Ingyen wifi teszi boldoggá a magyar okoskütyühasználót
Az okos kommunikációs eszközöket használó magyarok több mint fele hajlandó lenne szemet hunyni a reklámok felett az ingyenes wifiért cserébe – derül ki a PushAir legfrissebb kutatásából.
A felhasználók jellemzően a bejelentkező képernyőn hajlandóak a reklámfogyasztásra, de ha 15-30 percenként kellene megnézniük egy-egy üzenetet, akkor sem mondanának le az ingyenes internetelérésről. A megkérdezettek döntő többsége böngészésre és a közösségimédia-felületeken történő szörfözésre használná a lehetőséget, leginkább a közterületeken és a közintézményekben.
A reklámüzenetekért cserébe ingyenes wifi elérést biztosító magyar startup, a PushAir, saját felmérése alapján a hazai okoskütyü-használók 58 százaléka hajlandó lenne a minőségi, szélessávú ingyenes wifiért cserébe reklámokat fogadni eszközén, míg ezt a lehetőséget 100 válaszadó közül csak 42 utasította el kategorikusan. A megkérdezettek 29 százaléka a bejelentkező képernyőn találkozna legszívesebben a reklámokkal, százból hét ember akár negyedóránként is elviselne egy-egy rövid üzenetet a szolgáltatásért cserébe, míg 19 százalékuk számára a 30 percenkénti megszólítás tűnik elfogadható „árnak” a szélessávú, vezeték nélküli internetelérését cserébe.
„Magyarországon – főleg a fiatalabb generációk körében – ma már szinte teljesnek mondható az okos mobilkommunikációs eszközök penetrációja. Okosmobillal a válaszadóink mindegyike rendelkezik, de döntő többségüknek laptopja vagy tabletje is van. Ez a trend, illetve az, hogy ma már az internet a mindennapok elengedhetetlen velejárója lett, magával hozta a minőségi wifi-szolgáltatások iránti igényt is. A szélessávú drótnélküli internetelérésért pedig úgy tűnik egyre kisebb ár a felhasználók részéről megnézni egy-egy reklámüzenetet” – emelte ki Zsadányi István, a PushAir magyar startup ügyvezetője.
A megkérdezettek többsége a mobilkommunikációs eszközön végzett három leginkább jellemző tevékenységként a közösségimédia-felületeken történő barangolást (64%), a böngészést (62%) és az e-mailes levelezést (52%) jelölte meg. A legjellemzőbb tevékenységek köréből alig maradt le a térképek és menetrendek ellenőrzése (49%), valamint a híroldalak olvasása (30%). „Ezek mind olyan online tevékenységek és szolgáltatások, amelyek ma már a társadalmi beágyazottságuk alapján a mindennapi élet megkerülhetetlen velejárói sok ember számára. Nem véletlen, hogy ezeket lehetőség szerint inkább valamilyen wifis megoldáson keresztül és nem a mobilinternet-csomag kontójára végzik legszívesebben a felhasználók” – mutatott rá Zsadányi István.
Arra kérdésre, hogy mely három helyen szeretnének leginkább ingyenes wifihez jutni, a felhasználók többsége, egészen pontosan száz emberből 73, a tömegközlekedési eszközöket és a várókat jelölte meg. Hajszállal maradtak le az első helyről a klasszikus közintézmények – orvosi rendelők, hivatalok – ahol a válaszadók 72 százaléka szeretne ilyen szolgáltatást, míg a harmadik legnépszerűbb helyszínként a közterületeket és utcabútorokat jelölte meg a megkérdezettek 60 százaléka. A képzeletbeli dobogóról a vendéglátó szektor szereplői (40%) és a vállalati ügyfélszolgálatok (38%) maradtak le.
Kapcsolódó cikkek
- Megérkeztek a UPC nagy wifi kutatásának eredményei
- Tízből kilenc magyarra veszély leselkedik az interneten
- A PushAir a tömegrendezvények mellett a HoReCa szektort is meghódítaná a „virtuális reklámtáblával”
- A Zyxel Multy X háromsávos újítása zökkenőmentes Wi-Fi lefedettséget biztosít
- Új kisvállalati WiFi hálózatépítési a NETGEAR-től
- Egyre több repülőgépen elérhető az internet
- Minden második gyerek veszélynek van kitéve a neten
- Gigabites WiFi-gyorsítás kisvállalati és otthoni irodáknak
- NetIQ tippek
- A londoni Broadband World Forum-on mutatta be újdonságait a Zyxel
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.