Prim Hírek

A EDS-nek - amely külföldön legutóbb az ABN Amróval és a Bank of Americával kötött hosszú távú szerződést - idehaza is vannak a pénzintézeti szférából ügyfelei. A K&H Bank Rt.-vel még a törvény megszületése előtt, 2002. júniusában hoztak tető alá egy adatkezeléssel is járó, a bank back-office tevékenységének támogatásáról szóló hosszú távú szerződést. Az EDS Magyarország Kft.-től dr. Szakál László kereskedelmi igazgató, a K&H Bank Rt.-től pedig dr. Geiszl György operációért felelős senior ügyvezető igazgató osztotta meg velünk a fent említett cikk által ébresztett gondolatait.

Geiszl György úgy látja, hogy a törvény megjelenése ha változást nem is hoz a K&H outsourcing-gyakorlatában, de tisztább helyzetet teremt, miközben adminisztratív feladatokat is ró a pénzintézetre. "A korábbi jogszabályi környezetben is próbáltuk megvalósítani stratégiánkat, amit nagyban segített a PSZÁF konstruktív hozzáállása. Most egyértelműbb játékszabályok mellett tehetjük mindezt. A törvények betartását, ellenőrizhetőségét segítő adminisztratív feladatok, előírások elfogadható mértékűek, és csupán a korábban létrejött kapcsolatok esetében jelentenek több munkát."

A szolgáltatói oldalról a cikkben szereplő megállapítások jelentős hányadával egyetértve Szakál László azért hozzátett a fentiekhez néhány gondolatot.

"A szolgáltató által a pénzintézet kockázatára vállalt banki tevékenységek kivételével minden informatikai és egyéb üzleti folyamatot támogató tevékenység kihelyezését engedélyező törvény megszületett ugyan, ám a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges - engedély- és bejelentésköteles területeket meghatározni kívánó - végrehajtási utasítás még várat magára. Megszületéséig, átvéve annak szerepét, a felügyelet dönt a szerződésben foglaltak jogi megfelelőségéről. Az EDS a K&H esetében az engedélyköteles szerződéskötés szabályai szerint járt el, a PSZÁF pedig a hazai piacon egyedülálló módon a számára benyújtott szerződéstervezet alapján tudomásul vette a bank szándékát a kihelyezésről."

A törvény nem minden

A 2002/LXIV. törvényben foglalt outsourcing-struktúrát és -szabályozást a korábbiakkal összehasonlítva Szakál László úgy véli, hogy az már jobban közelít a nemzetközi gyakorlathoz, és az általa képviselt irány az EU-éval is összhangban áll. Ám a törvény léte - a két oldal ebben is egyetért - nem jelenti a banki és pénzintézeti szférát illetően a hazai informatikai kihelyezések számának emelkedését. "A szóban forgó joghézag ugyan gátja lehetett a pénzügyi szféra outsourcing-hajlandóságának, de megszűnése nem jár automatikusan robbanásszerű piacnövekedéssel. A piacnyitásnak üzleti szempontjai is léteznek, amelyek közül a cikkben is kiemelt "megbízható partner iránti igény" definíciójában a pénzügyi stabilitás a bankoknál - más iparágak informatikai kihelyezéseivel összevetve - a szokásosnál nagyobb súllyal esik latba."

Geiszl György véleménye hasonló: "Tapasztalataink szerint a gyakori negatív hozzáállás alapja nem annyira a jogszabályi bizonytalanság volt. Sokkal inkább a megfelelő színvonalon szolgáltató stabil partnerek hiánya a hazai informatikai piacon, a külföldi banktulajdonosok IT-stratégiájának outsourcing-barát vagy -ellenes volta, de a legtöbb pénzintézetnél tapasztalható komoly informatikai változások sem teremtettek megfelelő környezetet egy kihelyezés végigviteléhez.

Az outsourcing áfahátrányait mindként fél sérelmezi. "A szférát sújtó magas hazai forgalmi adó is erőteljes gátló tényező, hiszen a kihelyezett területek mind áfakötelesek, míg a pénzintézetek tárgyi adómentes tevékenységet folytatnak, vagyis az outsourcing számunkra jelentős költségnövekedéssel jár" - jegyzi meg Szakál László, hozzátéve: "a fenti típusú szolgáltatások áfakulcsának 25-ről 12 százalékra való csökkenése már katalizálhatná a piac élénkülését, átalakulását."