Prim Hírek

Milyen változások várhatók a hivatalos digitális aláírás elfogadásásáról szóló törvény életbelépésével az elektronikus kereskedelemben? Szakemberek szerint a B2B kereskedelemre lehet leggyorsabban hatással, a közigazgatásban hosszú idő fog eltelni, mire a gyakorlatba kerül.

Jelent-e olyan költségmegtakarítást az elektronikus aláírással hitelesített okmányok bevezetése, hogy érdemes legyen minél gyorsabban bevezetni, vagy csak hosszú évek alatt történik meg az átállás. Egyáltalán váltanak-e a cégek Ön szerint?

Milyen cégeknek éri meg ezt az eszközt alkalmazni az elektronikus kereskedelemben? Függ-e cégmérettől, a kezelt dokumentumok mennyiségétől az eszköz megtérülése?

A digitalis aláírás jelentősége véleményem szerint tágabb, mint első látásra tűnik. Abban a pillanatban, ha a digitális aláírás rendszere kialakul és - akár csak nagyon korlátozottan - elkezd működni, alapvetően változhat meg az internetes adatkommunikációba vetett ügyfélbizalom. Jelenleg, annak ellenére, hogy minden technikai ember tudja, hogy az SSL kulcsot alkalmazó internetes fizetési megoldások adatbiztonsági szempontból jóval biztonságosabbak, mint az ATM vagy POS terinálokon keresztüli adattovábbítás, a közbizalom alacsony foka az internetes tranzakciók elterjedésének jelentős korlátja.

Abban az esetben, ha a digitális aláírás használata révén ügyfelek olyan intézményekben, amelyek - legalábbis adatbiztonsági szempontból - magas közbizalmat élveznek, mint az adóhatóság, a földhivatal, a bíróságok vagy más kormányzati intézmények, az ügyfelek által bonyolított adatforgalom egy része interneten keresztül zajlik majd, az interenettel kapcsolatos általános bizalom növekszik meg és terjed tovább az internet mint tranzakcionális eszköz.

Így tehát a digitális aláírása bevezetésének elsősorban közvetett, ám talán a közvetlennél jóval nagyobb haszna lehet. Az általam jósolt közbizalom emelkedés hatására az emberek szívesebben és nyugodtabban vásárolnak majd az interneten, vállalatok könnyebben végeznek tranzakciókat a neten, így az internet egésze profitálhat.

Különösen igaz ez az olyan szolgáltatásokra - a kormányzati szolgáltatások tipikusan ilyenek - ahol a várható haszon un. puha is lehet (soft benefit) vagyis nem közvetlenül pénzben, bevétel növekedésben testesül meg, hanem például az adott intézménybe vetett bizalom, vagy az ügyintézés sebessége, az adatforgalom hatékonysága is valós haszonként jelenik meg. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy ezek az intézmények akarják bevezetni a digitális aláírás segítségével működő szolgáltatásokat, vagy a kormányzat "kényszerítse" az intézményeket az ilyen kommunikációs csatornák kiépítésére.

Ez történt Lengyelországban, ahol a digitális aláírás elfogadása után a teljes Társadalom Biztosítási Rendszer a netre kerül, kis- és középvállalkozók ezreinek megkönnyítve és olcsóbbá téve a TB-vel való kommunikálást, nem mellesleg pedig jelentősen megnövelve az eladott PC-k, internethozzáférések számát. És ahol PC és internethozzáférés van, ott már sok mindent lehet csinálni.

Braun Róbert
Omnis Rt.

E-szignó: aláírásmarketing?

Felhasználási lehetőségeitől kezdve technikai feltételein keresztül a törvényi szabályozásig számtalan megközelítésből vizsgálható elektronikus aláírás kérdéskörének egyik nehezen tervezhető eleme -egyben sarokköve is- a majdani felhasználó hozzáállása, bizalma, igénye. A kérdés újabb kérdéseket vet fel, melyek megálljt parancsolnak a csak üzleti, csak technológiai megközelítésnek. Mielőtt rentabilitást, technológia lehetőségeket vizsgálnánk, s mielőtt beleélnénk magunkat a törvényalkotói startjelbe, vessünk egy pillantást az e-szignó reménybeli felhasználóira.

