Prim Hírek

Mint ismeretes, Csepeli György felügyeli a digitális tartalom projektek megvalósítását. A kiállítás ugyan még csak digitalizálatlan állapotban mutatta be a műveket (képeket és instrumentális alkotásokat), de azért volt alkalma a cikkírónak szót érteni az államtitkár úrral arról, milyen problémákat vet föl a digitális tartalom. A szerzői 'jogvédő' (vagy inkább jogtévesztő) törvény ugyanis jelenleg alapvető gátja a világhálóra szánt digitális tartalom megjelenésének. A probléma, persze, nem csak hazai, hisz az mp3 formátumú hangállományok másolása során a kiadók által kirobbantott, és manapság leginkább a Napster kapcsán emlegetett botrányok világméretűek, egyelőre a kiadói lobbi látványos sikereivel fűszerezve.

A szerzői jogvédő szervezetek arroganciája ma már ott tart, hogy a filantróp módon a szerzők által ingyenesen a világhálóra kihelyezett művek elolvasásáért is díjakat akarnak felmarkolni, ami a cikkíró véleménye szerint kapitális pofátlanság. Ennek tudható be, hogy például a korábban a hazai hálókörben az eredeti szerzők által nagy lelkesedéssel felrakott művészi alkotások is lekerültek a látótérből. Egy példa: Vörös István és a Prognózis honlapján - ha jól emlékszem - pár éve még zenét is hallgathattunk, meg az őt akkoriban támogató Comfort Kft. lapjain is. Ma Vörös István honlapja ugyan él még, mint azt a cikkíró gyorsan leellenőrizte, de a Prognózis egyáltalán nem dübörög rajta. Kuka. Hozsánna néked, ArtisJuss! Amelynek prosperitásából nem a szerzők, hanem sokkal inkább a kiadók szedik le a hasznot.

Valami tehát a szerzői jog környékén hihetetlenül rossz irányba fejlődött. Megnyomorítva a neten a digitális tartalom fejlődési lehetőségeit. Valami palotaforradalom kellene a kiadók terrorja ellen!

Nem sokkal jobb a digitális tartalomra specializálódott elektronikus médiacégek helyzete sem, bár ők a szerzői jogaikat maguk kontrollálhatják. Az America On-Line (AOL) és a fél évtizede a birtokába került, immár vagy három évtizede a digitális tartalom bajnoka, CompuServe (CS) sem a régi már. Nem csábító a digitális tartalomért fizetni a sok ingyenes, potyán elérhető miatt. Legalábbis egyelőre (bár a freeből egyre többször esik ki az r betű - ingyen helyett fizetőssé válnak a dolgok!). A CompuServe, amelynek az aurájában a cikkíró idestova 9 éve bolyong, a korábbi 3000 különböző témájú fórumnak mindössze a felét tartja fönn, a többit 'racionalizálta', összevonta vagy totálisan megszüntette. Így járt a fél évtizede még az egyik legpezsgőbb életet mutató Hungary Forum is. Jellemző, hogy még a fórumadminisztrátoroknak sem szóltak a megszüntetéséről. Ma a magyarok visszakerültek az Euroforum Hungarian Metters szekciójába, de manapság ott sincs élet. A 'racionalizált' fórumokba enyhén szólva megrostálva került át a régi tartalom, és a vitafórumok sem funkcionálnak. A világhálóra átírt interfészről ráadásul csak a CS2000 interfészen át lehet mindenhez hozzáférni, de az csak Amerikából érhető el, vagy legalábbis Magyarországról nem. Egyes CS-fórumok viszont ingyen is elérhetők, legföljebb csevegni nem tud a vendéglátogató.

Digitális tartalom nélkül pedig nincs élet a világhálón. Másrészt az olyan művek, mint amelyek bemutatását a Synergon most az Olof Palme Galériában megrendezte, megérdemelnék a digitális archiválást, mielőtt túl gyorsan elvesznének a mai információhalmazok özönében, nyomtalanul. Valamit tehát tényleg tenni kellene, méghozzá, egyidejűleg, sok érintettnek.

A kiállítás megnyitójának még egy szponzori színfoltja akadt. Dr. Fekete Zoltán osztályvezető főorvos vehette át azt a borítékot, amely a váci Jávorszky Kórház nőgyógyászati osztályán segíti két olyan műszer beszerzését, amelyekkel évtizedes eszközöket sikerül korszerűbbre váltani. Segítségükkel a diagnózisok fölgyorsíthatók, ami az osztály munkájának a minőségét emeli. Így, főként ilyen gyermekszűke időkben, egyértelműen fontos támogatás.

Folytassa, Synergon! A közhasznú mecenatúrát. Persze az alaptevékenységet is, hogy legyen miből áldozni a mecenatúrákra. Reméljük, a gazdaság föllélegzik, és nem az informatikán akarja megspórolni a szűk esztendőket, tehát lesz hol megkeresni rá a pénzt. Különben is érdemes ide idézni egy közismert névhez csatlakozó lózungot, bizonyos báró Rotchield szerint: a pénzt nem megtakarítani, hanem megkeresni kell. A kitörési pont tehát nem a végtelen összehúzódás irányában van.