Távolról sem lehetetlen… a távmunka jogi kihívásai
Miközben világszerte rohamosan nő a távmunkában vagy ún. home office-ban dolgoztatottak száma, addig sokan nem tudják, ez jogilag mivel jár. Márpedig sokszor váratlan kockázatokkal kell szembenéznie annak, aki az irodáján kívül foglalkoztatja a dolgozóját. A szabályozást és a buktatókat a dr. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde segítségével tekintjük át.
Krónikus munkaerőhiány. Növekvő igény a flexibilis foglalkoztatásra. Földrajzi eltérés a munkaerőpiac szereplői között. Takarékosság az irodabérleti díjakkal. Mindez csak néhány indok a távmunka rohamos elterjedésére: A közelmúltban megsokszorozódott azon munkavállalók száma, akik munkájukat nem a cég irodájában, hanem attól távol, esetleg saját otthonukban végzik. Olyannyira, hogy az International Labour Organisation statisztikája szerint az Európai Unióban 2017 év végén már 17% ot tett ki az arányuk. És bár Magyarországon ez a folyamat lassabban zajlik le, nincs kétség, hogy a távmunkavégzés itthon is rohamosan terjed. De mit kockáztat az a munkáltató, aki nem az irodában foglalkoztatja az alkalmazottját?
Otthoni baleset = munkahelyi baleset
A munkahelyen a munkáltató felelőssége az, hogy a munkabiztonsági és egészségügyi körülményeket biztosítsa, valamint azokat rendszeresen ellenőrizze. De hogy működik ez „home office” esetén?
A távmunkára vonatkozó szabályok nem tartalmaznak munkahelyi biztonságra vonatkozó speciális előírásokat. Ezért a munkáltatónak távmunka esetén is meg kell arról győződnie, hogy biztosított-e a munkavégzés biztonságos volta. Márpedig otthoni munkavégzés esetén ez rendkívül életszerűtlen és bizarr helyzetekhez vezethet. Kérdéses például, hogy hogyan tud a munkáltató meggyőződni arról, hogy a munkavállaló lakása alkalmas-e a munkavégzésre. Vagy a laptopja. És hogyan tudja ezt megfelelő időközönként, folyamatosan ellenőrizni?
Márpedig ha a munkavégzés helye a munkavállaló lakóhelye, akkor akár egy otthoni háztartási baleset is üzemi balesetnek minősülhet. Ha tehát pl. a munkavállaló a dolgozószobájában elcsúszik a padlón, összetöri magát és emiatt hónapokon keresztül munkaképtelenné válik, úgy a balesetért és a jövedelem-kiesésért a munkáltató felelőssége megállapítható lehet. Így az a munkáltató, aki nem ellenőrzi le, hogy a dolgozó lakásának parkettája nem megfelelő anyagból készült, vagy rögzíti a feltételeket előzetesen azzal, hogy ezek megváltoztatására a munkavállaló egyoldalúan nem jogosult, akár súlyos kártérítési következményekkel is számolhat.
A külföldi munkavégzés csapdái
Sokszor könnyebb munkaerőt az országon kívül, mint azon belül megtalálni. A külföldről való munkavégzés azonban tovább bonyolíthatja a foglalkoztatás egyes jogi aspektusait.
Értelemszerűen a magyar munkáltató a külföldi munkavállalója távmunkavégzésre is szeretné a magyar jogot alkalmazni, hiszen ő azt ismeri. Ennek nincs is akadálya, mivel az irányadó szabályok alapján a felek szabadon állapodhatnak meg a munkavégzés jogában. Egy szabályt azonban ilyenkor is figyelembe kell venni: a magyar jog alkalmazása nem foszthatja ugyanis meg a munkavállalót azon előnyöktől, amelyet részére a munkavégzés helye szerinti jog biztosítana.
Azaz hiába kötnek ki a felek magyar jogot, meglepetés érheti a munkáltatót, amikor a munkavállaló esetleg több szabadságot akar kivenni, mint ami neki a magyar Munka Törvénykönyve alapján járna. Vagy gondban lehet a munkáltató akkor is, ha a magyar viszonyokhoz képest lényegesen nehezebb felmondania a munkavállalójának. Fontos ezeket a kérdéseket már a munkaszerződés megkötésekor szem előtt tartani.