A legismertebb felhasználási terület a polgár és az államigazgatás közti, a bürorácia szabványosításának lehetőségét is felvillantó e-goverment. Nos: kesernyésen csak anyit állapíthatunk meg, hogy nem repkednek százával az elektronikus ügyintézést szabályzó helyi rendeletek, mint ahogy a hatóságok sem mozdultak rá látványosan a lehetőségre. A költségvetési forrásakból jó, ha az okmányirodák csinosítására futja, a kormányzati portál még csak a pályázati kiírások időszakát éli.

Az üzleti élet szereplői, az informatikai beruházásokra boldogan áldozó pézügyi szektor és leendő e-aláíró ügyfelei figyelő szemüket egymásra vetik: ha Te jelzed az igényt én talán bevezetem, ha Te bevezeted, én talán használom. A webes fejlesztések tenderei esetében is még jó ideig várni kell az első, papír nélkül beadható pályázat kiírására.

A legfontosabb kérdések a bizalommal kapcsolatosak: a magyarországi interetes vásárlások alacsony aránya (az eleve stagnáló internet penetráción túl) a kereskedőkkel, s a vásárlás biztonságával kapcsolatos aggályokkal magyarázható. A törvény nyit, de ki vállalja fel az elekronikus aláírás technikai hátterének megteremtésének költségvel vetekedő, a felhasználót bátorító, s a téveszméket eloszlató kampány finanszírozását? Képes-e az alapvetően fejlesztői-szolgáltatói szakma feltámasztani az igényeket a papirost mellőző szerződések megbízható elektronikus formátumú kiváltására? Meggyőzhetők-e a döntéshozók -de nem mellékesen a modemmel havi húsz órákat szörfölők sokasága is- a hitelkártyás fizetés utáni új kunszt, szintén nem kevés biztonsági kérdést felvető elektronikus aláírás használatáról?

Gondolkoznunk kell nekünk, a szakmának, s nekik, a törvényhozóknak: ki milyen koncepciót képzel, s ki mekkora részt vállal abban a forintban (euróban) nehezen mérhetű megtérülésű kampányban melyel rá tudjuk venni az internetező honi keveseket hogy éljnek a lehetőségekkel akár felhasználóként, akár vállalati-kormáyzati döntnökként.

Rátonyi Gábor Tamás
BIG FISH Internet

Informatikai és gazdasági lapokban rengeteg szó esik a digitális aláírás bevezetéséről, ennek ellenére a legtöbb vállalatnál nem tudják, vajon milyen hatással lehet ennek használata a cég működésére?

Ezt senki sem tudja a fax, és az email hasznosságát is csak igy utólag tudjuk felmérni, De azt talán mindenki sejti, hogy mennyivel könnyebb lenne az életünk, akár magánemberként is, ha egy csomó helyen nem kéne sorban állnunk csak, azért hogy a végen odafirkantsuk a szignónkat. A DA technikailag igen könnyen megvalósítható, biztonságos bevezetett módszereken alapuló technológia, ma mégis általánosságban elmomdható, hogy jobban bíznak a cégek a faxon átküldött dokumentumokban holott azt igen egyszerűen lehet hamisítani. A vállalati oldal ráadásul igen kétlelkü ebben, hiszen a multinacionális cégek jórészt saját vállalati technológiai irányelveikhez ragaszkodnak, a kisebb hazai cégek számára a DA pedig egyelőre valamilyen távoli technológia, amiről maximum annyi sejthető, hogy bizonyosan nagyon drága lesz. Az, hogy ez a hozzáláás mikor és milyen mértékben változik, csak nagyon nehezen jósolható, ebben a folymatban az államnak óriási szerepe van.

Milyen változások várhatók a hivatalos digitális aláírás elfogadásáról szóló törvény életbelépésével az elektronikus kereskedelemben?

Nehéz megítélni, valószínűleg gyorsítja majd az elektronikus kereskedelem terjedését, igaz a magán cégek ha akarták, eddig is használhattak volna hasonló elven működő technológiákat. Az elektronikus kereskedelemben amúgy is a fő kérdés az értékesítő hely és a vásárló közötti bizalmi viszony ( pontos, jó teljesítés stb. ) kialakíthatósága, illetve a termékek ára, ezen pedig a DA önmagában nem segít.

