Roland Berger: Mindenkinek ki kell dolgoznia egy kriptogazdasági stratégiát
A decentralizált technológiákban és a digitális eszközökben rejlő potenciál mára evidens: a kriptopiac több mint 12 ezer kripto-projektet számlál és jelenlegi értéke meghaladja a 2,5 billió dollárt. A Roland Berger szerint hét trend alakítja a digitális pénzügyek jövőjét: a web3-tól a tokenizáción keresztül a metaverzumig és az egyértelmű, hogy ideje kidolgozni a kriptogazdasági stratégiákat.
Az iparág a projekteket, illetve azok céljait és megvalósítását részletesen leíró tanulmányoktól a valós alkalmazások és felhasználási területek felé mozdult el. Jelenleg többszáz kísérleti és kereskedelmi projektet futtatnak intézmények és vezető magáncégek is (pl. El Salvador Bitcoin-befektetései, a Walmart élelmiszer-nyomonkövetési rendszere vagy a J.P. Morgan határokon átnyúló fizetésekhez használt bankközi információs hálózata). Ami a finanszírozást illeti, a The Block szerint a kockázati tőkeipar 2021-ben rekordösszeget, 25 milliárd dollárt nyomott kripto-befektetésekbe, többet, mint a korábbi években összesen. A legfrissebb kutatás szerint a kriptovalutákkal foglalkozó unikornisok száma 2021-re 491%-kal nőtt, és a szektorban jelentősen felpörögtek az M&A tevékenységek, tavaly közel 200 ilyen tranzakciót bonyolítottak le.
„A DeFi-technológia velünk fog maradni és egyre inkább életünk részévé válik. Modern világunk összes iparágát és szektorát diszruptálja a technológia és aki nem lép időben, könnyen lemaradhat” – fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. „Egyre több kormány, befektetési alap és vállalat dolgozza ki kriptogazdasági stratégiáját és hajt végre befektetéseket” – mondja.
A Roland Berger szerint az alábbi hét trend látható a blokklánc-technológia és kriptovaluták jövőnkre gyakorolt hatásával kapcsolatban:
1. A pénzügyek jövője
A digitális eszközök intézményi és lakossági szintű elfogadása, az új központosított pénzügyi (CeFi) ajánlatok és a decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazások felborítják a hagyományos pénzügyi és biztosítási üzleti modelleket és részben megkérdőjelezik azok létjogosultságát:
A digitális eszközök elfogadási aránya exponenciálisan növekszik, egyre több intézményi befektető tart digitális eszközöket a portfóliójában, a bankok dedikált kripto-befektetési jelentéseket adnak ki, számos kripto ETF került már kibocsátásra és egyre több bolt fogad el kriptovalutát fizetőeszközként.
DeFi: A befektetők már több mint 250 milliárd dollárt fektettek be különböző DeFi-alkalmazásokban a decentralizált tőzsdéken a hitelezés, a tömegfinanszírozás, a biztosítások és a likviditási pool-ok területén. Ezek az alkalmazások nem csak a közvetítőket iktatják ki, de a likviditásszolgáltatók jutalmai ebben az ökoszisztémában az 5%-os éves hozamot is elérik, ami felülmúlja a hagyományos banki szolgáltatásokat, tovább gyorsítva az adoptáció ütemét.
CeFi: A központosított kripto-alapú pénzügyi (CeFi) ökoszisztémák letétkezelői megoldásokat, kriptofedezetű hitel- és betéti kártyákat és könnyen használható felületeket kínálnak, amelyek ötvözik a fiat/kripto-univerzumot, és mindenki számára megkönnyítik a bekapcsolódást.
A kormányok, a vállalatok és a lakosság pénzügyi termékekkel való interakciója elkezdett felbomlani. Bár ez a felbomlás egyes iparágakra nagyobb hatással lesz, mint másokra, a "pénzügyek jövője" szinte minden ágazatot érint valamilyen formában.
2. Tőke-tokenizáció
A tőke-tokenizáció fogalma a valós, „fizikai” eszközök digitalizálására és a tulajdonjogok frakcionálásának lehetőségére utal. A frakcionált tulajdonjoggal (ha formalizált), nyílt piacon is lehet kereskedni, ezáltal rugalmasságot és likviditást teremtve a tulajdonosok számára. Ez paradigmaváltást jelent a tőke kezelésének, kereskedelmének és finanszírozásának módjában a világ legtöbb eszközosztálya esetében – az ipartól és az energetikai infrastruktúrától az ingatlanokig és a művészetig. Röviden: minden tárgyi és immateriális eszköz tokenizálható. A tokenizáció növeli a működési hatékonyságot, az átláthatóságot és a likviditást, és csökkenti a befektetők belépési korlátjait. Emellett a tokenekhez hozzárendelhetők az eszközzel járó előnyök és származékok, mint a nyereség, osztalék vagy szavazati jog. A trend a ma vagyonkezeléssel foglalkozó ágazatokra lesz a legnagyobb hatással.
3. A metaverzum felemelkedése
A Metaverzum a digitális világnak ad virtuális teret. A digitális világokban eltöltött idő mennyisége jelentősen megnőtt az elmúlt öt évben, a digitális javak- például a számítógépes játékokon belüli tárgyak -, a digitális művészet és a virtuális ingatlanok piaca virágzik.
