Prim Hírek

Így például az IT-outsourcinggal, amely a munkavállalók számára új munkahelyi környezetet és lehetőségeket jelent, de ezzel együtt megnövekedett követelményeket hozott az informatikusok számára, mivel megváltoztatta az informatikai üzemeltetés terén megszokott viszonyokat. Mindezt összefoglalva elmondható, hogy az informatikusok helyzete és az IT-üzemeltetés tipikus módja dinamikus változásban van, kérdés, hogy milyen irányban alakulnak át, fejlődnek tovább a jelenlegi modellek Magyarországon.

Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie a jövőben egy versenyképes munkavállalónak, és hogyan tudja majd megakadályozni az ilyen szakemberek elvándorlását a munkáltató? Hogyan lehet jobbá tenni az együttműködést a felsőoktatási intézmények és a piaci vállalatok között? Melyek lesznek az álláskeresés és munkaerőszerzés új módszerei? Hová kerül az IT-tevékenység azon vállalatok esetében, ahol nem tartozik az alapkompetenciák közé?

Ezekre és hasonló kérdésekre kerestünk választ összeállításunkban, szándékaink szerint lefedve minden érintett kérdéskört.

A diszciplína

"Az informatikai képzés struktúráját három szintre lehet bontani. Az első szinten a műszaki informatikusok, illetve a programozó matematikusok állnak, akik informatikai rendszerek és módszerek fejlesztésére orientáltak. Ez az alapszint, az ťinformaticus informaticusŤ, ahogyan például a ťleo leoŤ az oroszlánok alapfaját jelenti." Dr. Pap László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja szerint az oktatásnak még két szintjét érdemes megemlíteni. A jelzős informatikusok egy-egy szakterület alkalmazásaira szakosodnak, így beszélhetünk térinformatikával, orvosi, gazdasági, illetve egyéb informatikai területekkel foglalkozó szakemberekről, akik a nagy gazdasági rendszerekhez kapcsolódó IT-alkalmazások fejlesztését végzik. Végül szót ejthetünk azokról a szakmákról, ahol az informatika az eredeti szakterületen végzett munka kisegítőjeként szerepel, és ahol nincs szükség arra, hogy a szakemberek IT-rendszerek fejlesztésében gondolkodjanak.

"A leghumánabb humán területen is szükség van bizonyos informatikai alapismeretekre, de a BMGE Villamosmérnöki és Informatikai Karán olyan szakembereket képzünk, akik a legelső csoportba, az informaticus informaticusok közé tartoznak, és akik valamilyen informatikai termék fejlesztését tudják elvégezni, az ismeretek tudományos hátterét is teljes mértékben birtokolva. Tevékenységünk 1986 óta sikertörténetként jellemezhető, az induló 50 főhöz képest a hallgatói keretlétszám egyre növekszik. Szeptemberben több mint 450 hallgató felvételét tervezzük, és a piac még ennél is többet igényelne. Kikerülő szakembereink világszerte elismert diplomát kapnak, és az átlagfizetéseik is elég magasak. Egy műszaki informatikus kezdő fizetése átlagosan bruttó 315 ezer forint havonta, ez a 230 ezer forintos professzori bérhez képest, azt hiszem, igen jónak mondható."

Felkészülni, vigyázz, kész, ül...

Régi dilemma, hogy a gazdasági szféra milyen diplomákat értékel magasabbra. A piaci vállalatok egy része konkrét berendezések, termékek ismeretét várná el a hallgatóktól. Álmuk, hogy a kikerülő diák azonnal hadra fogható legyen: csak le kelljen ültetni a gép elé, és tegye a dolgát. "Én mint oktató ebben nem hiszek" – mondja Pap –, "úgy vélem, hogy az egyetemi képzésnek a fejlesztésre, a jövőre kell felkészítenie a hallgatókat, és nem csupán a jelenlegi rendszerek használatára. Itthon néhány cég úgy gondolja, hogy ha ők pl. 4000 embert foglalkoztatnak, akkor az egyetem igenis képezzen nekik évente adott számú, az ő igényeiknek megfelelő tudású szakembert. Sokszor megkeresnek minket azt kérve, hogy képzésünk legyen jobban gyakorlatorientált, hogy ismertessük meg hallgatóinkkal részletesen az általuk gyártott, jelenleg korszerűnek számító informatikai rendszereket. Ebben óriási veszélyek is rejlenek! Ha feláldoznánk a széles körű alapismereteket nyújtó képzést az egyoldalúság kedvéért, annak diákjaink lennének az áldozatai. Nekünk olyan diplomát kell adnunk, amely egy 40 éves szakmai pályára készít fel, és nem olyat, amely 2-3 év múlva kifullad, ahogy egy nagy informatikai rendszer verzióváltása megtörténik."

"Természetesen megpróbáljuk a piaci vállalatok véleményét figyelembe venni minden tantervreform esetében, dinamikus, együttműködésen alapuló kapcsolatot építettünk ki velük. Az informatika területén ipari tanfolyamok tartására is vállalkozunk az egyetem falain belül, de ezek nem képezik részét tantervünknek, nem kapnak érte kreditet a hallgatók, azaz elvégzésük nem feltétele a diplomának. Megoldottuk azonban, hogy hallgatóink jelentős kedvezménnyel vehetnek részt azokon. Ilyen például az IBM által fémjelzett, E-Business Akadémia című tanfolyamrendszer, amelynek oktatását nemrég kezdtük el. Természetesen tudjuk, hogy az alapképzésen belül nem lehet polihisztorokat nevelni, szerencsére a piac már létrehozta a megfelelő megoldásokat, mint például az MBA-oktatást, amely mérnökökből menedzsereket tud kiművelni. Csak a BMGE keretein belül évente 700 fő végez ilyen képzésben. Európában mindenki számára természetes, hogy az egyetemekről a vállalatokhoz kerülő friss munkaerőnek még szüksége van egy féléves gyakorlati képzésre. Egyébként az általunk kiadott diploma értékére és népszerűségére az is jellemző, hogy nyugat-európai fejvadászcégek gyakran személyesen keresik meg professzorainkat azt kérve, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében kiemelkedő tehetségű hallgatókat közvetítsenek ki számukra. Természetesen nem lenne etikus ilyen tevékenységet folytatni, de ez is bizonyítja, hogy hallgatóink nagyon jó árunak számítanak a piacon."