Szakemberek szerint a B2B kereskedelemre lehet leggyorsabban hatással, a közigazgatásban hosszú idő fog eltelni, mire a gyakorlatba kerül.

Ez több mint valószínű, a B2B kereskedelem eleve az internet korszak gyermeke, azok, akik ezeket az eszközöket használják nyilvánvaló hogy sokkal kevésbé idegenkednek egy új eszköz bevezetésétől, sőt már várták is ezt a lehetőséget. Ezzel szenben a közigazgatásban ahol még a számítógép használata sem olyan egyértelmű , nyilvánvaló hogy még sok időnek kell eltelnie hogy az apárátus elfogadja hogy nem kék tintával irjuk alá a pl.: az adóbevallásunkat (nem véletlenül említettem ezt valószínűleg a ez az intézmény fogja elöször bevezetni a DA-t)

Jelent-e olyan költségmegtakarítást az elektronikus aláírással hitelesített okmányok bevezetése, hogy érdemes legyen minél gyorsabban bevezetni, vagy csak hosszú évek alatt történik meg az átállás.

Ha csak az előbb említett, sokunk által évente megismételt szertartás posta és feldolgozási koltségeire gondolunk akkor a válasz egyértelmü igen.

Egyáltalán váltanak-e a cégek Ön szerint?

Igen , előbb utóbb, hiszen - mint a fax , a telefon vagy az internet használata sem akarat kérdése napjainkban. Ebben- mint korábban említettem - ugyanakkor kulcskérdés az állami akarat: egy ilyen váltás kikényszerítése egyértelmű központi akaratot kíván.

Milyen cégeknek éri meg ezt az eszközt alkalmazni az elektronikus kereskedelemben?

Az econet.hu nem üzemeltet online áruházat, így saját tapasztalat híjján csak azt az általánosságot tudom mondani, hogy azok, akiknek a mértenagyság, a termék és a felhasználóik szokásai alapján gazdaságos lesz.

Függ-e cégmérettől, a kezelt dokumentumok mennyiségétől az eszköz megtérülése?

Mivel a DA az e-malihoz hasonlóan egyszerű és olcsón bevezethető technológia nem hiszem hogy függene a cég mérettől, - sőt mint minden hasonló eszköz - valószínüsítem hogy először a dinamikusabb, kis ebb cégek körében fog elterjedni

Bencsik Attila
ECONET Rt.

A Dotkom Internet Consulting véleménye szerint rövidtávon a digitális aláírás bevezetése nem okoz majd drámai változásokat a gazdasági életben.

A vállalatok közötti kereskedelemben, ügyintézésben a digitális aláírás bevezetésére nincs jelentős igény, mivel a nagyobb cégek már most is használnak egyfajta elektronikus azonosító rendszert partnereik/ügyfeleik felé vagy eleve zárt hálózaton állnak egymással kapcsolatban.

Nagyobb igény mutatkozhat a digitális aláírásra a vállalat-magánszemélyek közötti tranzakciókban, de itt a lassú megtérülés jelenti majd a legnagyobb akadályt. Véleményünk szerint azon szektorokban lesz érdemes bevezetni (és kerül erre sor a közeljövőben), ahol az adott cég sok magánszemély ügyféllel rendelkezik, akik nagyszámú tranzakciókat hajtanak végre. Tehát egy adott tranzakció szám felett már gazdaságos igénybe venni a digitális aláírás nyújtotta lehetőségeket.

A közigazgatásban rövidtávon csak kísérleti jelleggel kerül sor a digitális aláírás alkalmazására és akkor is kiegészítő jelleggel, mivel csak a lakosság kisebbik része felkészült az elektronikus ügyintézésre.

