A Lenovo bemutatta mesterséges intelligencia telepítés és fejlesztés eszközeit
A Lenovo, felismerve, hogy a mesterséges intelligencia (AI) kezdeményezések egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a nagyvállalatok és kutatóintézetek munkájában, megalkotta Lenovo intelligent Computing Orchestration (LiCO) elnevezésű eszközét a mesterséges intelligencia beépítésével járó nehézségek elkerülésére és a nagyteljesítményű számítógépes munkafolyamatok elősegítésére.
A LiCO az erőforrás menedzsment hatékonyabbá tétele mellett az egyszerre futó mesterséges intelligencia képzési munkálatok bevezetési folyamatát is egyszerűsíti. A LiCO olyan többszörös mesterséges intelligencia keretrendszereket támogat, mint a TensorFlow, a Caffe, az Intel Caffe, vagy az MXNet. A Singularity kiegészítőkkel e keretrendszerek számos verziója egyszerűen karbantartható és kezelhető.
A LiCO emellett lehetővé teszi az Intel Xeon mérhető processzorokkal vagy az NVIDIA GPU processzorokkal való futtatást – beleértve a legújabb Tesla V100 gyorsítót is –, amely az ügyfelek hardverplatform választásán és a teljes életút költség (TCO) célzott beépítési rendszerekhez viszonyított, akár 35 százalékos csökkentését lehetővé tévő terheléseken alapszik.
Lehetővé vált a mesterséges intelligencia kiterjesztése
Az adatkutatók és a mesterséges intelligenciát vizsgáló mérnökök számára problémát jelent, hogy a képzési feladatok parancssori nyomon követése nagyobb eséllyel hordozhat hibákat és időigényes lehet. A LiCO ezeknek a kritikus hibáknak egy részét beépíti az intuitív GUI-alapú munkafolyamatokba és felügyeleti eszközökbe, amelyek segítségével akár 25-50 százalékkal is csökkenthetik a modellek beállításához szükséges időt.
„Amikor olyan fejlett mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat alkalmazunk, mint a mély tanulás, az alkalmazástudósoknak két kihívással, a kerethasználattal és a képzési környezet (paraméter-hangolás és számítástechnikai infrastruktúra) beállításával kell szembenézniük. A szélesebb alkalmazkodóképesség e két akadályát hatékonyan csökkenti a Lenovo a LiCO rendszeren keresztül. Ennek eredményeképpen a különböző alkalmazási területeken dolgozó tudósok arra összpontosíthatnak, hogy rövid idő alatt hatékonyan megvizsgálhassák a nagy adatokat és ne kelljen időt fordítaniuk a nyílt forráskódú megoldások összeállítására” – mondta Dr. Raju Vatsavai, az Észak-Karolinai Állami Egyetem docense, a rendszer fő kutatója.
Értékteremtés a partnerek segítségével
A Lenovo, a partnerek – Intel, az NVIDIA, a Mark III, byteLAKE – és a Lenovo Research & Technology csapatának erőforrásaira és szakértelmére támaszkodva számos, például az egészségügyi szolgáltatókat segítő, mesterséges intelligencián alapuló koncepciót fejlesztett ki.
A Lenovo mesterséges intelligenciát népszerűsítő átfogó kezdeményezése a felhasználókhoz is közelebb hozza a LiCO-t: az Egyesült Államokban, Németországban és Kínában épített innovációs központokban az érdeklődők a LiCO tesztelésével azt is megtapasztalhatják, hogy a rendszer milyen módokon segíti a fejlesztési kihívások kezelését.
Kapcsolódó cikkek
- A gépi tanulás lesz a legfontosabb technológia az internet indulása óta
- Okos Város idegrendszert épít a Huawei
- A Fujitsu fejleszti európai AI-kiválóságközpontját
- A Lenovo többéves együttműködést jelentett be a Scuderia Ferrarival
- A Fujitsu mélytanulási képességekkel ruházza fel munkaállomásait és szervereit
- Kézikönyv a mesterséges intelligenciához
- Legyőzi-e a mesterséges intelligencia az emberi hozzáadott értéket?
- Mesterséges intelligencia és okos megoldások a Science Parkban
- Kanada legerősebb szuperszámítógépe, a Niagara teljesítményét növeli a Lenovo ThinkSystem
- Az LG a 2018-as MWC-n mutatta be legújabb, intelligens funkciókkal felszerelt mobilját
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.