Három nagy magyar egyetem innovatív informatikai együttműködése
Az ELTE-BME-PPKE Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén európai szinten is eredményesen működő kutatói hálózatot hozzon létre. A 2017 és 2020 között futó projekt több mint 950 millió forintból az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara konzorciumot alapított az Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések című projekt közös megvalósítására. A projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén egy európai szinten is eredményesen működni képes kutatói hálózat jöjjön létre. Ez a hálózat lehetőséget adott a három partneregyetemnek, hogy a Horizont programokban, valamint az EIT Digital kutatási és innovációs pályázatokon sikeresen szerepeljenek.
A konzorciumvezető ELTE és partnerei, a BME és a PPKE kiemelkedő tudásbázisa és tapasztalatai, európai szintű kapcsolatrendszere, valamint az EIT Digital kutatási témái köré épülő portfólió biztosították azt a kohéziós erőt, mely az egyes partnerek által végzett kutatási tevékenységek egységét megteremtette. A kutatások a szoftverfejlesztés módszereire, a kiberbiztonságra, az informatikai rendszerekre, infokommunikációs hálózatokra, az adattudományra és a mesterséges intelligenciára terjedtek ki. Az együttműködés 3 pillér köré szerveződött:
- Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság pillér: A szoftverek komplexitásának növekedését a szoftverfejlesztési módszereknek és szoftverfejlesztést támogató eszközöknek is követniük kell. A kutatások ezen pillére a minden informatikai megoldásban központi szerepet betöltő szoftverek előállítására és minőségi jellemzőire (különös tekintettel a kiberbiztonságra) összpontosított.
- Infokommunikációs infrastruktúrák és kiberfizikai rendszerek pillér: A mindennapjainkban használt szolgáltatások mögött Internet of Things eszközök állnak, míg az adatok tárolását, bárhonnan és bármikor történő elérését és feldolgozását felhő alapú alkalmazások biztosítják. Kutatásaikban nagy figyelmet fordítottak az IoT kommunikációs protokollokra, a valós idejű kiberfizikai rendszerekre, és a rádiós és vezetékes hálózati megoldások hatékonyságát növelő fejlesztésekre.
- Intelligens adatelemzés pillér: A kutatások ezen vonulata gépi tanuláson, bio-inspirált számítási alkalmazásokon alapult, és a nagyskálájú biológiai, térinformatikai és orvosi adatok elemzésére, értelmezésére és azok felhasználására fókuszált. Vizsgálták a pénzügyi, oktatási, mezőgazdasági és ipari alkalmazásokat, az emberi és a gépi intelligencia kölcsönhatását, valamint a multimodális gépi tanulás módszereit.
A kutatásokból ez idáig 173 (jellemzően angol nyelvű) publikáció született. Az elért eredmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a három partner 20 db Horizont 2020, illetve azon belül EIT Digital pályázatot nyert el az elmúlt időszakban. Kutatásaink utat nyitottak a hazai szerepvállalás irányába is: részt veszünk a Magyarországi 5G Koalíció és a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkájában, és aktívan közreműködtünk a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium létrehozásában. A projektünk segítette a fiatal kutatóinkat, hogy pályára álljanak, és sok hallgató figyelmét is felhívta a kutatás szépségeire. Az eltelt 39 hónapban több mint 200 hallgató kapott hosszabb-rövidebb ideig ösztöndíjat, és a hallgatók és fiatal kutatók több, mint 300 tudományos előadást tartottak különböző rendezvényeken és konferenciákon. Napjaink egyik legfontosabb kihívása, a COVID járvány minket is cselekvésre késztetett. Mindhárom intézményben indultak a járvány terjedését vizsgáló, orvosi eszközöket fejlesztő, illetve a lezárások miatt hátrányos helyzetbe került emberek támogatását célul kitűző kutatások.
A projektben részt vevő intézmények a Nyugat- és Közép-dunántúli régiókban a meghatározó európai számítástudományi, informatikai és IKT kutatási trendekhez kapcsolódni képes kutatási erőteret hoztak létre. Ennek csomópontjai Martonvásár, Szombathely, Esztergom és Balatonfüred.
Martonvásáron a projekt megvalósítása érdekében jól felszerelt kutatóhelyet alakítottak ki, mely otthont adott az ELTE IK Martonvásári 3in Kutatócsoportnak. A kutatóhely a pályázat befejeződése után is stabil infrastrukturális hátteret biztosít kutatóknak. Terveik között szerepel egy térségi digitális innovációs csomópont kialakítása is. Az ELTE a szombathelyi telephelyén jelen és más pályázatok támogatásával jelentős kutatási és oktatási kapacitást alakított ki. A programtervező informatikus alap- és mesterképzés beindításával főleg az Ipar 4.0 területen kívánják a térség szakemberigényeit kiszolgálni.
A projekt széles körben megalapozta a BME Balatonfüredi Tudáscentrumának 2021-es átadását, amelynek tartalmas indulását a Balatonfüreden elhelyezett számítási felhő, és az egyre szélesebb körben formálódó térségi kapcsolatok is elősegítik. A projekt kutatási témáiban a Pannon Egyetemmel együttműködve térségbeli középiskolák számára online előadásokat szerveztek, illetve a térségbeli vállalatok és vállalkozások vezetőivel szakmai egyeztetéseket folytak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem más Karaival már régóta jelen volt Esztergomban, azonban ez a projekt volt az, amely elindította az Információs Technológiai és Bionikai Kar esztergomi kutatócsoportjának kialakulását. Egyebek mellett ez a projekt teremtette meg, hogy a városban kilenc nemzetközi konferencia került megrendezésre, ahová a világ vezető intézményeiből (Oxford, Microsoft, University College London) érkeztek vendégelőadók és akik közül többekkel kutatási együttműködéseket kezdtek meg. A projekt folyamán elindított kutatások és együttműködések elősegítik, hogy a Kar esztergomi kutatóközpontját újabb pályázatokkal tovább fejlesszék.
Bővebb információk: http://efop2017.inf.elte.hu/3in/
Kapcsolódó cikkek
- Újabb hazai egyetemmel bővíti oktatási együttműködéseit a Huawei
- Rekordszámú versenyző vett részt Magyarország legnagyobb informatikai versenyén
- Country manager poszttal erősít a Codecool
- Idén online rendezik meg az ELTEfesztet
- Biztos digitális stratégiák bizonytalan időkben
- Otthonról is bekapcsolódhatnak a diákok az ország legnagyobb informatikai versenyébe
- Rekordszámú magyar résztvevővel indul a Huawei technológiai tehetségprogramja
- Tíz megoldás, amellyel a Dell Technologies korszerűsíti az informatikát
- Mennyit is keres valójában egy IT-szakember?
- Az Atlassian ledobta a cloud-bombát
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.