A fiatalokra is szükség van

"Az Ericsson magyarországi munkaerőigénye általában óriási, tekintettel arra, hogy itt k+f részleg is működik, és hogy a Műszaki Szolgáltatások Igazgatósága nagyszámú nemzetközi projektben vesz részt" – mondja Csúsz Klára, az Ericsson HR-igazgatója. "Jelenleg – az iparágat érintő világgazdasági jelenségek kapcsán – ez az erőltetett menetben folyó toborzás lelassult, de számítunk rá, hogy néhány hónap múlva újra megjelenik az igény: pályakezdőket és tapasztalt szakembereket speciális műszaki ismeretekkel és/vagy projektvezetési tapasztalattal egyaránt keresünk."

"A magyar egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok általában jól képzettek, bár időnként hiányzik egy-egy korszerű programozási nyelv az alapképzésből. Figyelembe kell venni, hogy ma a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy a munka elvégzéséhez szükséges ismereteket sok esetben máshol nem is tudják elsajátítani, csak a vállalatnál, így amikor nálunk munkába áll valaki, nagyon sok szakmai és készségfejlesztő programot biztosítunk számára. A jelentkezőknél inkább a potenciált nézzük, mert mindenképpen el kell majd sajátítaniuk a helyi ismereteket, például egy saját fejlesztőnyelvet."

"A fiatal munkavállalókért általában nagy a küzdelem a munkaerőpiacon, ez most az ő idejük. Még mindig nincs belőlük elég, s ez "felhajtja" az árat, azaz a béreket, és gyors karrierlépéseket tesz lehetővé. Mi és versenytársaink is a felsőfokú intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás révén, programok, cégnapok szervezésével, állásbörzéken és nyomtatott, illetve online hirdetések (itt a reakció nagyon élénk) útján szerzünk fiatal szakembereket. A tapasztaltabb munkatársakat direkt megkereséssel, tanácsadócégeken keresztül próbáljuk megtalálni."

"Az angolnyelv-ismeret alapkövetelmény, egyrészt a munkaeszközök (szoftverek), a hozzájuk kapcsolódó szakirodalom és az elektronikus információ használatához, másrészt az azonos vagy kapcsolódó projekteken dolgozó nemzetközi csoportok egymás közötti kommunikációjához. Az általános kompetenciák közül nagyon fontos a jó intellektus, különösen az absztrakt problémamegoldási készség. Vannak területek, ahol kivételes agyi kapacitású emberekre van szükség, akik teljesen új megoldásokat találnak ki. Más területeken "elég" – de ez sem jelent keveset –, ha a pályázó igen gyors, rugalmas, felismeri az eléje kerülő problémákban az összefüggéseket. Az együttes munkára, munkamegosztásra való képesség is szükséges, mert sohasem egyedül megoldható helyzetekben vannak az emberek, fontos az információ megosztása, felvétele és átadása, a kompromisszumkészség és a konstruktív versengés."

Szendvicsképzés

A Széchényi István Főiskola Közlekedési és Gépészmérnöki Fakultása által elindított, jelenleg a gazdasági szféra több mint 40 szereplőjének részvételével zajló projekt a gyakorlatorientált mérnökképzés komplex rendszerének megvalósítását tűzte ki céljául. A fakultás a főiskola legnagyobb oktatási egysége, a nappali tagozatos képzésben több mint 1900 hallgatóval rendelkezik. A diákok 4 szakon (gépészmérnöki, közlekedésmérnöki, műszaki menedzseri és mérnöki), összesen 18 szakirányban szerezhetnek oklevelet.

"A PHARE-támogatással működő projekt során tudatosan újragondolták a hallgatói törzsanyagot, azt részekre bontva mérték fel az oktatás erősebb és gyengébb területeit, viszonyítva más intézmények tematikájához is. Az előkészítő munka után új, "szendvicsszerkezetű", kreditrendszerű képzési tervet dolgoztak ki, és bevezették a féléves, ipari környezetbe kihelyezett praxisszemesztereket" – mondja dr. Kardos Károly tanszékvezető főiskolai tanár, a Practing Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A projekt lebonyolítására konzorcium alakult, amelynek alapító tagjai között volt az Audi Hungária Motor Kft., a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., valamint az Opel Hungary Járműgyártó Kft. A cégek a pályázati kiírásban meghatározzák, hogy mit várnak a gyakorlatra jelentkező hallgatóktól, s annak teljesítését meg is követelik. A jó tanulmányi előmenetel mellett a használható nyelvtudás, a szakmai téren elért eredmények számítanak a pályázatok elbírálásakor. A programon eddig részt vett 350 hallgató többsége a gyakorlati képzés értékelésekor munkaszerződést, versenyképes indulójövedelmet is kapott a cégektől. A kapcsolat köztük és a főiskola között folyamatosan fűződik egyre szorosabbra, a technológiatranszfer keretében a konzorciumban részt vevő vállalatok szakembereinek továbbképzését is vállalják, 1999 és 2000 folyamán a főiskola oktatói összesen 130 vállalati tréninget tartottak közel 1500 résztvevő számára. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., valamint a főiskola között intranethálózat épült ki, így a résztvevők hozzáférnek egymás adatbázisaihoz, és interaktív fejlesztésekre nyílik lehetőség.

