Chip-etnyi előny

Elektronikus fizetési megoldások

Széll András, 2001. november 2. 12:55
Ezzel a címmel rendezett szeptember 6-án fórumot a Figyelő. A téma aktualitását megalapozza az elektronikus aláírásról szóló, szeptemberben hatályba lépett törvény, amely lehetővé teheti majd az elektronikus számlabemutatás és fizetés (EBPP) széles körű elterjedését. Sok döntést kell meghoznunk, és sok változásnak kell még megtörténnie, amíg ez lehetővé válik. A konferencia előadói bemutatták a lehetséges szabványokat és fizetési megoldásokat, de hallhattunk adózási, jogi és biztonsági kérdésekről, problémákról is.
Tkacsik Mária, a PricewaterhouseCoopers igazgatója az elektronikus fizetési megoldások gyakorlatáról tartott előadást. A tanácsadó hölgy szerint az ismert trendek arra mutatnak, hogy az elektronikus számlabemutatás az 1988-as 300 milliós szintről 2005-re 32,8 milliárdra emelkedik, míg a kifizetések azonos időszak alatt 600 millióról 40,4 milliárdra. A teljes EBPP-piac nagysága 2005-ben mintegy 500 milliárd dollár lesz. A 2002-re kialakuló kritikus tömeg után 2004-re EBPP-módon kezelik majd a vevői számlák 13 százalékát. Több fejlődési szakaszon kell keresztülmennünk, mire eljutunk eddig a pontig. Kezdetben a számlákhoz való hozzáférés nehézsége erősen korlátozza a felhasználók számát és érdeklődését. 2002 végére egyre több kölcsönös megállapodás születik, bár a szolgáltatás még mindig az online banki tranzakciók körül koncentrálódik. 2004-re már természetes lesz az EBPP használata, az elektronikus számlákhoz való könnyű hozzáférés.

Aki már ma töri a fejét egy ilyen fizetési megoldás megvalósításán, annak érdemes megfontolnia, hogy milyen üzleti modellt választ. A direkt modellben az adós keresi fel minden alkalommal számlázója honlapját, hogy kifizesse, amivel tartozik. Az e-mail számlaküldő modellben a számlákat elektronikus úton kapják kézhez a befizetők. A tanácsadó által is preferált konszolidátormodell esetén pedig egy közbenső szereplő, a konszolidátor gyűjti be a számlákat a különböző számlázóktól, és kezeli azokat, illetve garantálja a fizetés végrehajtását. Ennek megvalósításához együtt kell működniük különböző piaci szereplőknek, bankoknak, kreditkártya-társaságoknak, mobiloperátoroknak. A megoldás előnye az olcsóság, a gyors megvalósíthatóság és a társaságok együttműködésén keresztül egymás ügyfélkörének kiszolgálása. Példaként érdemes megtekinteni a checkfree.com oldalát.

Egy kis matek

Az elektronikus fizetési megoldások gyakorlati előnyeit ismertette dr. Köntös Zoltán, a nEext Consulting Internet Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Az első tényező, amelyet szem előtt kell tartani, hogy a meglévő üzleti folyamatok elektronizálása nem aranybánya, hanem az értéknövelt szolgáltatások egyik fajtája. A projekt során felmerülő költségeket csökkenteni tudjuk, ha egy-egy szolgáltató és partnercég a procedúra bizonyos részeit vállalja, így például nem érdemes és nem is lehet kikerülni a bankokat a klíring során. Az első alapkövet a titkosított adatforgalom jelenti a vállalatok és a klíringközpontok között. A digitális azonosítással elkerülhető, hogy a vásárló esetleg egy csalóval kerüljön kapcsolatba, illetve az eladó is azonosítani tudja a vevőt. Az elektronikus aláírás garantálja a fizetési és rendelési adatok integritását, azaz hogy az üzenet tartalmát ne lehessen később megváltoztatni.

