Fokozatosan fizetőssé válik az online tartalom?
A szakértő, aki korábban a prágai Európai Újságíró-hálózat tanácsadójaként, a floridai St. Petersburg Times tudósítójaként, a Stuart sportriportereként, az Associated Press (AP) hírügynökség miami irodájának riportereként, majd 1995-től a New York szerkesztőségében a multimédia-rovat szerkesztőjeként dolgozott, komoly tapasztatokat szerzett Európában is. Megfigyelése szerint egyre kevesebb az ingyenes tartalom a weben, mert megindult az oldalak szakosodása. Azt mondta, a felhasználók elsősorban az olyan tartalmakért hajlandók fizetni, mint amilyen az internetes hírvideó-szolgáltatás. Utóbbi elterjedésének némi gátat szab a nagy sávszélesség igénye. A high definiton tv nevű újítás bevezetése még a fejlettebbnek számító Amerikai Egyesült Államokban is komoly problémákba ütközik, mert a szűk hálózati keresztmetszet az új technológia működését megnehezíti. A high definition tv lényege egyébként az, hogy a digitális tévékép pontjaira rá lehet kattintani.
A további trendek kapcsán beszámolt az internetes naplók, a weblogok külföldi sikeréről is. Dean Cox szerint ennek előnyei és hátrányai is vannak. Előbbiek kapcsán azt mondta, hogy így a különböző vélemények is teret kaphatnak, ami a demokratikus államberendezkedésben igen hasznos lehet. Negatívum ugyanakkor, hogy hiteltelen vagy kevésbé ellenőrzött információk kerülhetnek be az "olvasóból lett újságírók" munkáiba.
Beszámolt arról is, hogy Amerikában egyre jelentősebb igény mutatkozik a helyi, közösségi hírek iránt, például az egyik nagy szolgáltató oldalán az irányítószám beírásával kapjuk meg lakóhelyünk híreit, amit a számítógépes automatizálás tesz lehetővé. Így az internetes újságolvasó saját maga lehet lapjának szerkesztője is, hiszen ő mondhatja meg, hogy mit akar olvasni. Cox a különböző médiatípusok összeolvadása, a médiakonvergencia jelentőségéről is szólt. Ez azt jelenti, hogy ma már az interneten hallgathatunk rádiót, nézhetünk tévét. A "cross promotion" keretében meg kell szoknunk, hogy például a CNN esti hírei előtt a weben a tévéadás megtekintésére buzdítanak, majd a tévéműsor után a weboldal felkeresését ajánlják. Így a két médiatípus valóban összeolvadhat. Megemlítette, hogy az ismert tévésztárok is egyre szívesebben készíttetnek maguknak oldalakat a neten.
Bár az online szakértő szerint a következő időszakban már kevesebb technikai újítás várható, egyelőre csak kis lépést tettünk meg az online újságírásban. Előbb-utóbb az újságírónak "all in one" szakértővé, mondhatni polihisztorrá kell válnia. Értenie kell a fotózáshoz, a vágáshoz, és munkájának csak kis részét teszi majd ki a szöveges információk készítése.
A nők internetes jelenlétére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva egy érdekes adatot is elmondott. A külföldi média általa ismert technikai személyzetében igen sok nő dolgozik az online oldalak működtetésén, sőt megemlítette, hogy például az AP hírügynökség élén is egy hölgy áll.
A hírversenyről szólva azt mondta: a portálok között komoly harc folyik, hogy egy-egy kiemelkedően fontos hírt (breaking news) ki közöl előbb. Ilyenkor a kapkodás néha a minőség rovására megy.
Az online média új struktúrájával kapcsolatban meg kell szoknunk, hogy egy hírt akár naponta többször is átírnak. A lapok szerkesztőinek ilyen esetekben érdemes új leadet (bevezetőt) írniuk, hogy az olvasóknak is feltűnjön: új információk kerültek az írásba. Praktikus szolgáltatás lehet a timeline is, amelynek segítségével kronológiai sorrendben lehet visszanézni a fejleményeket.
Cox úgy véli, az online médiában rövidebb és hosszabb, átfogóbb írásokra egyaránt szükség van. A Prím újságírójának azon kérdésére válaszolva, hogy mi az, ami szerinte a magyar webről hiányzik, azt mondta: elsősorban a multimédia, például a videoszolgáltatás, valamint a hírlokalizálás. További hiányosságként említette, hogy a hírek nincsenek megszemélyesítve. Hozzátette, hogy az olvasói visszajelzésekkel sem nagyon törődnek a magyar honlapgazdák, pedig sok ötletet lehetne meríteni belőlük. Kijelentette azt is: aki igazán népszerű oldalt akar készíteni, elsősorban olyan információkat tegyen közzé, amelyekhez a látogatók máshonnan nem tudnának hozzájutni.
Szerinte ma Magyarországon az tud tartósan sikeres portált fenntartani, aki mögött "mély zsebű" tulajdonos vagy szolgáltató áll, amely egy ideig akár a veszteséges működést is kész elviselni.
Kapcsolódó cikkek
- Erősödnek a cseh internetes hírportálok
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Kínában is szolgáltathat tartalmat a Google
- Fogyasztó bemérve!
- Fizetni vagy nem fizetni – ez itt az info-kérdés
- Az internetes cenzúra terjedésére figyelmeztet az Amnesty International
- Új internetes hírportál indult Békésben
- Internetes szerzőijog-védelmi szolgáltatást vesz igénybe az AP hírügynökség
- Növekvő netcenzúra világszerte
- Mobil tévézésben még elsők lehetünk