Alternatív file-cserélő megoldás egyetemi hallgatóktól
Keith Winstein és Joseph Mandel valószínűleg a campus kedvenceivé
válhatnak hamarosan. Azt mondják kitaláltak egy alternatív hozzáférési
lehetőséget, például nagy zenei adatbázisokhoz, anélkül, hogy meggyűlne
a bajuk a törvénnyel, vagy a szórakoztató iparral.
A tanulók meg fogják osztani a szoftvert más egyetemekkel, iskolákkal is, akik éves szinten nagyjából pár ezer dolláros költséggel tudják majd üzemeltetni a rendszert. Ők ezt egy nagyon csekély költségnek nevezik azokkal a büntetésekkel szemben, amelyet a szerzői jogi perek akasztanak az illegális filecserélők nyakába.
A rendszer lényege, hogy ugyan az interneten át kezelik azt, mégis az adat az egyetemi televíziós hálózaton át megy. Ezáltal ez egy analóg átviteli móddá válik, és a digitális átvitellel szemben nem egy az egyben reprodukálódnak a fileok. A megoldás hátulütője csupán annyi, hogy így a CD hangminőségét nem éri el a zenei szolgáltatás, azonban az FM rádióét jóval meghaladja. A jó oldala tehát, hogy amiért a fileok nem pontosan ugyanúgy sokszorozódnak, a licenszelési feltételek is jóval enyhébbek. Az ötlet két dolgon alapult, méghozzá az egyik, hogy az egyetemeknek rendkívül olcsó licenszet biztosítnak a kiadók az analóg zene közvetítésre, valamint rájuk is ugyanaz a fizetési kötelezettség vonatkozik, mint a rádiókra, tehát csak a zene előadóinak kell jogdíjat fizetni, a kiadónak viszont nem. Ily módon még azoknak a CD-it is közzé tehetik, akik amúgy nem járultak hozzá zenéjük digitális közzétételéhez még a legális letöltési szolgáltatóknál sem. Ilyen például Madonna, vagy akár a Beatles.
Természetesen a rendszer megvalósítható akár városok kábeltévés hálózatán keresztül is. Ennek ellenére mégis az egyetemek számára a legjobb megoldás ez, hiszen általában alapból is rendelkeznek kiépített kábelrendszerrel, valamint terjesztési licenszekkel. Ezenkívül persze azért, mert amúgy is az egyetemi hallgatók, ezen belül is a kollégisták a leggyakoribb filecserélők, és az egyetemeknek is megéri, ha a hallgatói legális keretek között végezhetik ezt, például havidíjért.
Az MIT egyetemi projektjét "Library Access to Music"-nak hívják, vagy röviden csak "LAMP"-nak, és a következőképpen működik: A felhasználók felmennek egy internetes weboldalra, ahol kiválasztanak egyet az MIT rendszer 16 kábel csatornája közül, amelyet ezután 80 percig birtokolhatnak. Ezt követően már válogathatnak is a 3500 CD közül, amelyet a két 20 és 22 éves tanuló egy kérdőív alapján válogatott össze az elmúlt egy év alatt. A kiválasztott zenét ezután a kábelen leadják a tanuló szobája felé, ahol azt a TV-n, számítógépén, vagy egyéb audió berendezésén hallgathatja. A felhasználók tehát hallgathatják, de nem tárolhatják a zenéket.
Egyetlen személy irányíthat egy időben egy csatornát, azonban abba bárki belehallgathat. Ezen kívül mindenki láthatja a szoftveren át, hogy melyik csatornát éppen ki irányítja, és mit hallgat rajta. Ha a 16 csatorna kihasználtsága olyan lesz, az MIT újabb csatornákat fog megnyitni a felhasználók előtt, pár száz dollár ellenében.
A rendszert a tanulók részben a Microsoft 25 millió dolláros támogatásából építették ki, amelyet az az MIT-nek nyújtott. "Eredetileg az interneten át akartuk megvalósítani, de az ügyvédek nem tanácsolták ezt." mondta el Winstein. A legnagyobb kihívást a kétfajta szerzői jog értelmezése jelentette, méghozzá a dal írójának joga, valamint a felvétel készítőinek jogai. Eleinte egyáltalán nem volt tiszta, hogy az intézmény egyszerűen közzé teheti-e a több mint 3500 CD-nyi zenét, ami már amúgy is a tulajdonában volt. Végeredményben engedéllyel, 8 dollárt kell fizetniük a tanulóknak CD-nként az MP3 állományokért.
Miután elküldték a projekt terveit Jonathan Lamynak, a Recording Industry of Americához, és a RIAA-hoz, azok nem voltak hajlandóak nyilatkozni az ügyben.
"A tanulók hozzáférhetnek egy hatalmas zenei adatbázishoz, és a szerzői jogok tulajdonosai is ki vannak fizetve cserébe. Ebbe az irányba kellene haladnia mindenkinek. Remélem a felvételt készítők iparága is észreveszi, hogy ez jobb megoldás, mint folyton megbüntetni a felhasználókat." mondta el Von Lohmann, aki rávilágított emellett arra is, hogy más fajta licenszekkel nem lenne ez az egész galiba a digitális zene, és a p2p hálózatok körül.
Kapcsolódó cikkek
- Precedens értékű ítélet a szerzői jog védelmében
- MSN: online nézettségi rekord a Live Earth koncerttel
- Közel megduplázódtak a digitális zeneeladások
- Bezárt az allofmp3.com
- Adásszünettel a zenéért
- Flash alapú Zune Wi-Fivel?
- Mobiltelefonos zeneletöltő szolgáltatás indul Európában
- Csöppnyi digitális mikrofon a jobb hangminőségért
- Elindult a T-Mobile Kapcsolat koncert honlapja
- Elindult az online jegyértékesítés a Hegyalja fesztiválra
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
MyPhoneExplorer 2.2.0
Android mobiltelefonokhoz alkalmazható szinkronizáló program. Telefonkönyv, SMS, híváslista, naptár, üzenetek és hasonló feladatok ellátására szolgáló kitűnő alkalmazás, ami Outlook Express és Thunderbird címjegyzék támogatással is rendelkezik.
Battery Monitor 10.4
A kis alkalmazás számos hasznos információt szolgáltat az akkumulátorunk aktuális állapotáról. Többek között hangjelzéssel figyelmeztet, ha a töltési szint kritikusra csökken, vagy ha elérte a maximális szintet.