Az Épületinformációs modell forradalmasíthatja az építőipart
A háromdimenziós tervezés és dizájntechnológia, azaz az Épületinformációs Modell (Building Information Modeling - BIM) egyre elterjedtebb az építőiparban. A technológiának köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban kivitelezhetőek az építési projektek, ráadásul mindez költségek csökkentése mellett. A BIM elterjedése ugyanakkor számos vállalat üzleti modelljét komolyan átalakítja, ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazzák a technológiát, azt kockáztatják, hogy kiszorulnak a piacról. Ezek a legfőbb megállapításai a Roland Berger „Fordulópont az építőiparban – az Épületinformációs modell felforgató hatása” című tanulmányának, amelyben meghatározó európai építőipari szakértők véleménye alapján foglalták össze a legfontosabb tanulságokat.
Az Épületinformációs modell (BIM) egy olyan platform, amely egyesíti és összekapcsolja az összes fellelhető információt egy adott épületről, digitális modellt képezve róla. Ez egyszerű digitális bejárást biztosít az építési és a tervezési szakaszban a projektben résztvevők számára, így téve lehetővé, hogy menet közben változtassanak az épület kivitelezésének különböző pontjain. A BIM emellett biztosítja azt is, hogy az építkezési vállalatok már a korai szakaszban eldönthessék, milyen építőanyagokra van szükségük és melyik kivitelező céggel építtetnek – mindezt a BIM rendszerben található alapinformációk és megjegyzések alapján.
„A BIM sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az építkezési projektek tervezését, kivitelezését és felügyeletét” – mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője, majd kiemelte „A tervezés során elkövetett hibákat már a korai szakaszban ki lehet szűrni, a változásokat folyamatosan lehet követni és minden új információt, amelyet rendszer tárol és a későbbiekben egy újabb projekthez is fel tudja használni.”
BIM: még hatékonyabb építkezés-tervezés
Hagyományosan a terveket elküldik a felelős hatóságoknak, a költségek ilyenkor már szerepelhetnek a tervekben és a rendszer összetevőinek beszerzését – mind az építés, mind pedig a dizájn területén – pusztán az egyéni igények és a személyes kapcsolatok mentén intézik. Ezzel szemben a BIM használatakor minden egy platformon történik, kikerülve ezzel számos koordinációs lépést. „A BIM használata biztosítja, hogy minden egyes változás automatikusan rögzítve legyen a egész kivitelezési tervben” – mutat rá a BIM gyakorlati hasznosságára Schannen Frigyes „Bármely szerkezeti elemhez új szolgáltatást illeszthetünk, és így rövid idő alatt kiigazíthatják az építkezési készletezést, vagy új beszállítókat is bevonhatunk a projektbe.”
Az új technológia előnye már a piaci mutatókban is megmutatkozik, ugyanis az előrejelzések szerint a BIM használata 2014 és 2022 között négyszeresére fog nőni, 2,7 milliárd dollárról 11,5 milliárd dollár lesz az értéke. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek nem kezdik el használni a technológiát, hátrányba kerülnek. „Ez nem a spórolásról szól” – figyelmeztet Schannen Frigyes. „A BIM sebesen halad afelé, hogy standard megoldás legyen az építőiparban. Azon vállalatok, amelyek nem használják, középtávon nagyon könnyen eltűnhetnek a piacról, ugyanis nem lesznek láthatóak a rendszerben, így a velük való együttműködés és koordináció folyamata több pénzbe és időbe fog kerülni a többieknek.”
Új üzleti modellre van szükség
A digitalizáció hozta széles spektrumú változások az építőiparban arra kényszerítik a vállalatokat, hogy újragondolják és megújítsák üzleti modelljüket. A BIM például lehetőséget ad arra az építészeknek és tervezőknek, hogy eldöntsék melyik kivitelezővel szeretnének együtt dolgozni vagy melyik építőanyagot szeretnék használni. Azon építkezési projektek, amelyek már most alacsony árréssel működnek, komoly nyomás alatt lesznek, ugyanis, ha nem kezdik el időben a változtatások alkalmazását és beépítését, később már nem lesz erre lehetőségük. Az általános kivitelezők és építőanyag beszállítók befolyása csökkenni fog azáltal, hogy az építkezés során felhasználandó anyagok és termékek vonatkozásában a kivitelezés ilyen korai fázisában dönthetnek a megbízók.
„Mindez a már fennálló üzleti kapcsolatok megváltozását fogja eredményezni az, ugyanis a belsőépítészek is közvetlen kapcsolatban lesznek az építőanyag beszállítókkal” – magyarázta Schannen. „Az építőipari kereskedőknek át kell gondolniuk üzleti modelljüket – az egyik lehetőség például, hogy a moduláris építési készletek beszállítóinak kínálhatnak egy niche megoldást az end-to-end anyagok esetében.”
Ahogy a digitális átalakulások esetében, úgy a BIM esetében sem szabad a vállalatoknak megfeledkezniük a munkavállalóikról, végtére is ők fogják használni ezeket az új digitális folyamatokat és technológiákat, amelyhez megfelelő képzettségre és felkészültségre van szükségük. A BIM nemcsak egy emberi használatra kitalált digitális eszközökből álló felszerelés, hanem egy valós digitális átalakulást is eredményező eszköz.
Kapcsolódó cikkek
- Így fest a fogyasztók 5G-s kívánságlistája
- Hódít a hibrid informatika
- Lassú a digitalizáció a kintlévőségek kezelésében
- A PSD2-t bevezetni nem kell félnetek...
- Azok vagyunk, amit megveszünk?
- Nőnek a helyreállítási költségek az informatikai piacon
- Az európai munkavállalók számára kulcsfontosságú a munkahelyi digitális innováció
- Kína a világ vezetője e-mobilitásban
- A digitális átállás kulisszatitkai
- Magyarországon is egyre népszerűbbek a csomagátvételi pontok
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.