Külföldi lehetőségek

"Az Interlinks Kft. elsődleges tevékenységi köre képzett IT-munkaerő felkutatása és közvetítése külföldi – jelenleg elsősorban finn- és németországi – munkáltatók felé" – ismerteti cége fő tevékenységét Mizsányi Attila ügyvezető igazgató. "Egy piaci igényre reagáltunk évekkel ezelőtt, ugyanis azokban az országokban, ahol valamilyen módon fejlődésnek indult az informatika – gondolok itt elsősorban az Egyesült Államokra és Nyugat-Európára –, erős hiány mutatkozott szakemberekből. Ez két okra, egyrészt a megnövekedett keresletre, másodsorban pedig arra vezethető vissza, hogy ezekben az országokban ťnem teremŤ annyi jó programozó."

"Bár a célirányos képzésben Nyugat-Európa előrébb tart, a matematikai alapok tekintetében az oktatás a volt szocialista országokban jóval erősebbnek számított egészen a legutóbbi időkig. Sajnos az itthoni egyetemek meg a piac elvárásai felé nem léptek elég gyorsan, a jelenlegi élvonalbeli programozók jórészt önképzéssel sajátították el szakismereteiket. Ha a piaci helyzetet tekintjük, akkor elmondható: nálunk már lezajlott az a folyamat, hogy a legnagyobb ágyúkat elszippantják a nyugati (skandináv, tengerentúli) munkáltatók. Azok a profik, akik eddig nem mentek ki, már itthon is olyan fizetéshez juthatnak, hogy nem feltétlenül érdemes külföldi munkavállalásban gondolkodniuk."

"Egy tipikus finnországi projekt esetében – forintra átszámítva – valahol 800 ezer körül van a havi jövedelem, egészen speciális projektek és profi szakemberek esetén ez fölmehet akár 1,5 millióig. A szakma csúcsán álló, nagy tapasztalattal rendelkező specialisták pedig 2 és 3 millió forint között is kereshetnek. Hozzá kell tennem, hogy Nyugaton természetesen a megélhetési költségek is nagyobbak, így a magyarországi keresetek és a kinti jövedelem közötti többlet sokszor nem megtakarítható." Éppen ezért a magyarországi programozók sokszor már nem szívesen vállalnak külföldi munkát, érdemes viszont szakemberek után nézni pár kilométerrel keletebbre, ahol a szaktudás és a képzettség adott esetben magas színvonalú.

Határtalan tudás

"A pályázok megítélésében az első szűrőt a szakmai önéletrajz jelenti, ha ez megfelelő, akkor mi Budapestre utaztatjuk a programozókat, akik vagy itt találkoznak a finnországi megrendelőkkel, vagy azok költségén kirepülnek Finnországba. Általános tapasztalat, hogy mind a magyarok, mind a románok beválnak kinti munkahelyükön, szakmailag és emberileg is jellemzően megfelelnek" – osztja meg pozitív tapasztalatát Mizsányi. "Nagyon érdekes, hogy a programozói munkaerőpiacon ismerhető föl legkorábban a globalizáció egyik hatása, a nagyjából egységes munkaerőpiac létrejötte. Ledőltek mind a jogi, mind a technikai falak, korlátok Nyugat-Európa és az Egyesült Államok felé, pontosan azért, mert az informatikusok ismeretei jól használhatók idegen országokban is: a programozók tudása nem ér véget az országhatároknál, mint például a jogászoké.

"Meg lehet figyelni továbbá, hogy az informatikusok életviteli szokásai bármely más szakma képviselőihez képest sokkal jobban egységesültek az egész világon. Finnországban egy projekten sokszor együtt dolgozik egy-egy magyar, román, lengyel, finn, vietnami, indiai programozó, és ha nem is tűntek el a kulturális különbségek közöttük, az általános életvitelt tekintve minimálisra csökkentek. Mindenki nemzetközi csapatokban dolgozik, és lényeges, hogy tudjon is csapatban dolgozni, mert a nagy cégek fejlesztési munkái soha nem egyemberesek, így rengeteg kommunikációra van szükség a csoporton belül és a teamek között is. Nem vesznek föl komoly cégek olyan embert, aki szakmailag ugyan verhetetlen, de közepesen vagy annál nagyobb mértékben antiszociális – bár természetesen vannak kivételek."

"A szakmai ismereteket tekintve szinte mindig keresnek C-, C++-, illetve hálózati ismeretekkel rendelkező, mobiltechnológiákban jártas szakembereket, valamint mostanában sokat foglalkoztatnak nagygépes programozókat is; én magam tudok Németországban egy tucatnyi betöltetlen álláshelyről."

Egy intő példa

"Ígéretemhez híven jelentkezem két Szingapúrban töltött hónap tapasztalataival... Pénteken délután érkeztem a Changi Nemzetközi Repülőtérre, ahol az ügynökség (nem a cikkünkben szereplő cégről van szó – a szerk.) egy munkatársa fogadott. Innen az előre elrendezett szállásra mentünk: egy harmincemeletes épület 12. emeletének egyik lakásában – a pesti fogalmak szerint – albérleti szoba, libazöld gyerekbútorral berendezve. Hamarosan kiderült az is, hogy nagyon zajos, egyrészt a közeli nagy járműforgalom, másrészt a tulaj élénk társasági élete miatt. Sokszor olyan a lakás, mint egy igazi kaszinó. Elvileg használhatom a konyhát is, de soha nem tettem az ott uralkodó állapotok miatt. Érkezésem másnapján keresztül kellett mennem az összes orvosi vizsgálaton, amelyet Magyarországon már elvégeztek, majd hétfő reggel bemutattak a cégnél, amely egy nagy reményeket tápláló, speciális, automata gépeket gyártó helyi vállalkozás, néhány hónapja jegyzik a szingapúri tőzsdén is."

