Intelligens rendszer optimalizálja a koppenhágai repülőtér levegőjét
A dán főváros repülőterén 2023-ban több mint 26 millió utas fordult meg. Ez átlagosan napi 73 ezer fős forgalmat jelent, ami mellett még a reptér több mint 16 ezer alkalmazottjának egy része is nap mint nap a helyszínen tartózkodik. Márpedig amikor ennyi ember fordul meg egy épületegyüttesben, akkor a legkevésbé sem mindegy, hogy milyen ott a levegő minősége, és ezt mekkora energiabefektetéssel lehet biztosítani.
A minőséggel a koppenhágai repülőtérnek nem volt problémája: meg sem közelítette a levegő szén-dioxid-tartalma a maximálisként előírt szintet. Sőt, gyakorlatilag túlszellőztették az épületet – részben azért, mert a rendszert még akkor alakították ki, amikor beltéren is lehetett dohányozni. Ez azonban üzemeltetési szempontból nem túl energia- és költséghatékony megoldás. Ahhoz, hogy ezt optimalizálni lehessen, jóval több adatot kellett nyomon követni, mint amennyit akár a legképzettebb technikus képes átlátni; a koppenhágai repülőtéren ugyanis összesen mintegy 70 ezer adatpont és több mint 2200 szellőzőkészülék található.
Ehhez a feladathoz választották a Siemens Asset Performance Advisor (APA) intelligens, felhőalapú, digitális szolgáltatását, amely elemzi a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből gyűjthető összes adatpontot – ráadásul munkaidőn kívül, éjszaka és hétvégén is dolgozik. A rendszert először a hat kifutó közül a legsűrűbben látogatott, az utasforgalom 36 százalékát bonyolító „A” kifutóhoz tartozó részlegeken állították szolgálatba, ahol 19 szellőzőrendszer minden órában, egyenként 2 ezer köbméter levegőt vezet el.
A virtuális üzemeltetési rendszer így a bejövő adatok alapján, a nap 24 órájában tud javaslatokat tenni az optimalizálásra és a karbantartásra, valamint képes előre jelezni az esetleges hibákat is. Ezzel a fenntartó nemcsak energiát, hanem rengeteg időt és költséget is meg tudott spórolni: már az első évben megtérült az új épületüzemeltetési rendszer, a kellemesebb beltéri klíma pedig az ügyfeleket, azaz az utasokat is elégedettebbé teszi. Mindemellett az adminisztrációt is megkönnyítette ez a fejlesztés: egy-egy konkrét fogyasztási hely, például egy üzlethelyiség vagy az egyes repülőgépekhez csatlakoztatott szellőzőrendszerek fogyasztásáról is jelentést lehet készíteni a digitális rendszerrel, így egyszerűbbé vált a bérlők felé történő számlázás is.
A dániai mellett világszerte számos repülőtéren megtalálhatóak a Siemens-eszközök és szolgáltatások. A vállalat biztonságtechnikai megoldásait használják például a bécsi, a zürichi, a cataniai és a New York-i LaGuardia repülőtéren is.
Ugyanakkor nemcsak a repülőterekhez hasonló, nagy épületegyüttesekben, hanem a kisebb épületekben, például irodaházakban és bevásárlóközpontokban is hasznos lehet a Siemens Xcelerator portfóliójához tartozó digitális üzemeltetési rendszer. Ezekben a létesítményekben is személyre szabott javaslatokkal teszi áttekinthetővé az üzemeltetést, tehermentesítve ezzel is a szakképzett munkaerőt.
Kapcsolódó cikkek
- Különleges naperőmű kezdte el működését Környén
- Minden cloud termékét AI képességekkel ruházza fel az SAP, és vezető AI-cégekkel épít együttműködést
- Az ABB tovább bővíti energetikai portfólióját
- A Dürer Park új irodáihoz a Siemens biztosítja az energiaelosztást
- Üzembe állt a Siemens e-kamion töltője
- Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve
- Stratégiai összefogás az AWS és a Deloitte közt
- Az elsők között vezette be Magyarországon a Diagon az SAP felhő alapú megoldásait
- Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől
- Közel félmillió e-töltőpontra is szüksége lehet Franciaországnak néhány éven belül
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.