Szárnyalt az üzletkötési kedv tavaly Közép- és Kelet-Európában
Öt év óta nem volt olyan magas a közép- és kelet-európai régióban az összeolvadási és felvásárlási (M&A) ügyletek értéke, mint tavaly – derül ki a Mazars és a Mergermarket közös idei tanulmányából, amely átfogó képet ad a 2021-ben megvalósult regionális vállalati összeolvadásokról és felvásárlásokról. Az ukrajnai háború előtt készült tanulmány helyzetértékelése szerint a régió – a Covid–19-járvány, az erősödő infláció és az emelkedő energiaárak miatti aggodalmak ellenére – 2021-ben is megőrizte vonzerejét. Magyarországon összesen 40 nyilvános M&A tranzakciót bonyolítottak le 549 millió euró összértékben tavaly, amivel a V4-országok közül csak Szlovákiát előzzük meg.
2021-ben folytatódott az összeolvadási és felvásárlási ügyletek számának és értékének növekedése Közép- és Kelet-Európában: az M&A-ügyletek száma tavaly 889-re emelkedett, ami 32 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A tranzakciók összértéke szintén radikálisan, 41 százalékkal nőtt, elérve a 67,5 milliárd eurót. Az ügyletértékek növekedési mértéke a változó intenzitással folytatódó világjárvány ellenére is jelzi a régió tartós vonzerejét a befektetők körében, 2016 óta ugyanis ez a legmagasabb teljes tranzakciós érték.
Michel Kiviatkowski, a Mazars pénzügyi tanácsadásokért felelős közép-kelet-európai vezetője hangsúlyozta: "A nemzetközi befektetők a kihívások ellenére is optimisták, szeretnék kiaknázni a régió meggyőző növekedési ütemét. A KKE-régió erőssége a diverzifikált gazdaság: erős IT-szektor, növekvő középosztály, jelentős természeti erőforrások. Mindezek vonzó környezetet jelentenek az üzleti szereplőknek, hiszen a pandémia okozta felfordulás nyomán világszerte nagy a nyomás, hogy alakítsák át ellátási láncaikat.”
Közép- és Kelet-Európa továbbra is vonzó célpontot jelent a nemzetközi befektetők számára, bár az ukrajnai invázió alaposan átrajzolja majd a térség realitásait, de ez értelemszerűen nem tükröződik a tavalyi év eredményein. 2021-ben azonban a határokon átnyúló M&A tranzakciók volumene és értéke egyaránt jelentősen emelkedett: a nyilvánosságra hozott tranzakciók értéke (Oroszországot is beleszámítva) 36 százalékkal növekedett, és elérte a 32,5 milliárd eurót, ami 2016 óta a legmagasabb éves tranzakciós érték. Az ügyletek volumene is számottevően magasabb volt: a 371 M&A tranzakció 34 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a piaci környezet ellentmondásos, a befektetések helyzete „nem mindig könnyű”, a kormány visszaállamosított néhány korábban privatizált eszközt, és az M&A ügyleteket nem fogadják tárt karokkal. A "keleti nyitás" politikája keretében a kormány Kínával törekszik szorosabb kapcsolatra, és ösztönzi a kínaiak részvételét a nagy zöldmezős projektekben.
2021-ben – az előző évi 34 után – összesen 40 nyilvános tranzakciót bonyolítottak le hazánkban, 549 millió euró összértékben. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az összeg csak azt a 10 ügyletet tükrözi, melynek értékét is nyilvánosságra hozták. A legnagyobb tavalyi tranzakció (323 millió euró) a Toray iparvállalat és az LG Chem magyarországi vegyesvállalatának (JV) megalakítása volt. A dél-koreai vegyipari mamutkonszern, az LG Chem és a japán Toray Industries közös vállalkozásban akkumulátor szeparátort fog gyártani az üzemben, melynek gyártókapacitása eléri majd a 800 millió négyzetméter akkumulátor szeparátort éves szinten.
