A mesterséges intelligencia szabad múltja és korlátozott jövője
A mesterséges intelligencia láthatatlan módon szövi át az életünk minden egyes területét. Vajon hol kezdődik a szabad akarat, és hol kapcsolódik be az MI? Idővel kiváltja majd az emberi erőforrást vagy támogatni fogja? Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting elemzőjével sorra vesszük, hogy az öntanuló rendszerek hogyan változtatják meg a mindennapokat szervezeti szinten, és milyen veszélyeket jelenthet, ha korlátozás nélkül hozzáférhetővé válik.
Aki vásárolt már az Amazonon, rákeresett a Google Mapsen hol van a legközelebbi benzinkút, vagy megnézett egy Netflix által ajánlott filmet, akkor már elmondhatja magáról, hogy kapcsolatba került a Mesterséges Intelligenciával (továbbiakban MI-val). Az MI olyan technológia, amely az emberekre jellemző intelligenciát tükröz, nem csak robotokból és chatbotokból áll, tehát pl. amikor egy számítógép lemásolja az emberi viselkedést, akkor az a cselekedet mesterséges intelligenciának számít. Az 1950-es évektől datálódik az alapja, ami ma már az egyik legmeghatározóbb technológiai trend. Az elmúlt hetekben-hónapokban a publikusan elérhető és tesztelhető generatív MI rendszerek megjelenésével számtalan ember, sajtóorgánum és szakértő kezdett el ezzel foglalkozni, a világ újabb felfordulását vizionálva, az oktatástól az egészségügyön át a gazdaság minden területét lefedve.
MI köze az mesterséges intelligenciának a közigazgatáshoz?
“Az MI már régóta jelen van az üzleti életben és az egészségügyben is, most pedig a közigazgatásban is egyre nagyobb szerepet kap. Egyértelműen érezhető ez a stratégiai irányok kijelölésénél vagy az Európai Uniós források felhasználását meghatározó szakpolitikai dokumentumok tartalmán. Az MI alapú rendszerek legfontosabb tulajdonsága, hogy képesek nagyobb adatmennyiséget gyorsan feldolgozni, ez pedig hatékonyabbá teszi – többek között – az állami szervezetek működését, lehetővé válik a manuális folyamatok automatizálása, ezáltal az emberi erőforrás csökkentése, átcsoportosítása.” – fejti ki Kész Ákos Tamás. Ahogy mondja, “az MI által vezérelt rendszerek átírhatják a közigazgatás jövőjét, miközben könnyebbé teszik az emberek mindennapjait”.
“Az MI által vezérelt rendszerek egyik előnye, hogy a lehető legjobbnak vélt megoldást javasolják, csökkentve a hibák és az emberi tényező okozta problémák lehetőségét. Általuk pontosabb előrejelzéseket kaphatunk a költségekről és a bevételekről, ami lehetővé teszi az állami szervezetek számára a hatékonyabb működést.” – teszi hozzá az elemző.
A mesterséges intelligencia egy aktuálisan felkapott iránya a generatív MI; olyan rendszerek, amelyek a felhasználó által beírt kérések/paraméterek (úgynevezett promptok) alapján gyártanak szöveget (pl. ChatGPT) vagy képet, videót (pl. Dall-e 2). Az OpenAI generatív előtanítású (GPT) nyelvi modelljének segítségével a ChatGPT értelmezi és reprodukálja az emberi nyelvet szöveg vagy beszéd formájában. Mindez egy nagy adatkészlet alapján tanul, amelyet felhasznál az emberi válaszokhoz hasonló szövegek generálásához kérdésekre vagy feladatokra adott válaszok formájában. Az MI fejlődésének szempontjából különösen fontos lépésnek tekinthető, mert rajtuk keresztül valósult meg első alkalommal, hogy nem tech-szakember tudású felhasználók tömege kezdtett aktívan használni egy MI rendszert. A végeredmények egyesek szerint bámulatosak, mások szerint egy idő után unalmasak, de az ilyen és ehhez hasonló generált tartalmak majdnem mindenki szerint forradalmasítani fognak számos területet, köztük a közigazgatást is.
