Tévhitek miatt terjednek lassan a vállalati felhőszolgáltatások Magyarországon
A fejlett országokban rohamtempóban terjednek a vállalati felhőszolgáltatások, itthon viszont a nagyvállalatok mindössze 8 százaléka csatlakozott eddig az új IT forradalomhoz. Az ok az ismeretek hiánya és néhány alaptalan félelem – derül ki a Microsoft és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös kutatásából. A magyar cégvezetők biztonságosabbnak hiszik a meglévő informatikai infrastruktúrájukat, és sokan nem tudják, hogy a felhőmegoldások nem csak az IT, de a HR, vagy a marketing kiadásaikat is csökkenthetik.
„A felhőalapú megoldások nagyon gyorsan terjednek világszerte, ám azt látni kell, hogy Magyarországon a penetráció még jelentős elmaradást mutat a nyugat-európai átlaghoz képest” – hangsúlyozta Jean-Philippe Courtois, a Microsoft International elnöke magyarországi látogatásán. „Úgy vélem, hogy nagy lehetőségek rejlenek még a magyar nagyvállalatok felhőhasználatának területén, és különösen fontos, hogy a felzárkózó cégek megbízható szolgáltatót válasszanak” – tette hozzá. A magyar nagyvállalatok jelentősen lemaradtak ugyanis a felhőszolgáltatások alkalmazása terén európai társaiktól. Míg Finnországban például mára a vállalatok több mint fele használ felhőt, Magyarországon ez az arány alig 8 százalék, ami jelentős lemaradást mutat a legfejlettebb országokhoz képest. A szakemberek ugyanakkor a jövőre nézve bizakodók. A rossz beidegződésekből eredő alaptalan félelmekre ugyanis könnyedén adható válasz.
A most megkérdezett hazai cégvezetők közel 80 százaléka számára fontos kérdés, hogy a szolgáltatás megfelel-e az adatvédelmi irányelveknek, a hatósági előírásoknak. További mintegy 70 százalék aggódik a saját adatvagyona feletti kontroll elvesztése, a külső szolgáltatótól való függés miatt, miközben a válaszadók több mint harmada számára a jogi környezet kiszámíthatósága és a szabályozottság a fontos. Miközben Nyugat-Európában éppen az elérhető jelentős költségmegtakarítások miatt növekszik a felhőszolgáltatások népszerűsége, addig Magyarországon ez a szempont csupán a negyedik helyre szorul.
Az adatbiztonságért aggódó vállalatvezetők jelentős része ugyanakkor – miközben sokszor ok nélkül biztonságosabbnak véli meglévő IT infrastruktúráját – nincs tisztában azzal, hogy a felhőszolgáltatásokra is létezik ma már az adatbiztonságot is minősítő ISO szabvány, amely – nagyrészt a Microsoft megoldásait példaként állítva – biztosítja az ügyfeleket számára az alapvető adatbiztonsági szabályok betartását. Sőt, az Európai Unió is minősíti a szolgáltatásokat; a szigorú brüsszeli szabályoknak elsőként – és egyelőre egyedüliként – a Microsoft felhőszolgáltatása felelt meg.
„Adatvédelmi gyakorlatunk alapja, hogy a felhasználók tudta és engedélye nélkül harmadik fél ne férhessen hozzá az adatokhoz” – emelte ki Papp István, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója. „Felhőszolgáltatásaink nemcsak egyszerűen és költséghatékony módon vezethetők be, de könnyebben is használhatók, mint más, hasonló megoldások, hiszen a mindenki számára jól ismert IT-környezetben működnek. Úgy vélem, hogy összefoglalva a mi szempontunkból a kutatás nem is annyira problémákat, inkább lehetőségeket tárt fel.”
A felmérés szerint a magyar cégvezetők számára sem kérdés, hogy a felhőszolgáltatás olcsóbb a hagyományos IT-megoldásoknál. Mindössze a válaszadók 16 százaléka fogalmazott meg olyan aggodalmat, hogy a szolgáltatás esetleg drágább lehet, miközben 65 százalékuk számára alapvető elvárás a költségmegtakarítás. A cégvezetőknek ugyanakkor a fele nem tudta pontosan megmondani, mennyit is költ vállalata jelenleg informatikára, míg a válaszadók ötöde úgy kalkulált, hogy az IT-költség – a területen foglalkoztatott szakembergárda béreivel együtt – évente 50 és 200 millió forint között alakulhat.
Kevéssé ismert újdonságnak számít egyelőre az is, hogy milyen innovatív megoldásokat tehet lehetővé a cloud egy nagyvállalat életében. A döntő többség (88 százalék) említette az IT területét arra a kérdésre válaszul, hol lehetne szerinte előnyösen alkalmazni a felhőszolgáltatásokat. A marketingre és az ügyfélkapcsolatokra a válaszadók alig fele gondolt, míg a HR-re és a pénzügyre kevesebb, mint a harmaduk, holott a nemzetközi tapasztalatok szerint a cégen belüli működés megújítása különösen ezeken a területeken hozhat látványos eredményeket.
Kapcsolódó cikkek
- A budapesti LLP segíti az amerikai szoftveróriás, a BlackLine régiós terjeszkedését
- Felhőből nézhetünk videót az Ericssonnal
- SUSE OpenStack Cloud 5: továbbfejlesztett privátfelhő-felügyelet
- Felhőben olcsóbbak és hatékonyabbak a kereskedelmi rendszerek
- Beruházás nélkül a felhőből
- Négy tanács a hibridfelhők biztonságos használatához
- Megérkezett az Oracle Service Cloud új kiadása
- Így spórolhatnak milliókat a cégek az IT-költségeiken
- Újra lesz Appra magyar! alkalmazásfejlesztő verseny
- Az Office 365 felhasználók korlátlan OneDrive tárhelyet kapnak
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.