Hogy az elektronikus megoldás mennyivel olcsóbb, azt egy képzeletbeli szolgáltató példájával könnyen illusztrálni lehet. Tegyük fel, hogy a szolgáltató 2 millió ügyféllel rendelkezik. Legyen a postai csekk feltételezett aránya 70:30, a csekkelőállítás költsége 10 forint. Ez évente 185 millió forintot jelent. A számlák nyomtatásának és borítékolásának költsége legyen 15 forint, a postázásé 34. Mivel a posta 4 napos futamidővel dolgozik, ezért ha feltételezzük, hogy a kiállított számlák átlagos nagysága 5000 forint, akkor ennek következtében 19 millió forintnyi kamatveszteséggel kell számolnunk havonta (3 millió x 5000 forint x 17% folyószámlahitel-kamatláb [kiinduló feltétel] x 4 nap / 36 000). Ha ezeket a költségeket mind összeadjuk, akkor 413 millió forintot kapunk évente. Ezzel szemben ha a vállalat áttérne az elektronikus fizetésre, akkor – feltéve, hogy a bank 15 forintot számol fel minden tranzakció után – csak 360 millió forinttal kellene számolnia.

Adó és jog – tisztázatlan kérdések

Szmicsek Sándor, a Köves Clifford Chance Pünder Kft. igazgatója ezek után az elektronikus kereskedelmet és fizetést övező adózási problémák bemutatásával törte le egy kissé a matematikától megrészegült hallgatóság kedvét. Mindjárt az elején meg kell említeni, hogy a hozzáférés-szolgáltatók, az internet- és tartalomszolgáltatók felelőssége sem tisztázott az elektronikus kereskedelem során. Az EU-ban a szolgáltatók felelőssége korlátozott a passzív adatközvetítés során, így nem egyértelmű, hogy egy elhibázott tranzakció esetében milyen igénnyel lehet fellépni velük szemben. A következő kérdések az elektronikus aláírás és a hagyományos számlák viszonyához kapcsolódnak. A digitális aláírás egyértelmű követelménye a titkosság, a sérthetetlenség, az aláíró azonosíthatósága és az aláírás tényének letagadhatatlansága. A hitelesítésszolgáltatók az elektronikus információkat 5 évig kötelesek megőrizni. Ha a számlákat vizsgáljuk meg, akkor kimondható, hogy azok megerősítenek egy szóbeli szerződést, tartozást vagy fizetési kötelezettséget fejeznek ki. Bizonylatot képeznek a két fél közötti ügyletekről, és egyszerre szolgálnak az áfa és a költségek levonhatósága, valamint a fogyasztóvédelem alapdokumentumaként. Hogyan lehet egyeztetni a két dolgot, hogy az elektronikus számlát e-szignóval lássuk el? Jelenleg a számviteli törvény nem engedi meg az elektronikus dokumentumok használatát. A törvény ráadásul a számlák megőrzésének idejét 8, az analitikákét pedig 10 évben állapítja meg. Ezeket az ellentmondásokat csak egy törvénymódosítás oldhatja fel. Hozzá kell tenni, hogy az adózás rendje (36.§[7]) az APEH külön engedélyével már eddig is lehetőséget adott a számlák digitális archiválására, s ez az elektronikus aláírásról szóló törvény hatályba lépésével sem változott meg.

M-commerce

A mobilkereskedelem jelenéről és lehetőségiről számolt be előadásában a Westel Mobil Távközlési Rt. képviselője, Erdélyi Erzsébet. Az előadó szerint az adózási és jogi problémák a mobilkereskedelmet is bizonytalanná teszik. Bár a technológiai lehetőségek már egy éve adottak a különböző WAP-os szolgáltatások tömeges elszaporodásához, ennek ellenére a szolgáltatók nem tolonganak ezek megvalósításáért. Ennek oka a már említett számlázási problémák mellett többek között az is, hogy a mobiloperátor az általa kiállított számlán nem tudja elkülöníteni az egyes tételeket és szolgáltatásokat. Nem egyszerű megoldani egy tucat különböző áfatartalmú termék számlázását, amelynek ráadásul semmi köze a távközlési szolgáltatásokhoz. Ezekben az esetekben a mobiloperátoron keresztülfolyó pénzeket könyvelni kellene, az áfát pedig befizetni, de a szóba jöhető gyakorlati megoldások mindegyike kivitelezhetetlen.

Marad tehát a Coca-Cola-automata; szerencsére a törvény szerint sem kell az automatából történő értékesítés esetén számlát adni. Azért természetesen akad néhány próbálkozás világszerte, érdemes meglátogatni a phonepaid.com vagy a sonera.com oldalait. Ez utóbbinak a példája érzékelteti, hogy a mobilon keresztüli kereskedelem még akkor sem egyszerű, ha a szolgáltató az összes feltételt megteremti. Az elérhető szolgáltatások nagyobb száma ellenére a vevők nem szaporodnak gomba módra. Amíg tehát nem születik meg az m-commerce területén az a bizonyos killer application, addig marad a jó öreg SMS, amely ki tudja, miért, ma is sokkal népszerűbb fejlettebb társánál.

A rendszer

Ha követni szeretnénk az első előadásban ismertetett trendeket, és a bemutatott szabályozási problémákat frappáns megoldásokkal áthidalva elektronikus fizetési rendszer kiépítése mellett döntenénk, akkor mindenképpen érdemes megfontolni az Online Üzleti Informatika Rt. vezető konzulense, Kovács Balázs által elmondottakat. Amikor felkészítjük vállalatunkat elektronikus fizetési megoldások igénybevételére, először számba kell vennünk, hogy az milyen hajtóerőkkel rendelkezik. Ilyen lehet az információ védelme, az adatbiztonság, a költségcsökkentés, a kapacitásnövelés, a tudásmegosztás, a döntéstámogatás és a gyors változáskövetés is. Ezeket a hajtóerőket a projekt során olyan energiává kell transzformálnunk, amely segíti a feladatok gyors, pontos lebonyolítását. Amikor régi rendszerünk modernizálása mellett döntünk, figyelembe kell venni, hogy nem mindig a legdrasztikusabb megoldás a legcélravezetőbb. A cél, hogy a folyamat végére homogén rendszerünk legyen, amely egységes felhasználói felülettel rendelkezik.

A projekt időtartama és erőforrásigénye nagymértékben függ attól, hogy a teljes rendszert le kell-e cserélni, vagy csak a megjelenítést kell integrálni. Az előrejelzések szerint 2004-ben a piac 37 százalékát fogják kitenni az első integrációs lépcsőbe tartozó, adatszinten csatolt "interfészspagettik". Ezek a rendszerek rossz változástűréssel rendelkeznek, és pont–pont kapcsolat, valamint szoros csatolás jellemzi őket. Az úgynevezett tárgyszintű integrációban middleware alapú, lazán csatolt szerkezetről beszélhetünk. Ebben az esetben üzleti objektumok szinkronizációjáról van szó, a rendszerek már változásra tervezettek, és 2004-re a piac mintegy negyedét teszik majd ki. A második integrációs lépcsőn álló két rendszer a folyamatszintű – az üzleti folyamatok központi leképezésén, workflow-követésen és döntési képességen alapuló megoldások jellemzik majd a piac 19 százalékát – és a vállalatközifolyamat-szintű szisztéma. Ez utóbbi már az internetet használja közös hálózati infrastruktúraként. Olyan szabványok jellemzik, mint az adatcsere alapjául szolgáló XML. Ez a közös b2b-platform szintén 19 százaléknyit jelent majd a teljes piacból.

Ha tehát ma szeretnénk egy olyan elektronikus kereskedelmi rendszert felépíteni, amelytől elvárjuk, hogy hosszabb távon is életképes legyen, akkor mindenképpen a negyedik megoldást érdemes választanunk. A nyitottság és rugalmasság megnöveli a rendszer élettartamát, átjárhatóvá, bővíthetővé teszi azt. Egy ilyen rendszerbe integrálni lehet internetes, WAP-os, SMS-en alapuló, telefaxot és e-mail rendszereket is magukban foglaló megoldásokat. A moduláris felépítés működése a gyakorlatban egyszerű és átlátható. Az ügyfél a webmodulon keresztül lép velünk kapcsolatba, itt kiválaszthatja a terméket (példánkban ez legyen egy hiteligénylés), s megadhatja ügyféladatait. A számlavezető modul meghatározza a fizetési lehetőségeket és tervet, majd a hitelmodul mesterséges intelligenciája segítségével elbírálja a kérelmet. Végül az e-mail modul feladata, hogy az ügyfelet elektronikus csatornán keresztül értesítse hitelkérelmének elbírálásáról. Meg kell jegyezni, hogy a rendszer megvalósítása nem kis feladat, ezért érdemes tapasztalt szakemberek segítségét igénybe venni. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani az üzleti, az adminisztratív, a minőségbiztosítási, a fejlesztési és a projektmenedzsment-területről érkezett munkatársak együttműködésének megteremtésére is.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36

A virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja

2024. november 12. 18:01