Prim Hírek

Az Európai Unió Bírósága ítélete szerint hátrányosan megkülönböztető korlátozásnak minősül, illetve sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, hogy online kaszinójáték szervezéséhez szükséges engedély megszerzése eddig kizárólag a Magyarország területén lévő játékkaszinót koncesszió alapján üzemeltető gazdasági szereplők számára lehetséges.

A jelenlegi szabályozás

Magyarországon az eddigi szabályozás alapján minden szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélyére volt szükség. Ezen engedéllyel elsősorban (a lóversenyfogadás kivételével) a magyar állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt., a lóversenyfogadás esetében pedig a szintén magyar állami tulajdonú Lóversenyfogadást-szervező Kft. rendelkezett. További gazdasági társaságoknak abban az esetben állt módjában a szerencsejáték-szervező tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzése, amennyiben arra állami koncessziós pályázat keretében jogosultságot kapott. Online kaszinójáték szervezésére pedig kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultjainak volt lehetősége.

Az eredeti ügy

dr. Rausch János

„A benyújtott törvényjavaslat közvetett előzménye, hogy a Sporting Odds Ltd. nevű brit társaság, vonatkozó koncesszió, valamint engedély nélküli online kaszinójáték-szolgáltatásokat kínált Magyarországon, mely kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása, mint hatóság 2016 januárjában lefolytatott ellenőrzését követően 3.500.000 forint összegű bírságot szabott ki rá” – ismerteti dr. Rausch János. „A Sporting Odds úgy ítélte meg, hogy az ágazatra vonatkozó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal, ezért az általa vitatott adóhatósági határozattal szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.”

A Sporting Odds által folytatott tevékenység tekintetében koncessziós pályázat kiírására nem került sor. Ugyan a Koncessziós Törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter nyilvános pályázat kiírása nélkül is jogosult koncessziós-szerződést kötni, azonban tekintettel arra, hogy online kaszinójáték szervezéséhez szükséges engedély megszerzéséhez nem csupán koncessziós-szerződésre van szükség, hanem Magyarország területén lévő játékkaszinó üzemeltetésére is, így a Sporting Oddsnak a magyar szabályozási környezetre tekintettel eleve nem volt lehetősége jogszerűen kaszinójáték-szolgáltatást végezni.

A fentiekre, valamint arra a tényre tekintettel, hogy a koncesszió odaítéléséről szóló miniszteri határozatot a nemzeti bíróságok nem vizsgálhatják felül, mivel az nem minősül közhatalmi-hatósági döntésnek, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Sporting Odds által nála kezdeményezett jogorvoslati eljárást felfüggesztette és előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bíróságához fordult arra vonatkozóan, hogy a fenti szabályozás összhangban van-e az uniós előírásokkal.

Az Európai Unió Bíróságának döntése

Az Európai Unió Bírósága ítéletében előadta, hogy a többi Európai Uniós tagállambeli gazdasági szereplőre nézve hátrányosan megkülönböztető korlátozásnak minősül, illetve sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, hogy online kaszinójáték szervezéséhez szükséges engedély megszerzése kizárólag a Magyarország területén lévő játékkaszinót koncesszió alapján üzemeltető gazdasági szereplők számára lehetséges.

Ezen túlmenően a koncessziós pályázati rendszer azon eleme, mely szerint a nemzetgazdasági miniszter nem köteles koncessziós pályázatot kiírni, továbbá bizonyos „megbízhatónak minősített” (Magyarországon legalább 10 éven keresztül szerencsejáték-szervezésre irányuló tevékenységet végző) ajánlattevők pályázati kiírás nélkül koncesszióhoz juthatnak, ellentétes a közösségi joggal, tekintve, hogy nem átlátható a szabályok alkalmazása, valamint megnehezítik a más tagállamokban letelepedett ajánlattevők számára a pályázat benyújtását.

Az Európai Unió Bírósága mindezekre tekintettel 2018. február 28. napján ítéletében megállapította, hogy a hazai online kaszinójáték-szervezési szabályozás a fenti körben az Európai Unió jogába ütközik, ami a magyar jogalkotót jogalkotásra késztette.