"A Kutatási és Fejlesztési Osztályra kerültem, bár a név csalóka, mert azt, amit a többségükben Kínából, hozzám hasonló módon importált kollegával együtt csinálunk, sok mindennek lehetne nevezni, de kutatásnak semmi esetre sem. Volt szerencsém több országban, több vállalatnál hosszabb időt alkalmazásban eltölteni, de ilyen szintű szervezetlenséget, fejetlenséget, anarchiát még sehol nem tapasztaltam. A munkahelyi légkör nagyon rossz, elsősorban a helyi, szingapúri vezetők magatartása miatt. Pályafutásom alatt több olyan főnökkel összehozott már a sors, akit sem szakismerete, sem emberi tulajdonságai nem tettek volna alkalmassá vezetői munkakör betöltésére, de a mostani az első, aki mindezeken felül képes öt percen belül letagadni, amit mond. Nyelvtanulásra – angolra gondolok – Szingapúr aligha alkalmas. Az itteni kiejtés nehezen érthető, és nem hasonlít sem az amerikai, sem a brit dialektusra, valami sajátos helyi specialitás. Az idősebb generáció tagjai egyáltalán nem beszélnek angolul, ez határozottan nehezíti a beszállítókkal történő kommunikációt. Természetes környezet Szingapúrban gyakorlatilag már nem létezik, majdnem minden beépített, lebetonozott, kerek és négyszögletes, s nem is az a kimondottan olcsó hely. Mindent összevetve: én nem tudom fiatal magyar szakembereknek ajánlani a szingapúri kalandot, sem szakmai szempontból, sem mint nyelvtanulási lehetőséget, sem mint lehetőséget a gyors anyagi kitörésre. Mondom ezt annak tudatában, hogy a vállalat szívesen látna újabb dolgozókat Magyarországról. Sajnálom, hogy csak ilyen beszámolóra futotta. Üdvözlettel: Király Dezső."

Tanácsadói szemmel

"A magyar vállalatok informatikai fejlettségüket tekintve két csoportra oszthatók. Az egyikben – amelybe a pénzintézeteket, a távközlési szektor és az állami szféra egyes szereplőit lehetne sorolni – a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, a nyugat-európai és észak-amerikai piacokhoz képest csak mintegy egyéves késéssel. A másik csoport, amelyben vannak nagyvállalatok is, 15-20 éves erőteljes lemaradást mutat. Erre tipikus példa a mezőgazdaság, ahol informatikai megoldásokról csak képletesen beszélhetünk. Az első típusba sorolható vállalatok körére vonatkozóan igaz, hogy informatikai munkaerőigényük nagyobb lenne, mint a jelenlegi kínálat" – árulja el a fő trendet Bodó Zalán, az AAM tanácsadója.

"Az IT-piacon továbbra is hiány van informatikusokból, bár ez a hiány kevésbé feszítő, mint 2-3 évvel ezelőtt. Az enyhülés oka sajnos azonban nem az, hogy megnövekedett a jó szakemberek száma, hanem inkább tulajdonítható annak, hogy a tavaly erősen lefékeződött IT-beruházások idén sem gyorsultak fel újra, annak ellenére, hogy az IT stratégiai fontosságát egyre inkább átérzik a vezetők. Az 1999-ben, az Y2K-probléma kapcsán bevezetett informatikai korszerűsítések még kitartanak, és jellemzően nincs égető szükség új fejlesztésekre. Az ERP-piacon is visszaesés várható, mivel a vállalatok többsége már bevezetett korszerű rendszert, és most az eredményeket szeretné látni. Megfigyelhető, hogy a következő nagy beruházási hullám a CRM és az e-business területén várható. Ezeknek a folyamatoknak a munkaerőpiacra gyakorolt hatása jelenleg még minimális, de elmondható, hogy világosan látszik a tendencia, miszerint a kizárólag informatikai képzettségű, a fejlesztéshez értő szakemberekből kevesebbre lesz szükség (ilyenekre jellemzően csak az informatikai fejlesztésekre szakosodott szoftvercégeknél van igény)."

A divatnak behódolva

"A technológia és a tudás mindig drága, a vállalatok egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy saját fejlesztőcsapatot tartsanak fent, egyre inkább azt fizetik meg, ha valaki az IT-területeken kívül gazdasági, pénzügyi, illetve menedzsmentismeretekkel is rendelkezik: szükség van arra, hogy egy informatikus értse a költség-, illetve haszonelemzéseket, hogy el tudja magyarázni egy nagy megrendelőnek, miért szükséges számára az adott beruházás. Mindezek alapján kimondható, hogy azok az informatikus szakemberek tudnak a közeljövőben karriert csinálni, akik – ragaszkodva eredeti szakmájukhoz – keményen karbantartják ismereteiket és tudásukat, vagy – megérezve az aktuális trendeket – időben elsajátítják a divatos termékek fortélyait. Mindkét verzió állandó tanulást igényel részükről, a vállalatok részéről pedig a képzés folyamatosságának biztosítását, ami rengeteg pénzbe kerülhet. A jövőben remélhetőleg nagyobb szerepük lesz az IT-vezetőknek a vállalat stratégiai irányításában, és erre szükség is van. Azoknál a cégeknél, ahol az informatikai működés nem tartozik az alapkompetenciák közé, ott a minőség folyamatos szinten tartását állandóan tudatosítani kell a vezetőkben."

"Lehetséges, hogy a következő évek egyik nagy kérdése lesz az IT-működtetés házon belül tartása kontra ťkiszervezéseŤ a cégből. Magyarországon egyelőre elterjedtebb a házon belüli megoldás (pl. önálló költséghely vagy divízió) keresése, az outsourcingpiac még most alakul ki. Ez a megoldás elméletileg leveszi a vállalat irányítóiról ezt a terhet, és biztosítja azt is, hogy a költségek egyenletesen oszoljanak el, ne pedig meghatározhatatlan időközönként legyen szükség egy-egy újabb nagy fejlesztésre. Ennek ellenére alaposan meg kell fontolni, mielőtt a ťkiszervezésŤ mellett döntenénk, és az outsourcing-szolgáltatásokat kínáló cégeket célszerű tüzetes vizsgálat alá vonni azok rendelkezésre állását és rugalmasságát illetően."

