Prim Hírek

A magyar autósok majdnem 60 százaléka (58,9 százalék) naponta lát balesetet a közutakon, a balesetek legfőbb okának a szabályok be nem tartását (48 százalék), a figyelmetlenséget (38,1 százalék) és az erőszakos viselkedést (7,6 százalék) látják a magyarok – derült ki a Magyar Suzuki és az Ipsos közös reprezentatív felméréséből*. 

„A figyelmetlenség általános jelenség a közúton, vezetés közben nem az adott szituációra koncentrálunk, ezek a helyzetek pedig hamar vészhelyzetet okozhatnak. Egy sms elolvasása például átlagban 4,6 másodpercig tart, ez idő alatt a gépjárművünk 50 kilométeres sebességgel nagyságrendileg 63 métert tesz meg. Ha 30 kilométeres sebességgel haladunk, ez a távolság 41,5 méter, amely megközelítőleg nyolc autónyi távolság, amit vakon teszünk meg. Ez idő alatt ugyanúgy veszélyeztetjük magunkat, mint a közvetlen környezetünket” – osztja meg tapasztalatait Csörgő László, a Driving Camp vezetéstechnikai központ vezető trénere. Szerinte a vezetési tapasztalat is rossz felé vihet bennünket az utakon, hajlamosak vagyunk ugyanis egy vészhelyzetben a rutinra hagyatkozni.

„A közlekedésben a rutin a biztonság legnagyobb ellensége. A megszokásból végzett mozdulatsorok helyett a tudatos vezetés lenne a kulcs a biztonsághoz. Mindezt egy vezetéstechnikai tréning elvégzésével szerezhetjük meg, és így hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre is nyugodt és megfontolt viselkedésünkkel.”

Csak 75 százalék szegte már meg a KRESZ-t?

A magyarok 75 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, a válaszokból kiderül, hogy több férfi (83,2 százalék), mint nő (66,5 százalék). Legtöbbször ugyanakkor nem tudatosan vagy szándékosan hágják át a szabályokat, hanem figyelmetlenségből (66,2 százalék), mert olyan közlekedési helyzetek adódnak, amiket nem tudnak másképp megoldani (58,6 százalék), esetleg nem mindig érzi őket egyértelműnek, vagy életszerűnek (24,6 százalék). Van, aki azonban úgy gondolja (12,4 százalék), hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy bírságokat szabhassanak ki a közlekedőkre, nincs biztonsághoz kötődő céljuk, ezért nem tartják be őket. 

Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő meggyőződése szerint azonban „a szabályszegők száma akár 100 százalék is lehet, hiszen sok esetben olyan szabályokat is áthágunk, amelyek kapcsán nem jut eszünkbe, hogy az adott szituációban alkalmazni kellene. 

Emellett gyakran ítéletet hozunk egy szabály felett, megkérdőjelezzük annak szükségességét. Pedig a rendőrség, vagy adott esetben a bíróság nem aszerint mérlegel, hogy a szabály mennyire életszerű, vagy indokolt. Higgyük el, a közlekedési szabályrendszer a legtöbb esetben jól átgondolt és megfelelő környezetet teremt a biztonságos közlekedéshez” – veti fel a szakértő.

Szemellenzőn keresztül érzékeljük a saját és a többi közlekedő viselkedését

Bár magunkat inkább**  figyelmesnek (72,4 százalék), nyugodtnak látjuk (55 százalék), a közlekedés többi résztvevőjét agresszívnek (61,7 százalék), felelőtlennek (61,5 százalék) érzékeljük. 19,1 százalékunk kiszolgáltatottnak érzi magát az utakon. 12,6 százalékunk stresszel, hogy időben és biztonságban a céljához érjen, ezzel szemben a közlekedők 46,1 százalékát tartjuk feszültnek. A megkérdezettek közül sokan adták azt a választ (6,5 százalék), hogy vezetéskor kifejezetten szükséges agresszivitás és határozottság a többi sofőrrel szemben, és voltak, akik elismerik, hogy megváltozik a személyiségük, más emberré válnak a volán mögött (5,5 százalék).

A kutatás tanulsága szerint a feszült közlekedési szituációban felhalmozódó stressz még a nyugodtabb vezetők viselkedését is kikezdheti: frusztráltak, figyelmetlenek vagyunk az agresszív sofőrök, vagy közlekedési stresszhelyzet miatt, de gyakran érzünk félelmet is mások meggondolatlan viselkedéséből adódóan. Ezek hatására pedig szitkozódunk, dudálunk, reflektort használunk vagy figyelmen kívül hagyjuk a követési távolságot. A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipattant az autójából szócsatára egy másik sofőrrel.***  

„Vizsgálattal is kimutatták, hogy a közúti járművezetők több, mint 65 százaléka az átlagnál jobb autóvezetőnek tartja magát. Ez azonban gondolkodási torzítás: ha más hibázik, azért hajlamosak vagyunk az illetőt okolni, a saját tévedésünkért viszont a környezeti tényezőket tartjuk nagyobb eséllyel felelősnek. Az én védelme, a másoktól való pozitív megkülönböztetés gyakran ösztönös folyamat, és egy modern, versengő világkép erre sajnos rá is erősíthet” – értékelte a közlekedők viselkedési mechanizmusát Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.**** 

Mi lehet a megoldás?

A biztonságosabb közlekedés elérése érdekében a válaszadók 65 százaléka már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást, 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre, 44,4 százalék viszont úgy gondolja, szükséges lenne az aktuális KRESZ-szabályok felülvizsgálata.

„Autógyártóként a biztonság elsődleges fontosságú számunkra, de a minőségi, biztonságos autók építésén túlmenően a felelősség már a vezetőké. Alapvetően egy társadalmi viselkedési séma megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a közlekedés minden résztvevője biztonságban legyen az utakon. Ezért is indítottuk útjára az Együtt az utakon közlekedésbiztonsági programot, amelyben minden évben más közlekedési problémával foglalkozunk fókuszáltan. Idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, mennyivel másképpen viselkedünk a volán mögött, mint azt magunkról gondoljuk. Szakértőkkel közösen keresünk megoldásokat arra, hogyan változtassuk meg ezeket a berögzült, rossz viselkedési sémákat. Ősszel jelentkezünk javaslatainkkal is” – árulta el Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.