A kriptovaluta a digitális tér natív pénzneme, az NFT-k létrehozásának lehetősége pedig csak tovább gyorsította a terjedését. Az OpenSea, a legnagyobb NFT-piactér 2021 augusztusában 3,4 milliárd dollárnyi Ethereum-nak megfelelő tranzakciós volument regisztrált, ami több mint tízszerese volt az előző havi értéknek.
Az NFT-k formájában megjelenő digitális tárgyak a fogyasztók, sőt, a digitális tárgyakat létrehozó és értékesítő magas színvonalú márkák (pl. Dolce & Gabbana és Rolls-Royce) számára is egyre inkább normává válnak. A vállalkozásoktól egyre nagyobb elvárás lesz a metaverzumban való jelenlét, mely bevételük jelentős részét teheti majd ki a jövőben.
4. Ellátási láncok javítása
A DLT (distributed ledger technology) azon egyedülálló képessége, hogy megváltoztathatatlan és megbízható információ átadást biztosít a különböző interfészek között, jelentős hatékonyságnövelést teremt a vállalatok működése és ellátási láncai számára. Orákulumokkal (orákulum: a valós világ adatainak belépési pontja a blokkláncba) kombinálva javítható az ellátási lánc biztonsága, hiszen pl.: hamisítás elleni védelmet nyújthatnak. A nyomonkövetés javításán kívül a blokklánc-megoldások lehetővé teszik a különböző logisztikai rendszerek közötti átjárhatóságot, az ellenőrizhetőséget és a gépek közötti tranzakciókat is.
5. Web 3.0 és adatalapú gazdaság
A Web3 kifejezés a jelenlegi – főként centralizált és platformalapú – web evolúcióját írja le egy decentralizált, hálózatalapú, kriptoalapú értékcsere-modell által működtetett hálózat irányába. A Web3 alkalmazások megváltoztatják az infrastruktúra és az adatok tárolásának és megosztásának módját. Az olyan cégek, mint a Helium forradalmasítják az összekapcsolási infrastruktúra megosztását, az olyan cégek pedig, mint az Ocean Protocol, az adatok megosztásának és feldolgozásának forradalmasítását tűzték ki célul, hogy az adatokban rejlő potenciált a központosított FANG-adatbázisokon (Facebook, Amazon Netflix, Google) kívül szabadíthassák fel. A Web3 tehát nemcsak új üzleti modellek kialakítását teszi lehetővé, hanem felgyorsítja a valódi megosztáson alapuló gazdaságra való áttérést.
6. Kripto-bányászat és staking
A bányászat a tranzakciók érvényesítésének folyamatát, ezáltal egy kripto-protokoll (pl. Bitcoin, Ethereum) biztosítását és működtetését jelenti. Az infrastruktúra szolgáltatója jutalmakat és tranzakciós díjakat kap a bányászatért cserébe (a Bitcoin esetében például blokkonként 6,5 BTC-t). Más protokollok a hálózat biztosításában való nagyarányú részvételt a protokoll jövőbeli frissítéseire vonatkozó, döntéshozatalra gyakorolt befolyással jutalmazzák, ami versenyelőnyt jelenthet a vállalatok és a kormányok számára.
7. Digitális identitás és bizalom
A DLT növekvő elfogadási aránya és kereskedelmi forgalomba hozatala megköveteli a rendszer megváltoztathatatlanságába vetett bizalmat. A digitális identitások központi szerepet játszanak ezen a téren: az emberek, gépek és szervezetek személyazonosságának hamisíthatatlansága elengedhetetlen. Az egyes ágazatokra vonatkozó szabványok megalkotásáért a verseny megkezdődött, és aki az élre tör, az jelentős üzleti potenciált és stratégiai pozíciót szerezhet.
A Roland Berger három lépést javasol azon vállalatok számára, amelyek előnyös pozíciót akarnak a DeFi-alapú gazdaságban:
1. A hét trend hatásainak azonosítása a jelenlegi üzleti tevékenységekre és portfólióra vonatkozóan: lehetőségek és kockázatok azonosítása;
2. A releváns usecasek (alkalmazható esetek) mélyreható vizsgálata, befektetési tézis és partnerségi stratégiák kialakítása az egyedi kriptogazdasági stratégia meghatározása érdekében;
3. Megvalósítási terv kidolgozása és végrehajtása a konkrét eredmények biztosítása érdekében.
Az eredeti cikk letölthető innen: https://www.rolandberger.com/en/Insights/Publications/The-rise-of-the-Crypto-Economy.html
Kapcsolódó cikkek
- Keresik 2022 legígéretesebb magyar blokkláncprojektjeit
- Bejelentették a vizslások: pénzt fognak égetni
- Mit keres egy bébi vizsla a tárcában?
- Mik azok az RSI botok?
- A Hungarian Vizsla Inu idei éve
- Roland Berger: A fenntartható intelligens irodáké a jövő
- Pontgyűjtés helyett jön a kriptovaluta
- December elején nyit az első magyar kriptotőzsde
- Lezárult az új magyar kriptovaluta privát értékesítése
- A művészetet támogatja az új magyar kriptovaluta
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.