Lépéskényszert hoz a robotika
A mesterséges intelligencia teljesen felforgatja a gyártást és a logisztikát, miközben az európai KKV-k nemcsak technológiai és üzleti téren nem állnak készen a változásra, sokszor a megfelelő informatikai ismeretekkel sem rendelkeznek. A kutatói szférát mozgósító uniós szintű kezdeményezésekbe bekapcsolódva azonban lehet esélyük lépést tartani − hangzott el az Ipar Napjai 2018 kiállítás keretében szervezett Ipar 4.0 konferencia első napján.
Az elkövetkezendő években leginkább az ellátási láncok, a készletezés és az eszközkezelés területei alakulnak át a gépi tanuláson alapuló megoldások hatására, áll a Világgazdasági Fórum vonatkozó tanulmányában, ami az elkövetkezendő öt évben az adat vezérelt folyamatoptimalizálást akár 30 százalékkal növelheti. A McKinsey − szintén a mesterséges intelligenciának köszönhetően − a raktározási költségek 20-50% közötti csökkenésével számol.
Noha a fogyasztók igényeit szolgáló hatékonyságnövelés magától értetődő elvárás a gyártáson, logisztikán és kiskereskedelmen átívelő termék-életciklus menedzsmentben, az európai cégek nincsenek felkészülve, hogy profitáljanak az Ipar 4.0-ként emlegetett technológiai forradalom vívmányaiból.
„A KKV-k jellemzően nehezen férnek hozzá a legújabb gyártási technológiákhoz, és növekedésüket a többnyire akadozó nemzetközi terjeszkedés is gátolja. Sokszor nem ismerik az új megoldásokat és folyamatokat sem” – állapította meg Petri Liuha, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális ága, az EIT Digital ágazati vezetője, aki az Ipar Napjai 2018 kiállításon szervezett Ipar 4.0 Konferencián beszélt a kontinens előtt álló kihívásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére. „A vállalatoknak egyre inkább valós idejű piaci adatokhoz kell igazítaniuk termelésüket, míg adatmegosztásra a teljes értékláncon át szükségük lesz” – vetítette előre a szakember.
Magyar példa szolgálhat inspirációként
Ígéretes perspektívát a kutatói szférát mozgósító európai projektekbe való bekapcsolódás jelenthet. Ilyen jó gyakorlat az EIT Digital raktározás optimalizálást célzó AWARD elnevezésű projektje, amely az adat alapú megoldásokra szakosodott holland Bright Cape vezetésével és többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aktív közreműködésével valósul meg. A cél olyan logisztikai platform létrehozása, amely fejlett tervezési módszerekkel összehangolja a beltéri anyagmozgatást végző önvezető rakodógépek működését. A BME kutatói az ehhez szükséges algoritmusok kifejlesztésén, valamint egy szimulációs környezet előállításán dolgoznak. A tervek között szerepel a szállítás utolsó szakaszán végzett szállítás, az ún. Last Mile Delivery optimalizálása is drónok segítségével.
„Az említett projekt arra példa, hogy egy európai vállalkozás hogyan tud együtt dolgozni a K+F szférával egy egész iparág hatékonyságát növelő újításon” – mondta Liuha, majd kiemelte: az EIT Digital európai ökoszisztémája csaknem 160, köztük 11 magyarországi tagból áll ipari, egyetemi és kutatói szereplőkkel. A szervezet legutóbbi éves jelentésében meghirdette a „Valóra váltjuk a digitális transzformációt” mottót, amelyhez híven üzletfejlesztési támogatást és szakmai továbbképzést nyújt, hogy az érdeklődő cégek helyt tudjanak állni az orrunk előtt zajló digitális forradalomban.
Hogy mennyire szükség van az innovációs erőfeszítések európai szintű összehangolására, a Világgazdasági Fórum felmérése is igazolja, amely szerint a megkérdezett cégvezetők csupán 14%-a érzi felkészültnek magát azokra a változásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia az iparban várhatóan elő fog idézni.
Kapcsolódó cikkek
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Együttműködésre lép a CETIN Hungary és a Pécsi Tudományegyetem
A független, integrált távközlési infrastruktúra-szolgáltató CETIN Hungary Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara a jövőben három kiemelt területen működik együtt: a kiberbiztonsági szolgáltatások fejlesztésében, a kutatás-fejlesztési tevékenység színvonalának további emelésében, illetve az építőiparban egyre elterjedtebb és ismertebb építményinformációs modellezéssel (BIM) kapcsolatos kölcsönös tudástranszferben.
Bevállalós ötletekkel versenyeznek a Megoldások a holnapért döntősei
Kiválasztották a legjobb nyolc csapatot a Samsung és az EdisonKids Megoldások a holnapért kihívásán. A jövő oktatása, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés iránt elkötelezett fiatalok megkezdhetik a felkészülést a döntőre. A következő hetekben a csapatok elképzelésük prototípusát alkothatják meg és tesztelhetik működését a mentorok közreműködésével. A diákok a szakértők segítségével készülnek a végső, májusi megmérettetésre, ahol a három legjobb csapat összesen 6 millió forint összértékű Samsung készülékkel bővítheti egyéni és oktatási intézménye eszközparkját.
A boldog gyerekekből lesznek sikeres felnőttek
Több mint 600 támogatott, 105 diploma, 606 nyelvvizsga, 246 informatikai bizonyítvány. Csak néhány eredmény, amit a 19 éve működő Csányi Alapítvány és az általa mentorált fiatalok elértek. Az alapítvány valódi sikere a számok mögött, a személyes történetekben rejlik – hangzott el Zánkán az Alapítvány által szervezett idei Életút Fesztiválon április 20-án. A kiemelkedő informatikai és idegen nyelvi képzések mellett a végzett fiatalok a megszerzett kapcsolati tőkét, a közösség erejét tartják a legfontosabbnak. Nemcsak a Csányi Alapítvány nagykorú már, hanem egyre több mentoráltból vált olyan fiatal felnőtt, akik büszkén támaszkodhatnak az alapítvány segítségével megszerzett tudás mellett egymásra, „Csányisokra” is.
Állásbörzét és karrierfelkészítést tart szerdától a Corvinus
Több mint kétszáz állásajánlat közül lehet válogatni a Corvinus Egyetem idei karrierexpóján április 24-én és 25-én. Az eseményen részt vevők sok tippet gyűjthetnek karrierjük beindításához, kiteljesítéséhez is. Ebben nemcsak több tucat, corvinusos diplomával színes és sikeres életutakat bejáró szakember segít személyesen, de megtanulható a ChatGPT és a LinkedIn munkakeresői célokra optimalizált, profi használata is.