Így lehet építeni a nemek közötti különbségekre a munkahelyeken
Új módszert dolgozott ki egy vezető vállalati gender-specialista. Ennek értelmében a férfiak és nők egyaránt képesek legyenek valós önmagukat megélni (és ezt kamatoztatni) a munka világában.
Barbara Annis a Gender Intelligence Group CEO-ja munkatársaival azon dolgozik, hogy a nemek viszonya a munka világában ne csak számszerűleg, hanem minőségi értelemben véve is kiegyensúlyozottá váljon. Annis módszeréről, megközelítéséről több könyvet is írt, a https://www.genderintelligence.com/ honlapot érdemes böngészgetni ezek feltérképezésére. Jelent meg közös kötete (Work with me – The blind spots between men and women, 2013) azzal a John Gray-vel is, aki ’A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek’-t jegyzi.
Annis módszere visszanyúl a feminista elméletek második hullámaként ismert, ún. ’difference approach’ alapvetéseihez és azokra épít. Ez a ’sameness’ korszakát, az első hullámot követően (ami a nemek közötti hasonlóságokra épített és várt el ez alapján azonos bánásmódot), mondhatni az ún. férfi értékek, tulajdonságok mellett alárendelt, megbecsülésnek cseppet sem örvendő női sajátosságokat, kvalitásokat igyekeztek megmutatni és kezdte látványosan felértékelni (ehhez a korszakhoz köthető az anyaság kultusz felerősödése, a földanya tiszteletének hangsúlyozása).
A ’gender intelligence’ megközelítés ugyanezen a talajon áll, hiszen elfogadja, létezőnek vallja a nemek közötti különbségeket. Annak módja, ahogyan erre építkezik; kicsit más, mint ahogyan azt a nőmozgalom tette. Nyilvánvalóan pl. nem a női kvalitások megerősítésén, elismertetésén dolgozik, hanem teszi ezt mindkét nem vonatkozásában.
Annis elgondolása szerint tévút a nők és a férfiak közötti különbségek felszámolásán dolgozni, vagyis amellett érvelni, hogy tulajdonképpen a két nemhez tartozók ugyanolyanok, ezért azonos bánásmódot is igényelnek.
Így kellene építeni a nemek közötti különbségekre
Annis szerint, amit tenni kellene az az, hogy megtanuljuk meglátni és értékelni, és quasi (fel)használni az igenis létező különbségeket. Azt tanácsolja, hogy a gender miatti, gender okozta különbségeket értékeljük, és erre építsünk paradigmát.
Azonban ez nem jár esetükben a két nem között rögzült hierarchia (a nők hátrányára) valamiképpen való megbontásának a háttérmotivációjával, ami az előbb említett feminista mozgalmi múltat nagyban jellemezte.
A genderintelligence márkanév alatt azzal a koncepcióval dolgoznak tehát, hogy a férfiaknak és nőknek természetüknél fogva vannak olyan tulajdonságaik, amik megkülönböztetik őket egymástól, a magától értetődő biológiai és kulturális tulajdonságokon túl, ezalatt attitűd- és viselkedésbeli különbözőségekre is gondolva. Azt írják; amint egyes közösségekben, munkahelyeken tisztázásra kerül az, hogy a férfiak és a nők különféle módon kommunikálnak, adott esetben gondolkoznak és cselekednek, továbbá ezeknek miértjeire is választ kapnak; az egyének sokkal nyitottabbak és együttműködőbbek lesznek egymással, befogadóbban viselkednek és teszik ezt egyre magabiztosabban, valamint saját akaratukból.
Azt vallják, a gender és kulturális sokszínűség akkor megvalósítható, ha felismerjük és értékeljük azokat a különféle természetű tehetségeket, amiknek egy részét a férfiak, más részét a nők tudnak beletenni a közösbe. Amint a férfiak és nők elkezdik megérteni a másik gondolkodásmódját, a párbeszéd egészen új szintjére képesek lépni.
Annis számára a nemek közötti egyenlőség azt jelenti, hogy férfiak és nők egyaránt képesek valós önmagukat megélni (és ezt kamatoztatni) a munka világában, valamint ötleteikben, döntéseikben és vezetési stílusukban megnyilvánuló különbözőségükben egyenlőképpen lesznek értékelve – nem pedig a hasonlóságuk, egyezőségük okán lesznek méricskélve.
A nemi egyenlőség egyfajta ’erősség a különbözőségben’
Ahogyan írják, azok a szervezetek, akik tanácsukat kérik, felismerik azt, hogy férfiak és nők egészen más perspektívával ülnek ugyanahhoz az asztalhoz és tudják azt, hogy szükségük van a másik nézőpontjára a növekedéshez, a folyamatosan fokozódó piaci versenyben.
Szakértő: dr. Sebestyén Andrea, PhD, zaklatasmentes.hu
Fotó: Envato
Kapcsolódó cikkek
- Kiváló munkakörülményekért nyert munkáltatói díjat az SAP Hungary
- Az agyamra mész! – legidegesítőbb szokások az irodában
- Nőtt az igény a zöld munkahelyekre
- Mivel vonzhatod a cégedhez a Z generációt?
- Esélyegyenlőségi törekvéseiért elismerésben részesült a Magyar Telekom Csoport
- A digitális és a fenntarthatósági befektetések munkahelyek millióival bővíthetik az európai gazdaságot 2030-ig
- Magyar fejlesztésű okostelefonos tréningekkel teszik COVID-biztosabbá a munkahelyeket
- A Samsung, a LEGO és a Mercedes a legvonzóbb hazai munkaadók
- Karantérkarrier – így dolgozunk COVID alatt
- A járványhelyzet még inkább felértékeli a rugalmas foglalkoztatási formákat
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.