"A „közepes” ügyletek, amelyekkel a korábbi években még gyakran találkoztunk, ma már ritkábban fordulnak elő itthon – mondta el Gál Balázs, a Mazars Tanácsadási Üzletágának vezetője. Most egyrészt van néhány nagy üzlet, másrészt rengeteg kisebb, melyek induló vállalkozásokat és korai növekedési fázisban lévő cégeket érintenek. A volumen viszonylag nagy, de a tranzakciók értéke jellemzően csekélyebb."
A tanulmány további fontos megállapításai:
– Változatlanul négy ország uralta a piacot tavaly is, hasonlóan a korábbi évekhez. Lengyelország (összesen 192 ügylettel), Oroszország (146), Ausztria (119) és a Cseh Köztársaság (86). Ami az ügyletek összértékét illeti, Oroszország végzett az első helyen, összesen 20,4 milliárd euró értékű nyilvánosságra hozott tranzakcióval, ami 15 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Figyelemre méltó Csehország jó teljesítménye, ahol a tranzakciók összértéke az előző évhez képest közel négyszeresére, 10,3 milliárd euróra nőtt, bár ez nagyrészt egyetlen technológiai megatranzakciónak köszönhető.
– A technológiai szektor tovább szárnyal, mégpedig látványosan. Az ügyletkötések értéke az előző évhez képest csaknem megnégyszereződött, 10,1 milliárd euróra, a volumen pedig 86 százalékkal ugrott meg. Az aktivitást a gyorsuló digitalizációs trend, valamint az IT-megoldások iránt a járvány miatt megnövekedett kereslet növekedése hajtotta fel.
– Magasra értékelt KKE-piac. A Mergermarket adatai azt mutatják, hogy a közép-kelet-európai régióra vonatkozó értékelési szorzó mediánja minden ágazatban 11x volt a 2020-21-es időszakban, valamivel megelőzve Nyugat-Európa 9,69x értékét. Ennek a folyamatnak az egyik hátulütője, hogy az eladók részéről irreális elvárásokat táplálhat, különösen, ha családi vállalkozások kerülnek piacra.
– A jelentés kiemelten foglalkozik a magántőke (Private Equity) aktivitással: a teljes tranzakciós érték 63 százalékkal emelkedve elérte a 10,4 milliárd eurót. Jelentősen növekedett az üzletkötések száma is, 2021-ben 130 tranzakciót kötöttek, szemben az előző évi 70-nel. A fellendülés részben az amerikai alapoknak köszönhető, a tíz legnagyobb PE-tranzakció közül négyben amerikai ajánlattevők szerepeltek. Az év legnagyobb magántőke-ügyletét Ausztriában kötötték, a Starwood Capital Group 4,3 milliárd euróért 71,76 százalékos részesedést szerzett az osztrák CA Immobilien Anlagen AG-ben, egy kereskedelmi ingatlanokra specializálódott vállalatban.
Az ukrajnai háború jelentős humanitárius válságot okoz a régióban, különös tekintettel az Ukrajnával szomszédos országokra, amelyek megnyitották kapuikat a menekültek előtt. Bár a konfliktus mind a régióban, mind globálisan lassítani fogja a növekedést, az M&A a legtöbb közép- és kelet-európai országban valószínűleg nem lesz közvetlenül érintett. Az energia-, részvény- és adósságpiacok volatilitása, valamint az ellátási lánc további zavarai által okozott infláció, azonban kihívást jelent majd a tranzakciókban gondolkodó társaságok számára a régióban és annak határain túl.
Kapcsolódó cikkek
- Az ipar átalakulásáról szól az új ABB-tanulmány
- Magyar kutatás segíthet előre jelezni a következő gazdasági világválságot
- A Vodafone nemzetközi kutatást publikált a vállalkozások jövőjéről
- A világjárvány jelentősen felgyorsítja a technológiai beruházási terveket
- Intelligens edge, avagy intelligens peremhálózat
- Üzleti hangulat koronavírus idején: óvatos optimizmus
- Cégvezetők a covid utáni gazdaságról
- Másképp viszonyulunk a pénzhez: eljött a mesterséges intelligencia ideje
- Digitális valóság: játékból munkaeszköz
- Tech Trends 2021: A pandémia ellenállóbbá tette a vezetőket
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.