Mi is az a CAN-SPAM ACT?
Zsadányi Pál, 2004. július 11. 16:19
A helyzet még jobb, mint gondolnánk. A SPAM-ről folyó vita külön webhelyet kapott, David E. Sorkin jóvoltából (1999 óta folytatja a küzdelmet a bitszemét ellen). A webhelynek három almenüje van: az amerikai törvénykezés (szövetségi CAN-SPAM-ACT és államonkénti külön szabályozások), az EU és a tagországok, valamint más országok kísérletei.
Ami az egyéb országokat illeti, Magyarország nincs rajta Sorkin listáján (az EU szabályozásnál sem, akár a többi most csatlakozott ország sem). A volt keleti blokkból csak Csehország, Oroszország és a politikában folyton lesajnált Yugoszlávia (!) erőfeszítései látszanak.
A törvény eredeti címe elég nyilvánvalóvá teszi a mondanivalót: „Controlling the Assault of Non-Solicited Pornography and Marketing Act”, tehát, „Harc a kéretlen szex és marketing üzenetek ellen”. Bár némely államban szigorúbb szabályozások is életbe léptek, lényegében csak egy opt-out, „kihagyási” lista vezetését sikerült általánosan előírni. Ezért minden levél végén kell olyan link, ahol elektronikusan le lehet tiltani egyszer-s-mindenkorra az üzenetek küldését az adott üzenetforrásból.
Korábban a levelező rendszerekben csak egy opt-in, „feliratkozási” lista konvenció alakult ki, de ez, a gyakorlati tapasztalatok alapján, túl nagy szabadságot adott a hirdetőknek, amivel hihetetlenül durván visszaéltek. Az opt-in listákra így bárki fölkerülhetett, ha valahol publikus URL-en megtalálták a levélcímét. Kialakult az ún. double opt-in lista, és a Safelist (biztonságos!?!?) üzenetlista koncepciója is. A dupla opt-in lényege, hogy az akárhogy fellelt levélcímre elküldenek egy felhívást, hogy a címzett rákerült a double opt-in listájukra, és mondja le, ha nem akarja. Válasz hiányában a címzett rajta ragadt a listán. A Safelist üzenetlisták tipikusan ilyen double opt-in listákra küldik az üzenetüket, hivatkozva arra, hogy az adott cím feliratkozott, vagy rákerült valahogy az adott Safelist szolgáltató címlistájára. Sic!
Az egyszerű szöveges (tehát gyorsan olvasható) SPAMLOWS webhelyen egyébként sok hasznos információ található a levélszemét ellenes küzdelemhez.
Ami az egyéb országokat illeti, Magyarország nincs rajta Sorkin listáján (az EU szabályozásnál sem, akár a többi most csatlakozott ország sem). A volt keleti blokkból csak Csehország, Oroszország és a politikában folyton lesajnált Yugoszlávia (!) erőfeszítései látszanak.
A törvény eredeti címe elég nyilvánvalóvá teszi a mondanivalót: „Controlling the Assault of Non-Solicited Pornography and Marketing Act”, tehát, „Harc a kéretlen szex és marketing üzenetek ellen”. Bár némely államban szigorúbb szabályozások is életbe léptek, lényegében csak egy opt-out, „kihagyási” lista vezetését sikerült általánosan előírni. Ezért minden levél végén kell olyan link, ahol elektronikusan le lehet tiltani egyszer-s-mindenkorra az üzenetek küldését az adott üzenetforrásból.
Korábban a levelező rendszerekben csak egy opt-in, „feliratkozási” lista konvenció alakult ki, de ez, a gyakorlati tapasztalatok alapján, túl nagy szabadságot adott a hirdetőknek, amivel hihetetlenül durván visszaéltek. Az opt-in listákra így bárki fölkerülhetett, ha valahol publikus URL-en megtalálták a levélcímét. Kialakult az ún. double opt-in lista, és a Safelist (biztonságos!?!?) üzenetlista koncepciója is. A dupla opt-in lényege, hogy az akárhogy fellelt levélcímre elküldenek egy felhívást, hogy a címzett rákerült a double opt-in listájukra, és mondja le, ha nem akarja. Válasz hiányában a címzett rajta ragadt a listán. A Safelist üzenetlisták tipikusan ilyen double opt-in listákra küldik az üzenetüket, hivatkozva arra, hogy az adott cím feliratkozott, vagy rákerült valahogy az adott Safelist szolgáltató címlistájára. Sic!
Az egyszerű szöveges (tehát gyorsan olvasható) SPAMLOWS webhelyen egyébként sok hasznos információ található a levélszemét ellenes küzdelemhez.
Kapcsolódó cikkek
- DVD-szabványok miatt pereli az LG a Quantát
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Adásszünettel a zenéért
- A fájlcserélők miatt olcsó a kukorica
- Tovább megőrizné az adatokat a Google
- 2009-től digitális átállás, döntött az Országgyűlés
- Jogtalanul gyűjt adatokat az FBI
- iTunes azonosító kell az iPhone-hoz
- 400 ezer dollár bírság eBay-csalásért
- EU-nyomásra csökkenti az adattárolási időtartamot a Google