Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma
Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem (SZE) PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.
A fenntartható fejlődés és termelés egyre hangsúlyosabbá válik a különböző iparágakban, így a bútoriparban is. Folyamatosak például a nemzetközi szintű kutatások a bútorgyártásban használatos alternatív anyagok, környezetkímélő festékek, felületkezelőanyagok terén. A fiatal kutatók szerint ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy a zöld területek helyére épülő új bevásárlóközpontok helyett inkább a használaton kívüli ingatlanokat kellene a bútorok tárolására, árusítására felhasználni.
„A fenntarthatósági tervek hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen lépés a minél több újrahasznosított fa használata a termékek gyártása során. Ennek előnye a környezetvédelmi szempontokon felül az, hogy az újrahasznosított fa jóval olcsóbb alapanyag, mint a szűz forgácslap, amely egyúttal csökkenti a termelés költségét is. A fenntarthatósági tervek eredményességét tehát nagymértékben növelné, ha új infrastruktúrákat dolgoznának ki a használt bútorok begyűjtésére” – fogalmazta meg Kovács Helga, a MATE Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola hallgatója és Tóth Violetta, az SZE doktorandusza.
„Az újrahasznosítás mellett javasolható még a kívánt hatékonyság elérése érdekében a több erdő birtoklása, így az adott cég saját kezébe vehetné a fa mint nyersanyag fenntarthatóbb kitermelését. Ily módon könnyebben megőrizhetővé válik a biodiverzitás, sőt újabb fafajok is beilleszthetők a termelésbe, valamint a bútoralapanyagok eredete teljes mértékben nyomon követhetővé válik az erdőtől a vevőig” – javasolják a fiatal kutatók.
Emellett a bútoráruházakhoz kapcsolódó éttermekben is szükséges a bioalapanyagok és a környezetbarát csomagolóanyagok használata, a parkolókban az elektromos töltőállomások létesítése, a számlázás tekintetében pedig az online számla teljes körű bevezetése.
Az MNB Oktatási Klub Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyére összesen 104 csapat 253 hallgatója jelentkezett. A jelentkezők 2-3 fős csapatokban egy vállalati fenntarthatósági esettanulmányt dolgoztak fel és adtak megoldást egy vezetői összefoglaló és egy 10 perces prezentáció elkészítésével. Kovács Helga Dr. Fogarassy Csaba, a MATE Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet igazgatója társtémavezetésével végzi kutatásait.
Kapcsolódó cikkek
- Új digitális alkotóműhely a Mobilis Interaktív Kiállítási Központban
- Tudományos és Innovációs Parkot valósít meg a Széchenyi István Egyetem Győrben
- A rali-világbajnokság egyik legerősebb csapatát erősíti a Széchenyi István Egyetem hallgatója
- Felnőttképzésekkel és szakirányú továbbképzésekkel erősödött a MATE Kárpát-medencei hálózata
- A Red Bull volt fejlesztőmérnökétől tanulhattak a Széchenyi István Egyetem hallgatói
- Nemzetközi projekt nyitókonferenciáját rendezte a Széchenyi István Egyetem
- A MATE és a KITE Zrt. közösen dolgozik a magyar agrárium modernizálásán
- A Széchenyi István Egyetem üzbég hallgatója nyerte el a legjobb angol nyelvű előadás díját
- Együtt küzd a Bridgestone és a Michelin a fenntarthatóságért
- Forma–1-es mérnöklegendák is előadnak a Formula Student Symposiumon
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ezeket a munkaköröket válthatja ki a magyar cégeknél a mesterséges intelligencia
Az elmúlt években figyelemreméltó fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia, ami mára valamilyen formában szinte minden felhasználóhoz eljutott. Persze, ahogy az a nagy technológiai áttörések esetében lenni szokott, az MI megítélése is meglehetősen vegyes, valamint arról is megoszlanak a vélemények, hogy milyen gazdasági következményeket hoz magával és milyen hatással lesz a munkára.
Új pályázatok segítik a hazai innovációk szellemitulajdon-védelmét
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vissza nem térítendő támogatás formájában 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat hazai vállalkozások, kutatóhelyek, illetve magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére, elősegítve azok hatékony hasznosulását akár a nemzetközi piacokon is.