Piaci hiányosságok

"Összességében még nincs számszerű hiány informatikai munkaerőből, azonban speciális területeken – például az e-businessben – jelentősen nagyobb a kereslet, mint a kínálat" – mondja Wappel Mónika, a Nokia Hungary HR-menedzsere. "A deficit legkorábban a határterületeken jelentkezik (pl. orvosi, bankközgazdaságtan, média). Az informatikusok magyarországi képzése magas színvonalú, de gyakran túlzottan elméleti, időnként a curriculum időbeli megoszlása miatt is: az utolsó években tanulják a hallgatók az elméleti tárgyakat, így néha mire végeznek, elfejtik a programozást. Hiányzik a projektekben való munkavégzés tanítása is. A diploma értéke nagyon nagy, a főiskolai végzettséggel rendelkezők nagyon sok esetben csak presztízsből szeretnének egyetemi diplomát is szerezni, pedig a szakmai előrehaladáshoz erre nincs feltétlenül szükség. Az erős versenyben a főiskolák keményen próbálnak bizonyítani, az oktatás hangsúlyát sokkal inkább a gyakorlatra helyezik, és a munkáltatók számára ez gyakran előnyösebb, mint az egyetemi képzés."

"Egyre kevésbé probléma a nyelvtudás, de a hivatalos nyelvvizsgarendszer a munkaerőpiac ellen dolgozik, mivel akinek nem vagy nem jól sikerült a nyelvvizsgája, gyakran nem is mer ťnyelvigényesenŤ meghirdetett állásra jelentkezni, holott teljesen más nyelvi mérce van jelen a valós munkakörnyezetben. Már a felsőoktatásban frissen végzettek piacára is jellemző, hogy számos hazai munkaajánlat közül válogathatnak, és nagy a döntési szabadságuk. Elmondható, hogy ma már gyakran nagyobb karrierlehetőség rejlik egy-egy induló és gyorsan fejlődő magyarországi szervezetnél, de a külföldi munkavállalási lehetőségek is szélesek, és egyre bővülnek. Ugyanakkor tömeges munkaerő-kiáramlást nem tapasztaltunk, például a német zöldkártya-szabályozás megjelenése után sem."

A lélek rejtelmei

"1996 óta foglalkozunk fejvadászattal, elsősorban műszaki szakemberek, informatikusok, gépész- és villamosmérnökök felkutatásával. Szolgáltatásaink közé tartozik még HR-tréningek tartása, valamint beválásvizsgálatok elkészítése is." Vancsa István, az A?CREDIT 2000 Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója szerint az informatikusok szokásai és attitűdjei jellemezhetők néhány speciális dimenzióval.

"Imádják például a gyorsaságot, ha valami azonnal megvan, ha sebesen működik. Amikor kidolgoztuk online álláskereső rendszerünket, a Jobmaxot, akkor erre nagy hangsúlyt kellett fektetnünk, így grafikailag talán kevésbé tetszetős, de a gyorsaságra kihegyezett rendszert hoztunk létre. A programozók hamar rátalálnak az online rendszerekre, és szívesen ki is próbálják azokat. Az egyes jelentkezések mögött azonban nincs mindig konkrét szándék, csak saját piaci értéküket szeretnék felmérni a regisztrálók, vagy szimplán játszanak a rendszerrel, megpróbálják kideríteni, hogy milyen adatbázis állhat mögötte."

Legfontosabb a kihívás

"Jellemző, hogy az informatikusok sokkal nehezebben váltanak állást más szakmabeliekhez képest, és míg mások az egyes állások értékelésénél az első vagy a második szempontként az elérhető jövedelem nagyságát mérik fel, addig ezt ők csak a negyedik, ötödik helyen veszik figyelembe. Elsőként szinte mindig a szakmai feladat jellegét és a kihívás nagyságát értékelik, a második helyen általában a munkahelyi légkör szerepel, a harmadikon a környezet. Ez utóbbinak néha olyan nagy fontosságot tulajdonítanak, hogy egy jelentkező például kikötötte: csak olyan munkahelyre megy el dolgozni, ahol van zuhanyzó, és hiába ajánlunk neki olyan állást, ahol 600 ezer forintot kereshet, ha nem teljesítjük feltételeit. Jellemző egyébként, hogy az informatikusok nagyon pontosan fel tudják mérni piaci értéküket és azt, hogy meg tudnak-e felelni egy meghirdetett állás követelményeinek. Ennek oka, hogy a számítógép állandóan objektív visszacsatolást biztosít számukra, minden egyes elkövetett hibát azonnal láthatóvá tesz."

"A szakismereteket illetően elmondható, hogy Magyarországon rengeteg kitűnő programozó van, aki állandóan frissíti tudását, és jártas a speciális szakterületek világában. Néha azonban ez hátrányt is jelenthet, mert nem biztos, hogy piaci szempontból a megfelelő ismereteket szerzi meg. Egy Oracle-specialista például szívesen tanul meg mesterfogásokat az egyes modulok kezelésében, pedig a munkaerő-piaci igény vele szemben már az lenne, hogy gyakorlati készségeket, prezentációs technikákat, nyelvi ismereteket, vezetési technikákat sajátítson el. Az informatikusok sokszor körbeveszik magukat rutinokkal, programnyelvekkel, és humán képességeiket nem fejlesztik. Ez lehet a munkaadók hibája is, több aktivitás lenne elvárható az optimális munkahelyi környezetek megteremtésének érdekében. Ha 30 IT-munkatárs dolgozik egy vállalatnál, mindenki ül a gépe előtt, és a közös munkahelyi élmények csupán arra terjednek ki, hogy néha együtt mennek ebédelni, abba nagyon bele lehet fáradni. Éppen azért gyakran van rá szükség, hogy rekreációs tréningeket szervezzünk IT-teamek számára, és tapasztalatunk, hogy a résztvevőknek alapvető felismeréseik vannak ilyenkor. Nem ritka, hogy ezeken a tréningeken élik meg: az évek óta mellettünk dolgozó munkatársuk ugyanabba a csapatba tartozik, mint ők."

"A magyarországi vállalatok vezetőiben még tudatosítani kell, hogy az informatikusok fontos és egyben érzékeny emberek a cégnél, akiknél speciális módszereket kell alkalmazni a team-building során. Jelenleg nem mindenhol bánnak velük megfelelően, így néha csak anyagi eszközökkel akarják a csapatokat motiválni, pedig a tapasztalat más tényezők – kihívást jelentő feladat, munkahelyi környezet – fontosságát mutatja. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk az extrém módszerekkel – mint a vadvízi evezés, bungee-jumping, túlélőtúra – kombinált csapatépítések hatásáról, sokszor ilyen módszereket is be kell vetni, hogy felrázzuk a számítógépekhez szögezett szakembereket."

Az internet hatása

"Az idegen nyelveket elfogadható szinten ismerő diplomások növekvő száma és az internet elterjedése alapvető változásokhoz vezetett az álláskeresés lehetőségeiben, módszereiben, gyorsaságában és időbeliségében" – mondja Kelemen András, a Multijob Kft. igazgatója.

"Összességében elmondható, hogy egyre nagyobb a munkavállalók tábora, és egyre nehezebb, költségesebb s hosszabb ideig tartó folyamat kiválasztani a megfelelő munkaerőt. Ebben a környezetben szükség van olyan megoldásokra, amelyek kezelni tudják az álláskeresők és az álláshirdetések megnövekedett számát, illetve amelyek megfelelnek a gyorsaság és költséghatékonyság alapvető követelményének. A Multijob online rendszerébe jelenleg havonta 20-25 ezer látogató érkezik, és ez a szám folyamatosan növekszik. Az internetes álláskeresés előnye, hogy gyors, olcsó megoldást jelent a munkavállalók számára, és megváltoztatja az álláskeresés időszakos jellegét. Míg régebben a változtatási igénynek meg kellett érnie a munkavállalók fejében, addig ma nem ritka, hogy valaki elfogad egy állást, és másnap frissíti önéletrajzát abban a 25 rendszerben, ahova előzőleg beküldte. Az állásajánlatok így folyamatosan érkeznek, anélkül, hogy a munkavállalónak ez különösebb erőfeszítésébe kerülne. Azonban a magukat hirdetők csak mintegy 1,5 százaléka gondolja komolyan, hogy azonnal változtatna állásán, sokan csupán tisztában szeretnének lenni piaci értékükkel. Ez az 1,5 százalék jön el az általunk megtartott bemutatkozó interjúkra, amelyek fontosságát azért szükséges kiemelni, mivel a minőségi szolgáltatás érdekében az internetes közvetítést mindenképpen ki kell egészíteni hagyományos módszerek felhasználásával is."

Online közvetítés

"A Jobline rendszerben meghirdetett pozíciók legalább 1/4-e informatikai jellegű, és minden hatodik IT-pozíciónál külföldi munkavégzésre keresnek munkaerőt" – ismerteti a legfontosabb jellegzetességeket Radó Péter, a HVG Online Rt. értékesítési és marketingigazgatója.

"Álláskeresőink 15%-a rendelkezik felsőfokú informatikai végzettséggel, ez pillanatnyilag kb. 7 ezer embert jelent. A végzős hallgatókat úgy próbáljuk bevonni rendszerünkbe, hogy kapcsolatot tartunk fenn a BMGE-vel és a BKE-vel, részt veszünk az állásbörzéken, és szponzoráljuk is azokat. Mindemellett elmondható, hogy célcsoportunk inkább a már pár év munkahelyi tapasztalattal, felsőfokú végzettséggel és valamilyen nyelvismerettel rendelkező emberek csoportja."

"Az IT-piac jelenlegi helyzetét tekintve nekem úgy tűnik, hogy nagy a fluktuáció. Ez talán összefügg a piac kínálati jellegével, azaz több a betöltendő pozíció, mint az elvárásoknak megfelelő munkaerő, például feltűnően sok rendszergazdát keresnek partnereink. Rendszerünk előnye a gyorsaság és az, hogy olyan funkciókat is tartalmaz, amelyek jelentősen megkönnyítik a teljes kiválasztási folyamatot. Ilyen például az ún. "önéletrajz-előszűrő" funkció, amelynek segítségével a rendszer automatikusan kiválogatja a hirdetésnek megfelelő jelentkezőket, illetve jelzi, hogy a jelentkező milyen területen nem felel meg az elvárásoknak. Álláskínáló partnerünknek lehetősége van köszönő, elutasító és egyedi levelek küldésére, ami teljesen kiváltja a papír alapú kommunikációt."

"Működésünk egy éve alatt megdőlt az a prekoncepció, hogy pusztán az informatikai szakemberek számára fogunk fórumot biztosítani. Egyrészt álláskeresőink csupán 15%-a informatikai végzettségű, másrészt pozícióink 1/4-e informatikai jellegű. A betöltendő pozíció területe szerinti részletes megoszlások jelenleg a következők: kereskedelem – 29%, informatika – 27%, műszaki – 15%, pénzügy – 12%, logisztika – 9%, marketing – 6%, humán erőforrás – 3%."

Változtatás a fejekben

Az ISC-Hungária Informatika Kft. fő profilja az informatikai outsourcing, a cég tavaly április óta széles körű szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára. Ezek magukban foglalják az informatikai eszközök beszerzését és üzemeltetését, a felhasználók számára biztosított tanácsadást és oktatást, egyedi informatikai megoldások fejlesztését, valamint outsourcingprojektek keretében az ügyfelek informatikai működtetésének komplett átvételét is.