A törvény tartalma

A fentiek folyományaként elfogadásra került az „Egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról” szóló 2022. évi XIX. törvény, amely többek között kiemelt jelentőséget tulajdonít az online-szerencsejáték szervezéséről szóló szabályozás liberalizálásának az Európai Unió elveivel való harmonizáció megteremtése érdekében.

Azon tekintetben leginkább szembetűnő a törvény módosítás, hogy az alapján az online fogadás lebonyolítására a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak (ami immár nem a NAV hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, továbbiakban: „SZTFH”) az engedélye alapján lehetősége nyílhat bármely EGT-tagállamban honos gazdasági társaságnak – ezzel a határon átnyúló szolgáltatás nyújtás szabadságát lehetővé téve – a kiadható engedélyek számának felső határát a jogalkotó nem állapította meg, így kizárólag azon vállalatok engedélykérési kérelme kerülhet elutasításra, amelyek a kérelem benyújtását megelőző öt évben jogalap nélküli szerencsejáték-szervezésben vettek részt valamely EGT-állam területén. Az engedély megszerzéséhez fűződő részletes követelményeket tartalmazó másodlagos jogszabályok tekintetében az SZTFH később fog dönteni. Sajnálatos módon az online kaszinó tekintetében az elfogadott szabályozás nem vezette be ugyanezt a szintű liberalizációt, csak a meglévő rendelkezéseket pontosította úgy, hogy szabályozta annak külföldről való nyújtását, ezért egyelőre még az online kaszinójáték szervezés koncesszió mentes teljes liberalizációjáról nem beszélhetünk.

Online Kaszinó esetében Magyarországi IP cím kell

dr. Unger Balázs

„A szabályozás alapján online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékosok számára tehető majd hozzáférhetővé, melynek folyamatos ellenőrzéséről a szerencsejáték-szervezőnek lesz kötelezettsége gondoskodni” – magyarázza dr. Unger Balázs. „Ezen előírás újfent tartalmaz némi megkülönböztetést, hiszen nem világos, hogy miért csak magyarországi IP címről lehet csak a kaszinójátékot igénybe venni. Ezen túlmenően az online-kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni, melyhez folyamatos távoli hozzáférési lehetőséget kell biztosítani a szerencsejáték-felügyeleti hatóság számára.”

Részletes szabályok kerültek kidolgozásra a pénzforgalmi szolgáltatókra nézve is a törvény alapján, elsősorban a szerencsejáték-szervezők közhiteles hatósági nyilvántartásának naprakész információ szolgáltatására tekintettel, valamint arra nézve, hogy amennyiben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság korlátozás végrehajtását rendeli el valamely szerencsejáték-szervező esetében. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság közigazgatási bírsággal sújthatja a pénzforgalmi szolgáltatót abban az esetben, ha valamely – a törvényben részletesen kifejtett – kötelezettségének nem tesz eleget a távszerencsejáték szervezőjével kapcsolatos szolgáltatásnyújtása során. Többek között ilyen például az az eset, amikor tiltott szerencsejáték-szervezése okán a hatóság pénzforgalmi számla korlátozását rendeli el, mely korlátozás kötelezettje elsősorban a pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lesz, azonban a korlátozás szankcionáltja a szerencsejáték-szervező, akire nézve a tevékenységtől való eltiltást foganatosítja a hatóság.

A törvény várható hatása

A törvény alapján 2023. január 1-jétől bármely EGT-tagállambeli gazdasági társaságnak lehetősége nyílik online fogadás esetében a vonatkozó engedély és online kaszinó esetében a vonatkozó koncesszió birtokában a jövőben online szerencsejáték-szervezési tevékenységet folytatni Magyarországon, valamint a jogszabály szerint a kiadható engedélyek száma nem lesz korlátozva az online fogadási tevékenység esetében, így az új piaci szereplők belépésére nyújthat lehetőséget. 

„Az új szabályozás lehetővé tenné, hogy a külföldi vállalatok jogszerűen is megjelenjenek a piacon, ezáltal a verseny is nagyobb lehet az online szerencsejáték-szervezők között, azonban a szerencsejáték-szervezők közhiteles hatósági nyilvántartására – mint az átláthatóság megteremtésére szolgáló eszközre – tekintettel azok jövőbeni ellenőrzése is szigorúbbnak ígérkezik” – zárják a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértői.