Hírközlési törvény - az év végén nyújtják be a módosítást
Pataki Dániel elmondta, hogy Magyarországon az internet elterjedésének nemcsak a magas telekommunikációs költség a gátja, hanem az is, hogy alacsony a háztartások számítógéppel való ellátottsága.
Hozzátette: a felmérések azt mutatják, hogy az emberek egy részét nem érdekli az internet, más részük pedig nem tudja, hogy mire használható. Ezért a minisztérium nem csak a PC-ellátottság növelését tűzte ki célul, hanem azt is, hogy az embereket megismertesse az internet használatával és előnyeivel.
A helyettes államtitkár a vezetékes piaccal kapcsolatban elmondta: a verseny egyrészt azért nem elégséges, mert nem megfelelő a szabályozás. Aláhúzta: ugyanakkor az is igaz, hogy a vezetékes piac nemzetközi szinten is stagnál, s nem vonzza a befektetőket. Ehhez járul az is, hogy a telekommunikációs szektort nemzetközi méretű válság sújtja, s a piaci szereplők másfél, két éven belül nem is várnak változást ezen a területen - tette hozzá.
Pataki Dániel úgy vélte, ha az alternatív szolgáltatók összefognának, akkor versenyre tudnák kényszeríteni a vezetékes piacon domináns szereplőt, a Matávot.
A helyettes államtitkár elmondta: a hírközlési törvény nem a célja, hanem csupán az eszköze a kormány távközlési politikája megvalósításának. Úgy vélte: olyan szabályozást kell kialakítani, amely kiszámítható és átlátható a piaci szereplők számára.
Pataki Dániel utalt arra, hogy a minisztérium hozzákezd a piaci információk összegyűjtéséhez annak érdekében, hogy tiszta képet szerezzen, s ezzel párhuzamosan kialakít és felvázol egy jövőképet is. A munka során a tárca hatástanulmányokat is készít, s elemzi, hogy milyen intézkedéseknek milyen lehetséges hatása lesz a piacra.
A helyettes államtitkár a viszonylag rövid távon megvalósítható célok között megemlítette a számhordozhatóságot, valamint azt, hogy a különböző szolgáltatók a hálózatokra vonatkozó összekapcsolási referenciaajánlatukat már a hosszú távú, előremutató költségalapú számítások (LRIC) alapján határozzák meg.
A hírközlési törvény módosításával kapcsolatban Pataki Dániel elmondta, hogy év végén a sürgető problémákat kívánják orvosolni. Aláhúzta: a jövő nyáron átfogóan módosítják a törvényt.
A helyettes államtitkár a törvénymódosítással kapcsolatban elmondta, hogy külső szakértők bevonásával elemzik a jelenlegi szabályozást, s eddig 139 olyan pontot találtak, ahol változtatni kell a paragrafusokon.
- Az egyetemes szolgáltatás mellett az intézményi kérdéseket azért kell átgondolni, mivel a Hírközlési Döntőbizottság működését az utóbbi időben sok kritika érte - tette hozzá.
Kérdésekre válaszolva Pataki Dániel elmondta: vizsgálják az alternatív szolgáltatók azon panaszát, miszerint a Hírközlési Döntőbizottság a Matáv részéről olyan összekapcsolási referenciaajánlatot, ezen belül összekapcsolási árat fogadott el, amely hátrányosan érinti ezen cégeket, illetve gyakorlatilag hosszú távon lehetetlenné teszi a működésüket.
A helyettes államtitkár utalt arra: azért is fontos, hogy a cégek az LRIC alapján alakítsák ki összekapcsolási referenciaajánlatukat, mivel ennek során egy számviteli szétválasztást is meg kell tenniük. Ez utóbbinak az a célja, hogy az összekapcsolási ár valóságos költségeken alapuljon, s ne lehessen elbújtatni benne más telekommunikációs szolgáltatások keresztfinanszírozását.
Kapcsolódó cikkek
- IHM: rádiós internet - a szabályozás nem korlátoz
- IHM: rádiós internet - a szabályozás nem korlátoz
- Digitális műsorszórás - Magyarország 6-8 országos sávot szeretne
- Megnyílt a T-ház: Egy virtuális család intelligens otthona
- Közháló - módosították a pályázatokat
- Meghiúsult a földfelszíni digitális műsorszórásról szóló törvény elfogadása
- Kovács Kálmán a digitális műsorszórásra történő áttérésről szóló törvényjavaslatról
- Informatikai bizottság a digitális televíziózásról
- IHM - cél az internetes hozzáférés és hozzáértés fejlesztése
- Elkészült a "digitális műsorterjesztésről és átállásról" szóló törvénytervezet