Prim Hírek

Philip Kotler értelmezésében a gerillamarketing lényege a gyors, váratlan akciók végrehajtása, az ellenfél (versenytárs) különböző piaci pontjain, melyekkel gyakran egy kis cég is képes eredményesen felvenni a harcot a nagyokkal szemben. Eszköztárában megtalálható a szelektív árleszállítás, az erőteljes ösztönzési kampány, sőt bizonyos jogi és etikai akciók is.

A Keynote Systems, melynek egyik üzletága többek között az internetes hálózatok és alkalmazások megfigyelését és elemzését végzi, azt állítja, hogy a rövid szöveges üzeneteknek (SMS) mindössze 7,5%-a nem ér célba. Egy másik külföldi tanulmány szerint pedig csak minden huszadik SMS téveszt célt. E két tanulmány közös kicsengése az, hogy a fogyasztói elérés tekintetében az SMS az egyik leghatékonyabb marketing(kommunikációs) eszköz. Más források is alátámasztják ezt a kijelentést, mivel AT&T Wireless 95,5%-os hatékonyságúnak (értsd: célba érőnek) tartja az SMS-t. Még a legpesszimistább T-Mobile is 86%-ra teszi a célba ért SMS-ek számát.

A hagyományos marketingtudomány képviselői rendszerint a modern technika után kullognak. Ezért van az, hogy hiába állítják egymástól független tanulmányok az SMS rendkívüli hatékonyságát, ezek az elavult marketingesek még kísérletet sem mernek tenni annak érdekében, hogy egy SMS-kampányt véghezvigyenek. Peter Taft, a Nextel üzenetküldő szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának a vezetője úgy nyilatkozott, hogy "a Keynote megtette azt, amit előtte még kevesen; egy kommunikációs kampányában csak SMS-eket használt fel. Az eddigi visszajelzéseink alapján nagyon jó döntést hoztak".

A bölcsészettudományokkal foglalkozó szakemberek az SMS-sel kapcsolatban mindig megemlítik, hogy 160 karakter nagyon kevés ahhoz, hogy valamit is megfelelő komolysággal (értsd: megfelelő alapossággal) el lehessen mondani.

A Keynote sikeres akciójára több, nála lényegesen nagyobb vállalat úgy reagált, hogy "a Keynote-nak sokkal óvatosabban kellene fogalmaznia, amikor az SMS sikeréről beszél. Mi is foglalkozunk értékesítéssel, de nem hiszünk az SMS egyedülállóságában."

A Jupiter Research elemzője is úgy véli, hogy "a Keynote SMS-ről szóló sikertörténetét fenntartásokkal kell kezelni. Nem hiszem, hogy a vállalatnak sok új partnere lesz azáltal, hogy egy 160 karakteres szöveges üzenetet küld ki valamilyen telefon-címlista alapján. Az is ellene szól, hogy ahogy a kéretlen e-maileket, úgy a kéretlen SMS-eket sem fogadják örömmel a címzettek, különösen nem a vállalati, ipari szférában. A kéretlen SMS-eket sokan, ha nem is jogsértőnek, de etikátlannak tartják."

Ami a mobilkommunikációs eszközökre irányuló (kéretlen) üzenetek jövőjét illeti, nehéz biztos megoldással szolgálni. Az új technikák irányába mutat, hogy az MMS elterjedésével és a multimédiás üzenetekhez kapcsolódó különböző kedvezményekkel egy kisebb cég is képes lesz alacsony költségvetés mellett is eredményesnek mondható kommunikációs kampányt folytatni. Az mindenesetre kérdéses, hogy egy SMS (MMS) üzenet annak ellenére, hogy nagyon nagy százalékban ér célba, képes lesz-e a fogyasztót aktivizálni a termék megvásárlására, a szolgáltatás igénybevételére. Mert azt nem szabad elfelejteni egyetlen marketingesnek sem, hogy a fogyasztó már nem egy buta kisgyerek, akit le lehet venni a lábáról a hangos, színes, együgyű reklámokkal és a hamis ígéretekkel.