Az emberek többsége jobban bízik a robotokban, mint a főnökében
Az Oracle és a Future Workplace kutatócég immár második alkalommal végezték el az ‘AI at Work’ című közös, globális felmérésüket, amelynek eredményei szerint az emberek többsége (64%) jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben. A kutatásban 8 370 munkavállalót, menedzsert és HR vezetőt kérdeztek meg 10 különböző országban. A tanulmányból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia (AI) megváltoztatta az emberek viszonyulását a technológiák használatához a munkahelyeken, valamint átformálja a HR csapatok és a vállalatvezetés működését a tehetségek megtalálásának, megtartásának és fejlesztésének területén.
Az AI megváltoztatja az emberek és a technológia kapcsolatát
A mesterséges intelligenciáról elterjedt rémhírekkel ellentétben – amelyek szerint az AI elveszi az emberek munkáját – világszerte egyre több munkavállaló, menedzser és HR vezető számol be arról, hogy növekvő léptékben alkalmazzák az AI-t a munkahelyeken, és a fogadtatása kifejezetten pozitív.
- Az AI használata egyre elterjedtebbé válik, a munkavállalók 50%-a alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavalyi évben mért 32 százalékhoz képest. Kínában (77%) és Indiában (78%) több mint kétszer annyi munkahelyen adaptálták az AI technológiát, mint Franciaországban (32%) vagy Japánban (29%).
- A munkavállalók többsége (65%) optimista, izgatott és hálás azért, amiért robot munkatársakkal dolgozhat, és a válaszadók közel negyede állította, hogy a mesterséges intelligenciával való munka örömteli és szerethető.
- A munkavállalók Indiában (60%) és Kínában (56%) lelkesednek leginkább az AI használataért, őket követi az Egyesült Arab Emírségek (44%), Szingapúr (41%), Brazília (32%), Ausztrália és Új-Zéland (26%), Japán (25%), az Egyesült Államok (22%), az Egyesült Királyság (20%) és Franciaország (8%).
- A tanulmányból az is kiderül, hogy a férfiak (32%) sokkal pozitívabban tekintenek a mesterséges intelligenciára, mint a nők (23%).
A munkavállalók jobban bíznak a robotokban, mint a vezetőikben
A mesterséges intelligencia egyre növekvő alkalmazása jelentős hatással van a munkavállalók és vezetőik kapcsolatára. Ennek megfelelően a hagyományos HR és vezetői szerepek is átalakulnak.
- Az emberek 64%-a jobban bízik egy robotban, mint a felettesében, és a megkérdezettek felénél előfordult már, hogy inkább egy robothoz fordult tanácsért a főnöke helyett.
- A legtöbben Indiában (89%) és Kínában (88%) szavaznak nagyobb bizalmat a robotoknak a vezetőkkel szemben. Őket követi Szingapúr (83%), Brazília (78%), Japán (76%), Egyesült Arab Emírségek (74%), Ausztrália és Új-Zéland (58%), az Egyesült Államok (57%), az Egyesült Királyság (54%) és Franciaország (56%).
- Több férfi munkavállaló (56%) fordult már az AI-hoz tanácsért a vezetője helyett, mint nő (44%).
- Az emberek 82%-a szerint a robotok képesek jobban elvégezni dolgokat, mint a menedzserek.
- Arra a kérdésre, hogy pontosan miben jobbak a robotok, a felmérésben megkérdezettek az elfogulatlan adatok biztosítását (26%), a határidők betartását (34%), a problémamegoldást (29%) és a büdzsétervezést (26%) említették.
- Arra a kérdésre, hogy miben jobbak a vezetők, a felmérésben résztvevő munkavállalók az alábbi három fő területet említették: az érzelmeik megértését (45%), coachingot (33%) és a munkahelyi kultúra kialakítását (29%).
Az AI a munkavégzés részévé válik
A mesterséges intelligencia bevezetése a munkahelyeken még csak kezdetleges fázisban jár. Ahhoz, hogy a legújabb AI fejlesztések előnyeit élvezhessék, a vállalatoknak egyszerűvé és biztonságossá kell tenni az AI használatát, különben elvesztik versenyképességüket.
- A munkavállalók 76%-a és a HR vezetők 81%-a szerint kihívást jelent, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel a munkahelyeken.
- A munkavállalók azt szeretnék, ha egyszerűen tudnák használni az AI-t a munkájuk során, ezért könnyen kezelhető felhasználói felületeket (34%), gyakorlati képzéseket (30%) és a viselkedésükre szabott élményeket (30%) szeretnének.