Bár ezek a nyelvi alkalmazások továbbra is még fejlődnek, ettől függetlenül már több helyen most is alkalmazzák azokat a köz- és magánszektorban zajló folyamatok javítására. Ilyen pl. a robotizált folyamatautomatizálás, amely tehermentesíti a kormányzati alkalmazottakat, a vevőszolgálatok botokkal való kiváltása vagy az előrejelző elemzések használata a bűnügyi statisztikákban.
MI-től kell félnünk?
A mesterséges intelligencia fejlődésével még kifinomultabb és hatékonyabb rendszerek jelennek majd meg a jövőben – véli az elemző. Ezzel egyidejűleg azonban az MI alkalmazása kihívásokat is jelent, például az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartását, a biztonsági kérdéseket és az emberi tényezőket illetően. Kiemelt kockázatot jelent az adatbiztonság kérdése, hiszen a bevitt adatokon keresztül tanul a rendszer, ezáltal számos bizalmas információ kerülhet nyilvánosságra. Ide tartozik még az értelmezhetőség hiánya, ugyanis a ChatGPT döntéshozatali folyamata nehezen érthető, indokolható vagy magyarázható. A ChatGPT tanulása egy nagy szöveges adatkészleten alapszik, amely ha nem kellően sokszínű, a modell nem érti vagy nem megfelelően reagálhat különböző perspektívákra.
Uniós szintű szabályozás
Az Európai Unió azt tervezi, hogy a hamarosan megjelenő, átfogó MI-rendeletét (AI Act) olyan szabályokkal frissíti, amelyek arra kötelezik az MI-t fejlesztő és alkalmazó vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák modelljeik belső működését. A szabályozást valószínűleg 2023 második felében fogadják el, és ezt követően a vállalatoknak meg kell felelniük az abban foglaltaknak, ha MI-termékeket akarnak értékesíteni vagy használni az EU-ban, különben akár a teljes világméretű éves forgalmuk 6%-ának megfelelő bírsággal kell számolniuk.
“A mesterséges intelligencia az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált. Ahogy egyre nagyobb részét képezi a tervezési eszköztárnak, kritikus fontosságú, hogy figyelembe vegyük, hogyan járul hozzá az általános felhasználói élményhez. Csábító lehet, hogy az MI-t előnyei miatt – a skálázhatósága, a rugalmassága és a jobb eredmények ígérete miatt – egyre több helyen használjuk, de ha ezt a tágabb felhasználói kontextus és motiváció figyelembevétele nélkül tesszük, fennáll a veszélye, hogy célt tévesztünk.” – mondja Kész Ákos Tamás.
“Az egyéneknek és a szervezeteknek nem szabad a ChatGPT vagy a mesterséges intelligenciával támogatott munkaerő-képességeket beépíteniük a működésükbe anélkül, hogy ne értenék, hogyan működnek ezek, mit tudnak jól, és hol vannak még korlátok vagy kockázatok. A közigazgatásban különösen fontos, hogy felelősségteljesen használjuk ezeket a technológiákat, hiszen itt kiemeltem védeni kell az állampolgárok adatait és érdekeit.” – hívja fel a figyelmet az elemző.
Mint sok más innováció, a ChatGPT is az ijesztő és az izgalmas vékony mezsgyéjén mozog. Könnyű használhatósága és a szervezeti problémák megoldásának lehetősége miatt a mesterséges intelligencia széles körű elterjedését segíti elő. A ChatGPT és más, hozzá hasonló MI-technológiák hozzájárulása a munkakultúrához mindenképpen meghatározó lesz. Ezek a technológiák azonban akkor fognak igazán jól működni, ha az emberi feladatvégzést támogatják, azt egészítik ki.
Kapcsolódó cikkek
- Már van olyan magyar webshop, ahol MI készíti a termékleírásokat
- Digitalizáció a KKV-knál - ahogy a mesterséges intelligencia látja
- Bízhatunk-e új digitális kollégáinkban? Nyitás a mesterséges intelligencia felé
- MI mesterképzésről a június közepi AI Ethiconon
- K&H: láthatatlan motort kaphat a magyar gazdaság
- Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére
- A ruhavásárlás jövője – a méretkalkulátortól a mesterséges intelligenciáig
- Bosch: Akár 25 százalékkal is növelhető a gyártás termelékenysége az Ipar 4.0 megoldásokkal
- Már a 100. munkatárs csatlakozott a Continental budapesti MI fejlesztő központjának csapatához
- Mit tesz értünk a mesterséges intelligencia?
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.