Az ISC-Hungária három, egyaránt a német RVE AG. érdekeltségébe tartozó vállalat leányaként kezdte meg életét, jelenleg az ELMŰ Rt. 60%, az ÉMÁSZ Rt. 25%, a Mátrai Erőmű Rt. pedig 15% tulajdonrészt mondhat magáénak. Nyúl Gábor, az IT-üzemeltetés vezetője szerint ezeket a nagyvállalatokat tevékenységük újragondolása, a költségmegtakarítás motiválta arra, hogy kihelyezzék informatikai tevékenységüket. Azok a vállalatok, amelyek versenyképességüket meg kívánják őrizni, jobban teszik ugyanis, ha a core businessre fókuszálnak. "A tevékenységek racionalizálásával viszont az IT-t mostohagyermekként kezelik, úgy gondolják, hogy egyetlen feladata a folyamatos működés biztosítása, a core business támogatása. Általában nem szeretnek pénzt fordítani IT-képzésre, -fejlesztésre. Egy nagyvállalaton belül szinte folyamatos harcot kell vívni, hogy az informatikai munkatársak megfelelő tudással rendelkezhessenek, a core business viszonylatában az IT csupán egy kötelező rossz. Ha viszont ezt a tevékenységet kihelyezik, akkor olyan leányvállalat jön létre, amelynek célkitűzése az informatikai működés lehető legmagasabb szintre fejlesztése, ahol az üzlet magját az IT képezi."

Persze az így megszülető új vállalatnak rengeteg tanulásra van szüksége, amikor megkezdi önálló életét. Az ISC-Hungária tavalyi 2,5 milliárd forintos árbevétele még az anyavállalatoknak nyújtott szolgáltatásokból származott, de az elkövetkezendő években szükség lesz arra, hogy a vállalat nyisson a piac felé, és bevételeinek egyre nagyobb, később túlnyomó része a nyílt piaci versenyben elnyert megbízásokból származzon. "A legnehezebb mindebben a kultúraváltás, az új identitások kialakítása a teljes cég és az egyes munkatársak részéről is. Megpróbáltuk nagyon tudatosan kezelni ezt a problémát, egy teljes évet szántunk arra, hogy megszilárdítsuk gondolkodásunkat, belső folyamatainkat, és csak lassan kezdtünk el nyitni a piac felé. Ma már sok szolgáltatással jelen vagyunk, amelyek lefedik az IT-üzemeltetés teljes vertikumát a PC-desktoptól és a hotline-tól kezdve az enterprise jellegű Unix- és IBM Mainframe-szerverek üzemeltetéséig. Megbízóink felé garantálnunk kell a legmagasabb szintű minőséget, ennek biztosítására csak egy példa az ún. SLA (Service Level Agreement) megállapodások kidolgozása. Ezekben minden működési területre vonatkozóan meghatározzuk azokat a maximális válaszidőket, amelyeket garantálunk. Egy SAP-rendszer üzemeltetésénél például maximálisan 1,5 másodpercen belül kell megjelenniük bizonyos összefoglalóknak, diagramoknak. Az ilyen szolgáltatás és ügyfélközpontú működés teljesen más készségeket is megkövetel informatikusainktól, mint amelyekhez hozzászoktak az elmúlt években."

"Programozó matematikusokra maximum 5 százalékban van szükség, helyettük olyan emberek kellenek, akik a cég életét át tudják látni, rendelkeznek alapvető pénzügyi, könyvelési, vállalatirányítási ismeretekkel. A magyarországi felsőoktatás sajnos elrugaszkodott a valóságtól, nekünk kell megtanítanunk ezeket az ismereteket új munkatársainknak. A régi szakembereinknek is változniuk kellett; azoknak, akik 10-20 évet töltöttek el egy szocialista nagyvállalatnál – ahol a határidők csak hozzávetőleg léteztek –, nagyon újra kellett formálni a szemléletét. Rá kellett őket ébreszteni, hogy ez a valódi munka, és számukra is sikert jelent, ha a cégnek jól megy. Az első lépések lassan, komótosan történtek, mára viszont eljutottunk odáig, hogy a munkatársak maguk akarnak főiskolára, egyetemre, tanfolyamokra menni, nyelveket tanulni."

A munkavállalók értékelése

"Az informatikai szakembereknek sok tekintetben eltérő kompetenciákkal kell rendelkezniük, aszerint, hogy milyen munkakörben dolgoznak, és mennyire fontosak a munkájukban bizonyos szempontok, mint például a kliensekkel való kapcsolattartás" – mondja Klein Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, az SHL Hungary Kft. főmunkatársa.

"Az SHL, gondosan elemezve a különféle IT-munkaköröket, arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállalók vizsgálandó képességei közül a legfontosabb az analitikus gondolkodás – a rendszeres, logikus gondolkodás, a komplex problémák megértése, a szabályok, összefüggések felismerése. A második az ellenőrző képesség, a képesség arra, hogy az ember koncentrálni tudjon az apró részletekre is, majd a harmadik a verbalitás – a technikai dokumentumok megértésének, használatának, értelmezésének, létrehozásának, írásbeli és szóbeli kommunikációjának a képessége."

"Mindezek mérésére az SHL létrehozott egy tesztcsomagot. Az Információs technológia nevű tesztsorozat olyan részekből áll, mint a szövegek elemzése, amely számítástechnikai jellegű szövegrészletek megértését vizsgálja, mint a számsorozatok tesztje a matematikai elemzőkészség mérésére, és mint a számítógépes ellenőrzés tesztje, amelynek keretében betűkből, számokból és egyéb jelekből álló sorokat kell gyorsan és pontosan ellenőrizni. A szintaktikai ellenőrzés során azt kell eldönteni, vajon egy számítógépes programnyelvből származó sor megfelel-e bizonyos szabályoknak, a diagramok tesztjében összetett parancsokat kell értelmezni, a diagramok elemzésekor folyamatábrák alapján kell szabályokat megállapítani, és ezeket a szabályokat kell alkalmazni, végül a kockák a térben tesztjében az a feladat, hogy két dimenzióban megjelenített tárgyakat ismerjen fel a pályázó."