TB- és adókomplikációk
Távmunkában foglalkoztatott külföldi személy esetén fel kell továbbá készülni arra is, hogy a tb- és adókonzekvenciák a szokásostól eltérően alakulnak. Így a külföldi munkavállaló, ha otthonról végzi a feladatát, a saját tb-rendszere alatt marad. Ez azt is jelenti, hogy az utána fizetendő járulékot nem a munkáltató fogja levonni a fizetésből, hanem ennek megfizetéséről a munkavállalónak magának kell gondoskodnia – ideértve a megfelelő hatósági adminisztrációt is.
Általánosságban, a munkabér utáni jövedelemadó is a munkavégzés helye szerinti országban lesz fizetendő. Kérdések merülhetnek fel azonban akkor, ha a távmunkában foglalkoztatott alkalmasint Magyarországra jön és munkáját, akár minimális részben is, a foglalkoztatója irodájában tölti. Meg kell-e ilyenkor osztani az alapot és a magyar foglalkoztatásra jutó szja-t itthon kell-e befizetni? A válasz elvileg igen, de nem lenne meglepő, ha a gyakorlatban ez keveseknek jutna az eszébe.
Foglalkoztassunk otthon vagy ne?
A sok komplikáció és a szigorú munkavédelmi felelősség értelemszerűen veti fel a kérdést. megéri e egy-egy munkavállalót „home office”-ban foglalkoztatni? A távmunka népszerűségének ugrásszerű növekedése azt mondatja, hogy igen. Addig is azonban, amíg a jogalkotó egyes munkajogi szabályokat nem szab át megfelelően a távmunka kereteire, a feleknek érdemes meggondolniuk, hogy munkaszerződés helyett esetleg egy más foglalkoztatási formát (pl. megbízási vagy vállalkozási szerződést stb.) alkalmazzanak.
Kapcsolódó cikkek
- Dolgozz Otthonról Nap: április 21-én először Magyarországon
- 3 egyszerűen végezhető online munka – pénzkeresés otthonról
- Nem mind arany, amit napelem hajt
- Tényleg a távmunka a jövő megoldása?
- A munkavállalók közel fele már a szabadidejében is dolgozik
- Amerikában 2020-ra a mobil munkavállalók lesznek többségben
- Álom az alkalmazottnak, rémálom a munkáltatónak?
- Kinek jó a távmunka és kinek nem?
- Távmunka: itt az idő csomagolni!
- A munkavállalók harmada sehova sem utazott nyáron
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megjelent a NEXT 3D konferencia programja
Megjelent a NEXT 3D additív gyártás és digitalizálás konferencia programja. Nem kevesebb, mint 15 hazai mérnök és vezető szakember fogja megosztani 3D technológiai sikereit és tapasztalatait a résztvevőkkel. A konferenciaprogram alapján a NEXT 3D látogatói felbecsülhetetlen értékű tudással bővíthetik 3D nyomtatási és 3D szkennelési ismereteiket.
Ezek az idei kulcstémák a webes és marketing stratégiák terén
Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.
A Continental autógumija az első helyen végzett a Tyre Reviews szakportál négyévszakos abroncstesztjén
Újabb megmérettetésen, a Tyre Reviews 2024-es négyévszakos abroncsteszten győzedelmeskedett a Continental AllSeasonContact 2 modellje. Hét 205/55R16-os méretű, VW Golfra autóra felszerelt, egész évben használható modellből álló tesztmezőnyben ért el első helyezést.
A BASF a sikeres Ethernet-APL kísérletet követően az ABB-t választotta zöldmezős projektjeihez
A BASF első európai zöldmezős Ethernet Advanced Physical Layer (Ethernet-APL) projektjének részeként az ABB-t választotta az elosztott vezérlőrendszerekhez (DCS).
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusnak ítélték idén a Neumann Professzori címet
Ismét magyar Nobel-díjas kapta a BME és a Neumann Társaság által alapított Neumann Professzori címet: Krausz Ferenc fizikus az ultragyors lézertudomány területén elért tudományos teljesítményéért részesült a kitüntetésben. A fizikus által megalapozott tudomány a mikrochipgyártástól kezdve a daganatos betegségek diagnosztizálásáig számos területen hozott forradalmi változást. A kitüntetésre május 11-én került sor a Műegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén, ahol a díjat a BME rektora és a Neumann Társaság elnöke adta át.