- A legfőbb okok között, amelyek visszatartják a munkavállalókat az AI használatától, a biztonság (31%) és az adatvédelem (30%) szerepel.
- A digitális bennszülött Z generáció (43%) és Y generáció (45%) tagjai sokkal jobban aggódnak az adataik védelme miatt a munkahelyükön, mint az X generációsok (29%) és a baby boomerek (23%).
“Az újabb és újabb fejlesztések révén a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása egyre elterjedtebbé válik, ez pedig világszerte jelentős hatással van arra, ahogy az emberek interakcióba lépnek a technológiával és kollégáikkal. A mostani felmérésünk eredményei is jól mutatják, hogy az emberek és a gépek munkakapcsolata átalakulóban van. Nincs egyetlen mindenkire alkalmazható megközelítés, amellyel ezt a változást irányíthatjuk. A vállalatoknak együtt kell működniük a HR csapatokkal, hogy kialakíthassák a saját módszereiket az AI bevezetésére, amely képes lekövetni a munkavállalók változó igényeit” – mondta Emily He, SVP, Human Capital Management Cloud Business Group, Oracle.
“Azt elmúlt pár évben azt tapasztaltuk, hogy a munkavállalók egyre pozitívabban viszonyulnak az AI munkahelyi használatához. Ennek a változásnak az élén pedig a HR csapatok állnak. A 2019-es kutatásunk eredményei szerint az AI nemcsak a beosztott-felettes kapcsolatot alakítja át, hanem magának a felettesnek a szerepét is az AI-vezérelt szervezeten belül. A felmérésünkből az is kiderül, hogy a vezetők továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a jövőben, amennyiben az emberi tulajdonságokra és a soft skillekre koncentrálnak, a technikai képességeket és a rutinszerű feladatokat pedig a robotokra hagyják” – mondta Dan Schawbel, kutatási igazgató, Future Workplace.
“Az idei felmérésünk eredményeiből azt láthatjuk, hogy azok a vállalatok, amelyek igyekeznek felkészülni a jövő kihívásaira, egyre inkább az AI képességeire támaszkodnak. A mesterséges intelligencia bevezetésével a munkavállalók és a vezetők is egyre lelkesebbé válnak, ahogy a technológia fokozatosan felszabadítja őket rutinfeladatok súlya alól, és több idejük marad az üzletkritikus feladatokra” – mondta Jeanne Meister, alapító partner, Future Workplace.
További részletek a kutatásban találhatók: https://go.oracle.com/LP=86149?elqCampaignId=230263
Módszertan
A kutatási eredmények a Savanta által 2019 július 2. és augusztus 9. között végzett globális felmérésen alapulnak. A kutatás keretében 8 370 embert kérdeztek meg 10 különböző országból (6 különböző nyelven) online kérdőív keretében. A felmérésben teljes munkaidőben dolgozó, 19-74 év közötti munkavállalókat, HR vezetőket és menedzsereket kérdeztek meg a mesterséges intelligencia munkahelyi használatával kapcsolatos véleményükről. A megkérdezettek körét számos különféle módszerrel válogatták össze, és különböző csatornákon keresztül vettek részt a felmérésben. A résztvevők mindegyikének kettős jóváhagyási folyamaton kellett átesniük és átlag 300 adatpontból álló profilozáson mentek keresztül a kérdőívek kitöltése előtt. A kutatásban való részvételre e-mailes meghívást és egy kisebb pénzbeli jutalmat kaptak a válaszadók.
Kapcsolódó cikkek
- A gépi tanulás lesz a legfontosabb technológia az internet indulása óta
- Az európai gyártóvállalatok nem tudják eredményesen alkalmazni az okostechnológiákat
- Ügyfeleik adata az új arany a bankok számára
- A jövőben robotok is vizsgálhatják a tőzsdei cégek teljesítményét
- A fogyasztók 82%-a habozás nélkül feketelistára tesz márkákat
- A mesterséges intelligencia segítségével fejlődnek az együttműködő mobil robotok
- Kevesen tudnak az adatból értéket kovácsolni
- Ismerje meg személyesen is a MiR robot flottáját!
- Mesterséges intelligencia írt dalt az Eurovíziós Dalfesztivál alkalmából
- Még nem áll készen a pénzügyi szektor az AI alkalmazására
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.