Célkeresztben (I.)
Az informatikai stratégia lélektana
A hosszú távra tervező vállalati, valamint informatikai vezetők számára kulcskérdés, hogy képesek-e az üzleti stratégiájukhoz (ha van) legjobban illeszkedő, azt leginkább kiszolgáló informatikai stratégiát készíteni. Gartner-elemzők szerint ehhez tudniuk kell, mely üzleti lehetőségek informatikai támogatásával képesek a legjobb üzleti eredményeket elérni. Ugyanakkor az informatikát az alapszolgáltatásba integráló vállalatoknál (pl. távközlési és pénzügyi szektor) - az AAM olvasatában - ma már az informatikának a vállalati stratégiára gyakorolt hatása is felvetődik, vagyis hogy az informatika legújabb eredményeit alkalmazva milyen új szolgáltatások, termékek válnak bevezethetővé. Szintén az AAM megfogalmazásában az informatikai stratégia célja a vállalati jövőkép, az üzleti stratégia, a felhasználói igények és az informatika produktumai közötti összhang megteremtése.
Ahol van informatikai stratégia, ott egységesebb lehet - a technológia, az alkalmazások és maga a szervezet tekintetében is - az informatikai környezet, de javulhat a vállalaton belül egymást kevésbé toleráló üzleti és informatikai szervezetek közötti kommunikáció, egyértelműbbé válhatnak az egymás iránti elvárások, s így könnyebbé válhat az ezeknek való megfelelés. Az IT-stratégia kialakítása során nem csupán a hazai és a nemzetközi trendek, illetve technológiák válnak ismertté, de maga a belső IT-szervezet is. Ez utóbbi kapcsán kiderülhet, megfelelő-e az üzleti stratégia ismeretében az üzleti területek informatikai támogatottsága, s ha nem, azon hogyan célszerű változtatni, illetve mely üzleti képességek megtartásához, esetenként megszerzéséhez elengedhetetlen az IT-támogatottság. De a vállalati IT jelenlegi erősségeinek és gyengeségeinek felmérésében is segíthet, ha a cég informatikai stratégia kialakítására törekszik. Megítélhetővé válik a jelenlegi IT-környezet működési hatékonysága és eredményessége, illetve annak meghatározása is, hogy milyen szerepet töltsön be az informatika a vállalat életében. Ez az összegzés az AAM-től származik, de nem sokban tértek el tőle más tanácsadók sem.
Az érintettek
Az informatikai stratégia szükségességének négy legfontosabb érveként az IFUA Horváth & Partner e témával foglakozó konferenciája a következőket jelölte meg: az informatika hatását valamennyi stakeholderre, azaz érintettre (ld. a táblázatot); elsősorban a versenyszféra szervezeteinél kritikus sikertényezőként való megjelenését; az éves szinten ráfordított jelentős összegeket; valamint stratégiai jelentőségű eszköz voltát.
A cégvezetés az informatikai stratégiától elsősorban az üzleti stratégiát eredményesen támogató, költséghatékony informatikát vár, míg az IT-vezető a kiszámítható felhasználói igények szakértő csapatra és áttekinthető infrastruktúrára alapozott teljesítésében reménykedik. Mivel az üzleti célokat kell kiszolgálni, ehhez mindenekelőtt a helyzetértékelést - vagyis az üzleti stratégiából fakadó követelmények és az informatika jelenlegi helyzetének felmérését - kell elvégezni.
Az üzlet és az informatika - a stratégia kialakítása előtti, közbeni és utáni - kapcsolata a stratégia teljesülése érdekében alapvető fontosságú. Ezért például a magasabb szintű piaci orientáció által megkövetelt új gondolkodásmódnak nem illik a vezetők szintjén sokkal korábban meghonosodnia, mint a szervezet egészében, mert a vezetők és a vezetettek nem fogják egymást érteni, s az így keletkező kommunikációs zavar a stratégia meghiúsulásához vezethet. A vezetők és a szervezet kapcsolatának szintjén maradva a siker zálogaként említhető a központ és a divíziók, illetve a globális és a helyi stratégiák összehangolása, valamint a szervezet kommunikációs szokásainak és lehetőségeinek figyelembevétele.
Startkő
Ahhoz, hogy a későbbi lapszámokban feltérképezett hazai helyzet, illetve a fejlődés szintje összehasonlítható legyen, az említett konferencián elhangzottakra támaszkodva egy 1999-ben készült felmérést vettünk viszonyítási alapul. Eszerint míg 1996-ban a hazai vállalatok 27%-a rendelkezett informatikai stratégiával, addig 1999-ben ez az arány már csak 22% volt, és ebben az időszakban 64%-ról 50%-ra csökkent az informatikai fejezetet is tartalmazó általános vállalati stratégiák aránya. Ugyanakkor a felmérés jelentős, kétharmados átfedést állapított meg az önállóan és a vállalati stratégia részeként is informatikai stratégiát készítők táborában. Az informatikai stratégia három elemét - a "hogyant" firtató, az alkalmazásokra vonatkozó információrendszert (IR), a megfelelő technológia kiválasztását szolgáló információtechnológiát (IT) és a "miértre" választ adó információmenedzsmentet (IS) - tekintve a felmérésben 85%-kal az IT vitte a prímet.
Konkrét eredmény
Az informatikai stratégia kialakításán az AAM segítségével már átesett cégek véleménye szerint a tisztábban láthatóvá váló célnak köszönhetően mederbe terelhetők lettek az ad hoc jellegű fejlesztések, illetve könnyebbé vált a végrehajtáshoz szükséges költségvetés jóváhagyása is.
Kapcsolódó cikkek
- Modernizálta informatikai rendszerét a Dunaferr
- Aktuális trendek a kockázatkezelési piacon
- Az Accenture-t építi a Vodafone integrált vállalatirányítási rendszerét
- NEON: pénzügyi irányítási szoftvercsomag a CODA-tól
- Termelésirányítás Pályázati forrásból
- 6 ország, 90 cég: XAPT szerződés Microsoft Dynamics AX-re
- Érintőképernyős IBM-kasszák egyedülálló szoftverrel a Praktikernél
- HostLogic: SAP-ban az élen
- Számadó újdonságok: virtuális könyvelő és menedzsmentrendszerek
- Az Oracle megkezdi az Oracle E-Business Suite 12. verziójának forgalmazását