Eltérő internetpenetráció a közszférában

Forrás: BellResearch, 2002. szeptember 12. 07:08

A magyarországi költségvetési szférát vegyes internetellátottság jellemzi: a legmagasabb, 90% feletti penetrációval az általános központi közigazgatási intézmények, a felsőfokú és középfokú oktatási intézmények, valamint a fekvőbeteg-ellátást végző kórházak jellemezhetők. A legelmaradottabbak közé, 50% alatti ellátottsággal, az alapfokú oktatási intézmények, a szociális, járóbeteg-ellátást végző és egyéb egészségügyi intézmények sorolhatóak - derül ki a BellResearch és a Think Consulting által készített Magyar Infokommunikációs Jelentésből. Az internetpenetráció a legszorosabb kapcsolatot az intézmények méretével mutatja, a foglalkoztatottak számával egyenes arányban nő: míg a 100 főnél nagyobb intézmények 90% feletti penetrációval jellemezhetők, a 10 főnél kisebb szervezeteknek csak kétötöde kapcsolódik a világhálóra.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint a költségvetési szférában legmagasabb internetpenetrációval az általános központi közigazgatási intézmények jellemezhetők (94%). Ezek a szervek (pl. minisztériumok, nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, egészségbiztosítási pénztárak, APEH-igazgatóságok stb.) stratégiai szerepet töltenek be az államigazgatásban, és ennek megfelelően átlag feletti fejlettségű informatikai infrastruktúrával jellemezhetők. Ezen intézmények legnagyobb része már létrehozta webes jelenlétét is, illetve a több telephelyes (sokszor országos) intézményi hálózat miatt a belső kommunikáció egyre fontosabb eszköze az elektronikus levelezés.

Az általános önkormányzati közigazgatás intézményei (megyei, települési, kisebbségi és egyéb önkormányzatok) és az "egyéb közigazgatási" szféra (pl. tudományos intézetek, üzleti élet szabályozását végző intézmények stb.), valamint az állami vagy önkormányzati közpénzekből gazdálkodó sporttal, kultúrával és szórakozással foglalkozó szervezetek a központi államigazgatási intézményeknél lényegesen alacsonyabb, de relatívan még mindig magas, 60-70%-os internetpenetrációs szinttel jellemezhetők.

Az oktatási szférában a felsőfokú oktatást végző intézmények mindegyike rendelkezik Internet-hozzáféréssel; de a Sulinet programnak köszönhetően tízből kilenc középfokú tanintézményben is biztosan található internet. A középfokú oktatásban mindössze néhány szakiskola (pl. háziasszonyképző szakiskola) nem fér hozzá a világhálóhoz. Az alapfokú oktatási intézmények (általános iskolák, óvodák, zeneiskolák stb.) ellátottsága már nem ilyen rózsás: csak minden második (49%) csatlakozik a világhálóra. (A BellResearch elemzői szerint az ide sorolt általános iskolák és az "egyéb" alapfokú oktatási-nevelési intézmények [pl. óvodák, zeneiskolák] között jelentős különbség van: az általános iskolák háromnegyede, míg az "egyéb" alapfokú oktatást-nevelést végző szervezetek csupán harmada rendelkezik internetkapcsolattal.)

Az egészségügyi szférában a fekvőbeteg-ellátást végző intézmények (kórházak) 91%-a rendelkezik internettel, amelyet elsősorban az orvosok külföldi társintézményekkel, oktatási intézményekkel, tudományos laboratóriumokkal és könyvtárakkal való kapcsolattartása indokol. A járóbeteg-ellátást végző intézményeknek azonban mindössze egyharmada rendelkezik internetkapcsolattal, vagyis még igen távolinak tűnik a rendelésekre való távoli bejelentkezés lehetősége. Legalacsonyabb penetrációs mutatóval a szociális ellátás intézményei jellemezhetők, hiszen egyrészt a tevékenység jellege miatt általában itt van a legkisebb szükség a világháló elérésére, másrészt ez a költségvetési ágazat számít az egyik leginkább forráshiányosnak.

Valamennyi vizsgált költségvetési ágazatnál (központi költségvetési intézmények, önkormányzati intézmények, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények) a BellResearch elemzői azt tapasztalták, hogy a létszámmal egyenes arányban nő az internetpenetráció. Leginkább az oktatás és egészségügy szegmenseiben erős ez az összefüggés, hiszen itt mutatható ki a legnagyobb mértékű eltérés a legkisebb és legnagyobb létszám-kategória csoportok internetellátottsága között.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint az 1-9 fős költségvetési intézmények 38%-a rendelkezik interneteléréssel, a 10-19 fős szervezetek 48%-a, a 20-49 fős szervezetek 65%-a, az 50-99 fős szervezetek 77%-a, a 100 vagy több főt foglalkoztató intézmények körében pedig 91% fér hozzá a világhálóhoz. A BellResearch és Think Consulting becslései szerint az összes magyarországi internettel rendelkező költségvetési intézmény (kb. 8400 db) kb. 2/3-át (kb. 5400 db) az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató intézmények képezik; ami előre vetíti a kapcsolt vonali hozzáférések nagyarányú elterjedtségét.