"A képességek mellett lényegesnek tartjuk a személyiségvizsgálatot is, például az SHL "Viselkedés a munkahelyen" (OPQ) című tesztjével. Ebből olyan fontos ismereteket nyerhetünk, hogy milyen mértékben hajlamos a jelölt a részletek megfigyelésére, milyen a teljesítménymotivációja, hogyan tud kommunikálni, milyen gyorsan tud dönteni, és így tovább."

"Mindezek mellett a beválási kritériumok meghatározása rendkívül nehéz, és nehezen egységesíthető. Általánosan elterjedt és bizonyos mértékig vizsgálatokkal is alátámasztott vélemény, hogy az IT az a foglalkozási terület, amelyben a legnagyobb a teljesítmények szórása. Az SHL egyes képességtesztjeinek korrelációja a beválással általában 0,3 körüli korrelációs együtthatókat mutat, olyan beválási kritériumok alapján, mint a hatékony kommunikáció, az interperszonális képességek, a fogalmi gondolkodás, a döntési képesség, a problémamegoldás, az elkötelezettség, a felelősségvállalás, a verbális következtetés és az általános munkateljesítmény."

Ösztönzés

A MÁV Informatika Kft. 2000. évi árbevétele 3,55 milliárd forintra rúgott, a 2001-es tervekben pedig már 4 milliárd szerepel. A vállalat kizárólagos tulajdonosa a MÁV Rt., a külső megrendelések aránya azonban 2001-ben már mintegy 20 százalék körülire tehető. Amikor 1996-ban önálló életre kelt a vállalat, az akkori 750 fős informatikai gárdát 500 szakemberből álló csapatra karcsúsították. A vezetőség igyekezett minden jó munkatársat rábírni a maradásra, és gondoskodtak azokról, akik féltek a többiekkel együtt belevágni az új vállalkozásba. Már akkor nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a piaci körülmények közé való kimerészkedés nem kevés erőfeszítést igényel a cégnél maradó munkatársak részéről.

"Mindenkinek el kellett sajátítania egy olyan új gondolkodást, amelynek középpontjában az ügyfél áll, ahol nem létezik délután fél ötkor biztosan befejeződő munkaidő, és ahol minden egyes alkalmazottnak naprakész, professzionális szintű tudással kell rendelkeznie. Természetesen a követelményekhez juttatásoknak és a vezetői szemlélet megváltozásának is kell társulnia." Török Ákos kereskedelmi igazgató elmondása szerint az alkalmazottak megfelelő motiválásához a juttatások komplex rendszerét kell megteremteni, így szükség van az alapbér prémiumrendszerrel való kiegészítésére, a szociális juttatások széles körére.

"Bevezettük a junior-senior rendszert, a folyamatos képzést, a nyelvoktatást. Támogatást nyújtunk alkalmazottainknak minden állami iskola elvégzéséhez, támogatjuk a több diploma megszerzését is. Biztosítunk nyelvtanfolyamokat és olyan speciális tanfolyamokat, amelyekre a professzionális szakembereknek szükségük lehet. Ezek sokszor nem kevés pénzbe kerülnek, egyetlen egynapos SAP-tanfolyam ára nem ritkán a 300 ezer forintot is eléri, tavaly például 9 millió forintot fordítottunk egy 25 fős műszaki csapat oktatására. Meghagytuk a szociális juttatásoknak az anyavállalatnál már megszokott teljes palettáját, így biztosítunk üdülési lehetőséget, éves bérletet, albérleti, étkezési, utazási hozzájárulást, építési és lakáskölcsönt."

Azonban a fiatal programozók számára nem ezek jelentik a legnagyobb vonzerőt leendő munkahelyük kiválasztásánál. Molnár Sándor, az outsourcing üzletág igazgatója szerint az informatikusoknak az a legfontosabb, hogy folyamatosan szakmai kihívásokkal szembesüljenek. "Az jelenti az igazi vonzerőt a hozzánk jelentkezőknek, hogy nálunk országos hálózattal, az informatikai eszközök teljes palettájával találkozhatnak, a laptopoktól kezdve a mobileszközökön át a mainframe-rendszerekig. A munkatársak nemcsak egy szűk területét fogják megismerni az informatikának, hanem keresztirányú karrierlehetőségeken keresztül lehetőségük nyíli rá, hogy négy üzletágunk bármelyik területén kipróbálják magukat. A közlekedési üzletágban – amelyről hagyományosan ismertek vagyunk – olyan országos rendszereket kell üzemeltetni és folyamatosan fejleszteni, mint a SZIR (Szállításirányítási Információs Rendszer), amely 1000 terminállal és 6000 felhasználóval van kapcsolatban, és amely a MÁV Rt. vasúti áruszállításának alapját képezi. Itt háromhavonta van verzióváltás, és folyamatosan integráljuk a rendszerbe a mobileszközök teljes vertikumát. Ez óriási kihívást jelent egy informatikus számára. A hozzánk jelentkezők kipróbálhatják magunkat tanácsadó üzletágunkban, ahol SAS- és Oracle-eszközökkel, BPR alapú vállalatirányítással foglalkozunk, vagy belekóstolhatnak az üzleti megoldásokat kínáló üzletágunkba, ahol SAP- és más e-business megoldásokat szállítunk."

"Végül meg lehet említeni outsourcing üzletágunkat, ahol Informatikai Közművek megoldásainkat olyan területeken kínáljuk, mint az SAP R/3, a Lotus Notes és az EDI Informatikai Közmű, s ahol jelen vagyunk országos méretű logisztikai megoldásokkal is. Ez a széles működési kör jelenti az igazi kihívást számunkra – és munkatársaink számára is. Nálunk egy professzionális informatikus folyamatosan olyan szakmai feladatokkal kerül szembe, hogy garantáltan nem unja meg, hogy nálunk dolgozik" – ez pedig egybevág azzal a korábbi megállapítással, mely szerint az informatikusok számára a legfontosabb a kihívás.