Kovács Gabriella
Dotkom Internet Consulting

Úgy gondolom, hogy az elektronikus aláírás nagy segítség lesz mind a vállalatok, mind a fogyasztók számára. Fogyasztói szempontból remélhetőleg megkönnyíti az ügyintézést, és valóban megvalósulhat a hőnáhított "egymonitoros" ügynitézés, amit annyian emlegetnek. Üzleti megközelítésben pedig mindenképpen nagy segítség lehet az e-szignó, hiszen sok esetben elégséges lesz elektronikusan aláírni egy-egy jelentkezési lapot, nyilatkozatot, egyebeket, amiket nem szükséges feltétlenül "személyesen" aláírni, aminek nincs bizonyító ereje, stb.

Az eCommerce-ben úgy vélem, hogy inkább csak a B2B, azaz a vállalatközi kereskedelemben lesz leghamarabb szerepe az e-szignónak. Reményeim szerint a közigazgatásban is meghonosodik előbb-utóbb ez a forma, de ez várhatóan hosszabb időt fog igénybe venni.

Véleményem szerint gazdaságosság szempontjából is érdemes mielőbb átállni az elektronikusan aláírható nyomtatványokra, űrlapokra, egyebekre, bár semmiképp sem szabad kizárólagossá tenni ezt az eljárást. Remélhetőleg sokan megbarátkoznak vele, és hamar elkezdik használni, de nyilvánvalóan sokan lesznek olyanok is, akik nem élnek majd az elektronikus aláírás kínálta lehetőségekkel, vagy azért, mert nincs megfelelő technikai hátterük, vagy egész egyszerűen nem kívánják így intézni az ügyeiket.

Úgy gondolom, hogy az elektronikus aláírás használata nem függ sem a cégmérettől, sem a profiltól. Természetesen a kezelt dokumentumok mennyisége meghatározó lehet, hiszen minél több a feldolozandó dokumentum, annál nagyobb segítséget nyújthatnak az elektronikus megoldások, így az e-szignó is.

Csáki Lilla
WEB Services

Digitális aláírás- kell ez nekünk?

Alapjában véve ez a törvény illetve az a gyakorlat amit a törvény beindít, már csak azért is jó , mert megkönnyíti az emberek életét. Maga a hitelesített aláírás számtalan olyan szolgáltatás off line eléréséhez nyújt lehetőséget , amit eddig esetleges több órás sorban állással, vagy napokig, hetekig való várakozással értünk el. Mint mindig, az ördög most is a részletekben van elrejtve , a technika bármilyen fejlett, ha az infrastruktúra, a kezelő személyzet és az egyéb gátló körülmények miatt aggályaink lehetnek a működésről. Napjaink idevágó példája az okmányirodák működése, ahol a korszerű technika naponta 14-15 okmány készítését teszi lehetővé, ez nem túl sok örömet jelent a polgár számára.

Véleményem szerint az elektronikus kereskedelem területén a hitelesített aláírás nem sok lendületet fog hozni, legalább is a b2c vetületében. Az elektronikusan létrejött adásvétel szerződése virtuális szerződés , amely egy virtuális gombnyomás szentesit. Nem hallottam olyat az elmúlt két évben, hogy valaki más terhére rendelt volna árucikkeket ,de ha igen, az elállási jog ez esetben is védelmet jelent. Ha meg a kereskedő megköveteli, hogy a tranzakció hitelesített aláírás után záruljon ,akkor az jelentősen megnöveli a vevő költségeit, és megnehezíti a vásárlási folyamatot, tehát nem egy fogyasztóbarát alkalmazó barát megoldás.

Ahol ennek a technikai megoldásnak a fogyasztó szempontjából létjogosultsága van az a pénzügyi megoldások biztonságossága és legfőképpen a közigazgatás korszerűsítése során lehet. Ha a rendszer titkossága növeli a banki műveletek megbízhatóságot, valószínűleg a bankok a jelenleginél , több lehetőséget tudnak majd biztosítani a virtuális vásárlásokhoz, a közigazgatás területén meg valóban forradalmi újítást jelent majd az otthonról történő ügyintézés.

Lelki szemeimmel már látom, ahogy a személyi igazolványt otthonról megrendelem és postán megkapom és banki átutalással fizetem ki az illetményt és nem állok sort az okmányirodán hajnaltól, hogy nehogy tizenötödik legyek … ez is egy szép 21.századi álom.

Fischer Gábor
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület