Irodai munka ülve vagy állva? Melyik jobb nekünk?
Sok a dilemma azzal kapcsolatban, hogyan lehet csökkenteni az irodai ülőmunka káros hatásait. A munkahelyi álló asztalok sok egészségügyi problémára kínálnak megoldást, de valóban ez lenne-e az egyetlen üdvözítő megoldás? Nézzük az állómunka néhány előnyét és hátrányát!
A kutatások szerint a napi nyolc óránál több ülés mellett megnő a korai halál, illetve a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Egy átlagos irodai dolgozó viszont napi 15 órát ül. Nem csoda, hogy a munkavállalók egészsége egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az otthoni munkavégzés miatt az elmúlt két évben sokan a konyhát és a nappalit jelölték ki ideiglenes munkaterületté. A hibrid munka során normálissá vált a konyhaasztalnál vagy a kanapén ülni naphosszat. De vajon jó-e ez nekünk?
Sok munkáltató próbálkozik javítani a helyzeten – a megbeszéléseket állva tartják, vagy különféle módon emlékeztetik a dolgozókat arra, hogy időközönként mozgassák át a testüket, nyújtsák ki a lábukat ülés közben.
Mi szól az álló asztal mellett…
Egy javaslat azonban a gyökerénél fogja meg a problémát – a székek helyett álló asztalokat ajánlanak a munkatársaknak. Szakmai vélemények szerint a munkahelyi álló asztalok nemcsak a munkavállalók egészségére hatnak jól, de növelhetik a termelékenységet is, ugyanis aki áll, az motiváltabb lesz abban, hogy gyorsan dolgozzon, hisz senki sem szeretné az egész napját állva tölteni.
Egy tanulmány szerint azok, akik választhattak az ülés és az állás között, sokkal kevesebb időt töltöttek ülve, egészségesebbek voltak és jobb volt a teljesítményük is azokhoz képest, akik az asztal mellett ültek egész nap.
Egy tanulmány szerint azok, akik választhattak az ülés és az állás között, sokkal kevesebb időt töltöttek ülve, egészségesebbek voltak és jobb volt a teljesítményük is azokhoz képest, akik az asztal mellett ültek egész nap.
…és ellen?
A javaslat ellenzői szerint ugyanakkor a kreatív munka – mint például az írás vagy a tervezés – lényegesen nehezebb állva, különösen akkor, ha a lábad vagy a hátad fájni kezdett. Meg kell említeni, hogy az álló asztalok bár nagyszerű ötletnek tűnnek, a napi hat vagy több órás állás hasonló kockázatokat hordoz, mint az ülés – árt a keringésnek, a merevvé teszi az ízületeket és a rossz testtartást okoz.
Az igazi probléma a mozgás általános hiánya, így a legjobb forgatókönyv az lenne, ha állítható íróasztalt használnánk, hogy az alkalmazottak felváltva ülhessenek és állhassanak, illetve, az is csodákat tesz, ha óránként legalább egyszer átmozgatja magát mindenki függetlenül az alap testhelyzettől.
Forrás: munkaeropiac.eu
Forrás: The pros and cons of standing desks in the workplace | Rise (risepeople.com)
Fotó: Envato
Kapcsolódó cikkek
- Roland Berger: A fenntartható intelligens irodáké a jövő
- A home office átka – ezért megterhelő az összezártság még a legnagyobb szerelemben is
- Így lehet építeni a nemek közötti különbségekre a munkahelyeken
- Az agyamra mész! – legidegesítőbb szokások az irodában
- Hibrid munkavégzés: kell munkaszerződést módosítani vagy nem?
- Holtfáradt HR-eseknek kellene a Covid-stresszes munkavállalókat motiválni
- TabLog érkeztetés és beléptetés a Hungária Office Parkban
- Rendszerszintű védelem a mobil munkavégzés korában
- Hibrid munkarendre állt át az SAP
- A legjobb munkatársait veszítheti el az a cég, aki nem biztosít home office-t
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.