EU: A bővítéssel lehetőség van egy dinamikus digitális gazdaság kialakítására
Az EICTA köszönti a 25 tagú Unió erősödő digitális gazdaságának szereplőit
forrás Prim Online, 2004. május 5. 14:12
„A bővítés komoly lehetőséget kínál arra, hogy kialakítsunk egy dinamikus digitális gazdaságot Európában” - véli Andy Mattes, az EICTA elnöke. „Az új tagállamok gazdasága és kommunikációs infrastruktúrája lenyűgöző tempóban fejlődik, így hisszük, hogy integrációjuknak köszönhetően az EU erősebb és versenyképesebb lesz.”
A csatlakozó államok infokommunikációs iparága (IKT) jelentős piac. A 2004-es becsült éves forgalma 41,7 milliárd euró, ami éves szinten 8,1 százalékos növekedést jelent. Ezek a digitális gazdaságok azonban még nem elég érettek, hiszen az információs társadalmi technológiák elmaradnak az EU átlagtól. A növekedés üteme alapján még sok munkára és befektetésre van szükség, hogy az új tagállamok elérjék a jelenlegi EU-átlagot.
„A digitális technológiák alkalmazása és felhasználása létfontosságú, hogy megvalósuljon a teljes gazdasági és társadalmi integráció, miközben a kibővült Európai Unióban a kulturális sokszínűséget is ösztönöznünk kell” - folytatja Andy Mattes. „Közép- és Kelet-Európában sokat fejlődött a távközlési piacok liberalizációja. A távközlési berendezések mind a 15 tagú, mind a 25 tagú EU-ban a három legfontosabb exportcikk között szerepelnek. A statisztikák azt mutatják, hogy a személyi számítógépek, mobiltelefonok és Internet hozzáférések száma a 15 tagú EU-hoz képest nem sokkal alacsonyabb az új tagállamokban, és meg vagyunk győződve arról, hogy a szakadék hamarosan bezárul. Én személy szerint nagyon biztatónak találom, hogy az új tagállamok kormányzata megértette és elfogadta a digitális szolgáltatások használatát a közigazgatásban.”
Az EICTA komoly segítséget nyújtott az új tagállamok infokommunikációs szektorainak a csatlakozási folyamat során. Az EICTA sikeresen irányította az EU által finanszírozott ELECTRANET projektet, amelynek keretében 9 nemzeti szakmai szervezetet és tagjaikat készítettük fel az EU tagság mindennapjaira.
Az elmúlt évben az EICTA emellett technikai segítséget és szakmai tanácsot nyújtott Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Lengyelország, valamint a várhatóan 2007-ben csatlakozó Bulgária és Románia szakmai szervezeteinek. Az IKT / fogyasztói elektronikai ipart érintő közösségi jogalkotással (acquis communautaire) kapcsolatos ismeretekről átfogóan tájékoztató ELECTRANET program intenzív képzések, workshopok és konferenciák útján nyújtott segítséget a szervezetek képviselőinek ahhoz, hogy megértsék az EU jogalkotási folyamatát és rájuk vonatkozó részeit. Az ELECTRANET alapját az a projekt képezte, amelyet az EICTA közép- és kelet-európai partnerszervezeteivel együtt 2000. júliusa és 2002. szeptembere között bonyolított le.
Az új tagállamokat az EICTA fő irányítótestületében két igazgatótanácsi tag képviseli: Dr. Kóka János, az IVSZ elnöke és Marek A. Wosko, a lengyel KiGEIT felügyelő-bizottságának tagja.
A csatlakozó államok infokommunikációs iparága (IKT) jelentős piac. A 2004-es becsült éves forgalma 41,7 milliárd euró, ami éves szinten 8,1 százalékos növekedést jelent. Ezek a digitális gazdaságok azonban még nem elég érettek, hiszen az információs társadalmi technológiák elmaradnak az EU átlagtól. A növekedés üteme alapján még sok munkára és befektetésre van szükség, hogy az új tagállamok elérjék a jelenlegi EU-átlagot.
„A digitális technológiák alkalmazása és felhasználása létfontosságú, hogy megvalósuljon a teljes gazdasági és társadalmi integráció, miközben a kibővült Európai Unióban a kulturális sokszínűséget is ösztönöznünk kell” - folytatja Andy Mattes. „Közép- és Kelet-Európában sokat fejlődött a távközlési piacok liberalizációja. A távközlési berendezések mind a 15 tagú, mind a 25 tagú EU-ban a három legfontosabb exportcikk között szerepelnek. A statisztikák azt mutatják, hogy a személyi számítógépek, mobiltelefonok és Internet hozzáférések száma a 15 tagú EU-hoz képest nem sokkal alacsonyabb az új tagállamokban, és meg vagyunk győződve arról, hogy a szakadék hamarosan bezárul. Én személy szerint nagyon biztatónak találom, hogy az új tagállamok kormányzata megértette és elfogadta a digitális szolgáltatások használatát a közigazgatásban.”
Az EICTA komoly segítséget nyújtott az új tagállamok infokommunikációs szektorainak a csatlakozási folyamat során. Az EICTA sikeresen irányította az EU által finanszírozott ELECTRANET projektet, amelynek keretében 9 nemzeti szakmai szervezetet és tagjaikat készítettük fel az EU tagság mindennapjaira.
Az elmúlt évben az EICTA emellett technikai segítséget és szakmai tanácsot nyújtott Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Lengyelország, valamint a várhatóan 2007-ben csatlakozó Bulgária és Románia szakmai szervezeteinek. Az IKT / fogyasztói elektronikai ipart érintő közösségi jogalkotással (acquis communautaire) kapcsolatos ismeretekről átfogóan tájékoztató ELECTRANET program intenzív képzések, workshopok és konferenciák útján nyújtott segítséget a szervezetek képviselőinek ahhoz, hogy megértsék az EU jogalkotási folyamatát és rájuk vonatkozó részeit. Az ELECTRANET alapját az a projekt képezte, amelyet az EICTA közép- és kelet-európai partnerszervezeteivel együtt 2000. júliusa és 2002. szeptembere között bonyolított le.
Az új tagállamokat az EICTA fő irányítótestületében két igazgatótanácsi tag képviseli: Dr. Kóka János, az IVSZ elnöke és Marek A. Wosko, a lengyel KiGEIT felügyelő-bizottságának tagja.
Kapcsolódó cikkek
- 122 millió európai az interneten
- Növekvő net-populáció egész Európában
- EU, Lisszabon és a nemzeti akcióprogram
- Az európai uniós háztartások felében van internet
- Európa visszanyerte első helyét a befektetések terén
- Az EU biztos szerint több technológiai beruházásra van szükség
- Digitális verseny Kelet-Európában - Magyarország a harmadik
- India egyik befektetési célpontja Kelet-Európa
- Egyre több spam érkezik Európából
- Egyre több nő internetezik Európában
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
2024. december 21. 13:49