Uniós figyelem az informatikai szektornak - IVSZ
MTI Sajtóadatbank, 2004. szeptember 27. 09:25
Kóka János tagja az egyik legnagyobb európai információs technológiai szövetség, az EICTA igazgatótanácsának, amely a hét második felében tartotta találkozóját a belga fővárosban. Az IVSZ-elnök magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy sikeres tárgyalásokat folytatott az uniós központi szervek illetékeseivel is.
- Az IVSZ, a többi érintett ország szakmai és államigazgatási szervezeteivel karöltve, a jövőben az Európai Bizottság partnere kíván lenni az integrációs politika informatikai vonatkozásainak a lisszaboni elveknek megfelelő tervezésében és végrehajtásuk monitorozásában, különös tekintettel az eEurope programra. Jó hír az ágazatnak, hogy Brüsszel erre fogadókész - jelentette ki Kóka.
Az uniós csatlakozás új lehetőségeket nyit Magyarország felzárkóztatására és versenyképességének fokozására, de ehhez a tudásgazdaság fejlesztése szükséges - mutatott rá. A következő költségvetési keretidőszakban, 2007 és 2013 között mintegy 800-1000 milliárd forint uniós fejlesztési forrás lenne bevonható a magyarországi informatikai fejlesztésekre, de ehhez határozottabban jelezni kellene a kohéziós alapok céljai között, hogy az ágazat megkülönböztetett figyelmet élvez - szögezte le az IVSZ-elnöke. Hozzátette, hogy ez a felvetése tárgyalópartnereinek körében kedvező fogadtatásra talált.
Megemlítette azt is, hogy a magyarországi szoftverfejlesztő cégek idén mintegy 150 millió dollárnyi exportját öt éven belül meg lehetne sokszorozni, ha a szövetség adókedvezményekre és támogatásösztönzésre vonatkozó javaslatait elfogadnák. Adókedvezményeket azon nagyobb exportáló cégeknek javasol a szövetség, amelyek kutatással és fejlesztéssel, illetve szoftverfejlesztéssel foglalkoznak. Megfelelő támogatás esetében a közeljövőben megduplázódhatna a szektorban az exportáló cégek száma is, és az ágazat akár egy teljes százalékkal is hozzájárulhatna a GDP növekedéséhez.
A információtechnológiai ágazat már ma is a nemzeti össztermék mintegy 10 százalékát állítja elő, de fejlődési ütemét még jelentősen fel lehetne gyorsítani. Ez nemzeti érdek, ha az ország lépést szeretne tartani a térség más államaival a tudásalapú gazdaság építésében - szögezte le Kóka János. A szervezet egyik fő feladatának tekinti annak biztosítását, hogy a szektor az uniós csatlakozás megfelelő arányú haszonélvezője legyen. Ehhez mindazonáltal Magyarországon is több figyelmet kellene fordítani a versenyképesség növelését célzó eszközökre.
Az IVSZ érdekeltségi körébe tartozó vállalatok nagy része több szempontból is az EU kiemelten kezelni kívánt kategóriájába tartozik: egyrészt mert az információs technológia területén tevékenykednek, másrést mert jelentős számban kis- és középvállalatok. Az uniós támogatás azonban akkor lehet igazán hatékony, ha azt közvetlenül biztosítják az egyes felzárkóztatási programokban - hangoztatta Kóka János.
- Az IVSZ, a többi érintett ország szakmai és államigazgatási szervezeteivel karöltve, a jövőben az Európai Bizottság partnere kíván lenni az integrációs politika informatikai vonatkozásainak a lisszaboni elveknek megfelelő tervezésében és végrehajtásuk monitorozásában, különös tekintettel az eEurope programra. Jó hír az ágazatnak, hogy Brüsszel erre fogadókész - jelentette ki Kóka.
Az uniós csatlakozás új lehetőségeket nyit Magyarország felzárkóztatására és versenyképességének fokozására, de ehhez a tudásgazdaság fejlesztése szükséges - mutatott rá. A következő költségvetési keretidőszakban, 2007 és 2013 között mintegy 800-1000 milliárd forint uniós fejlesztési forrás lenne bevonható a magyarországi informatikai fejlesztésekre, de ehhez határozottabban jelezni kellene a kohéziós alapok céljai között, hogy az ágazat megkülönböztetett figyelmet élvez - szögezte le az IVSZ-elnöke. Hozzátette, hogy ez a felvetése tárgyalópartnereinek körében kedvező fogadtatásra talált.
Megemlítette azt is, hogy a magyarországi szoftverfejlesztő cégek idén mintegy 150 millió dollárnyi exportját öt éven belül meg lehetne sokszorozni, ha a szövetség adókedvezményekre és támogatásösztönzésre vonatkozó javaslatait elfogadnák. Adókedvezményeket azon nagyobb exportáló cégeknek javasol a szövetség, amelyek kutatással és fejlesztéssel, illetve szoftverfejlesztéssel foglalkoznak. Megfelelő támogatás esetében a közeljövőben megduplázódhatna a szektorban az exportáló cégek száma is, és az ágazat akár egy teljes százalékkal is hozzájárulhatna a GDP növekedéséhez.
A információtechnológiai ágazat már ma is a nemzeti össztermék mintegy 10 százalékát állítja elő, de fejlődési ütemét még jelentősen fel lehetne gyorsítani. Ez nemzeti érdek, ha az ország lépést szeretne tartani a térség más államaival a tudásalapú gazdaság építésében - szögezte le Kóka János. A szervezet egyik fő feladatának tekinti annak biztosítását, hogy a szektor az uniós csatlakozás megfelelő arányú haszonélvezője legyen. Ehhez mindazonáltal Magyarországon is több figyelmet kellene fordítani a versenyképesség növelését célzó eszközökre.
Az IVSZ érdekeltségi körébe tartozó vállalatok nagy része több szempontból is az EU kiemelten kezelni kívánt kategóriájába tartozik: egyrészt mert az információs technológia területén tevékenykednek, másrést mert jelentős számban kis- és középvállalatok. Az uniós támogatás azonban akkor lehet igazán hatékony, ha azt közvetlenül biztosítják az egyes felzárkóztatási programokban - hangoztatta Kóka János.
Kapcsolódó cikkek
- Mobil vagy egymillió font?
- A szélessávú internethasználat javíthatja az EU-versenyképességét
- Egy hónap alatt 5 millió új GSM-előfizető Indiában
- 122 millió európai az interneten
- Növekvő net-populáció egész Európában
- A britek neteznek a legtöbbet
- IT-piac: A szolgáltatási szektor a legerősebb
- A fiatal nők neteznek a legtöbbet Nagy-Britanniában
- Adatlopástól félnek az internetezők
- Cyberbullying: Az új típusú támadás főként a tizenéveseket célozza
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
2024. december 21. 13:49
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
legfrissebb cikkei
Jövőre is farag az inflációból a Vodafone
2024. 12. 21
Ezért olyan drága a dubaji csokoládé
2024. 12. 21