del Rio-Chanona, a University College London Számítógéptudományi tanszékének adjunktusa és Nadzeya Laurentsyeva, a Müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) Gazdasági Karának adjunktusa.
Nyitókép: Pixabay
Kapcsolódó cikkek
- A ChatGPT kinyírja a keresőoptimalizálást?
- A legjobb európai diákvárosok közé került Budapest
- Ezek a MI legnagyobb veszélyei az oktatásban
- Nem féltik az állásukat a ChatGPT-től a magyar újság- és szövegírók
- Tekintélyes nemzetközi fenntarthatósági minősítést nyert el a Corvinus
- A Corvinus a vállalkozók egyetemévé vált
- Hosszútávú megújulási stratégiája részeként a Corvinus az SAP rendszereire is támaszkodik
- Új rektor a Corvinus élén: Bruno van Pottelsberghe
- Stabilizálódást mutat a pénzügyi vezetők előrejelzése: a legtöbben nem terveznek átszervezést
- A legmodernebb digitális oktatási rendszert valósította meg a Delta Systems a Corvinus Egyetemen
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Tovább bővül az Euronics – két új áruházzal és több mint 5 ezer átvevőponttal készültek
Jelentős fejlesztésekkel és új forgatókönyvvel fordul rá az ünnepi szezonra az Euronics. November közepéig két új áruház nyílt Dunaharasztiban és Kecskeméten, de jelentősen bővül az átvevőpontok száma is. A műszaki cikkeket, szórakoztatóelektronikai termékeket forgalmazó vállalatnak így összesen 67 üzlete és 5400 átvevő helye van, utóbbiak száma ráadásul jövőre már 8500-ra rúghat a Foxpost és a Packeta egyesülésének eredményeként.
Hogyan formálja át az AI az életünket, a munkánkat és a globális társadalmunkat?
Az AI fejlődése nemcsak technológiai szempontból hoz forradalmi változásokat, hanem társadalmi és gazdasági hatásai révén is alapjaiban formálja át mindennapi életünket, az emberi döntéshozataltól kezdve, az iparágak hatékonyságán át egészen a közvélemény (át)formálásáig. A Neuron Solutions által szervezett AI Night rendezvény célja az volt, hogy elismert szakértőkkel és a különböző iparágak képviselőivel egy kötetlen beszélgetés keretében tárja fel azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az AI használata során a vállalatok, a munkavállalók és a társadalom egésze szembesül.
Rangos szabadalmi díjat nyert az LG innovatív megoldása
Valószínűleg minden autóvezető találkozott már azzal a szituációval, amikor egy komplex csomópontban, bonyolult kereszteződésnél, ismeretlen útvonalon a megszokottnál nagyobb kihívást jelent a tájékozódás, a továbbhaladáshoz szükséges távolságok vagy az irányok azonosítása. Az LG Electronics (LG) által kifejlesztett kiterjesztettvalóság-technológia (AR) éppen erre kínál megoldást, mégpedig úgy, hogy az autóba épített kijelzőn egyértelmű, az irányokat mutató, könnyen értelmezhető utasításokat, illetve különböző vezetési forgatókönyveket jelenít meg 3D-s grafikák generálásával.
A KPMG a Corvinus stratégiai partnere lett
Stratégia megállapodást kötött Magyarország első számú üzleti, gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme, a Budapesti Corvinus Egyetem és a KPMG, hazánk egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cége. Az egyetem és a tanácsadó cég közötti együttműködés három alappilléren nyugszik; ezek az oktatás, a kölcsönös tudásátadás, valamint a tehetséggondozás-, tehetségek utánpótlása.
A Xiaomi bemutatta az alapvető kulcstechnológiákon alapuló fenntartható fejlődési stratégiáját
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében résztvevő államok konferenciáján (COP29), mint az év legjelentősebb klímacsúcsán a Xiaomi Corporation (továbbiakban „Xiaomi” vagy a „Csoport”) – a fogyasztói elektronikai termékek és okoseszközök globális, vezető gyártója, amely az Internet of Things („IoT”) platform által összekapcsolt okostelefonokra és okoshardverekre épül – bemutatta a fenntartható fejlődést célzó stratégiáját, amely alapvető kulcstechnológiáin alapul. A vállalat emellett ismertette legújabb szén-dioxid-menedzsmenttel kapcsolatos fejlesztéseit a „Human x Car x Home” okos ökoszisztémájában, ami egy újabb stratégiai lépés a Xiaomi számára a klímakormányzás területén.