Adóprés helyett az informatika segíthet a kormányoknak!
David Osborn, Peter Hutchinsonnal közösen, a társszerzője az állam fenntartási költségeit firtató könyvnek: „The Price of Government: Getting the Results We Need in an Age of Permanent Fiscal Crisis” (Basic Books, 2004). Így, véleményének súlya a témáról, nyilván elég nagy.
Osborn rámutatott, hogy a kormányoknál a pénzügyi botrányok ma már permanenssé váltak, amiből csak alapvető reformok tudják az államokat kivezetni. Az adófizetők (legalábbis Amerikában) a bevételeik 37 százalékáig még hajlandónak mutatkoznak fizetni az állami szolgáltatásokért. Ezt az előző 50 év adatai következetesen mutatják. Ebből 22 százalék a szövetségi, a többi 15 a helyi adminisztráció fenntartására jut. Míg az adózók csökkentésért lármáznak, a kormányok felsrófolni akarják az adókedvezmények veszteségei folytán. Azzal érvelnek, hogy olyan fontos szolgáltatásokra kell a több pénz, mint az útjavítás, oktatás, egészségügy.
Osborn, az adóemelés helyett, azt tanácsolja a kormányoknak, hogy a szolgáltatásaik műszaki színvonalát fejlesszék, mégpedig jobban célratörően, mint eddig. Példaként az egészségügyet említette. A kormányok eddig mindig az egészségügy összes intézményében elérhető szolgáltatásokat próbálták dotálni, pedig - a kutatások szerint - hasznosabb volna, ha inkább az egyének egészségtudatos viselkedésének a fejlesztésére koncentrálnának, figyelemmel a népesség hozzáférési szokásaira, genetikai rizikó faktoraira stb. Az ehhez szükséges informatikai rendszer kifejlesztése nem drága, és az egészségügyi szolgáltatások jóval hatékonyabb működtetését eredményezhetné, jelentős költségmegtakarítással. Osborn cége Washington állam költségvetésén tudott segíteni ezzel a stratégiával. Jó pár haszontalan állami projektet leállítottak, és helyettük informatikai fejlesztéseket valósítottak meg. A tippet sikerrel átvette Iowa állam és Baltimore város is. Persze, eléggé a sarkára kell állni egy informatikai főnöknek, hogy lenyomja a pénzügyesek és más lobbisták torkán ezt a falatot.
Nos, ehhez képest még mindig alig látjuk a magyar országgyűlésben azokat a laptop számítógépeket a képviselők padsoraiban, amit az adófizetők drága pénzén kaptak. Egyes képviselők pedig nem akarják megbízhatónak tekinteni a számítógépes választási rendszert, csupán csak mert ők nem értenek hozzá. A több mint 4 évtizedes hazai számítástechnikai múltunkban kinevelődött milliós szakembergárda szégyenletes arculcsapásaként. Így mikor lehet nálunk is végre olyan korszerű állami adminisztráció, ami az informatikával elérhető megtakarításokat hasznosítani tudja? Csak készül, csak készül … Majd egyes politikusok leugatják, elgáncsolják! Az adófizetők pedig fizetnek, mint a katonatiszt. A korszerűtlenért. Kajtatnak a hatalom útvesztőiben (és megint fizetnek, folyton fizetnek, ráfizetnek), távszolgáltató pontokon elérhető olcsó szolgáltatások helyett. Miközben a politikusaik távkonferenciák helyett utazgatnak, dáridóznak (festmény vadra lövöldözve) stb. Meddig tűrjük ezt, mi, szakmabeliek? Nekünk is közzé kéne tenni az adófizetők tájékoztatására, hogyan úszhatnák meg olcsóbban állam bácsit, méghozzá jobb kiszolgálással.
Ceterum censeo: országgyűlési képviselő ne lehessen az, aki nem ért a számítógép-kezeléshez! Minimum ECDL legyen a feltétel! E nélkül nem lesz, nemhogy európai, de még magyar jövőnk sem. Hogy akar országot vezetni az, aki még egy laptopot sem tud kezelni? Ki a kerékkötőkkel a politikából! A riporterek miért nem kérdeznek rá az interjúikban, hogy hol a laptopja a képviselő úrnak és mire használja?
A Government Enterprise Register hírlevél az InformationWeek, az Optimize és a Network Computing magazinok közösen fenntartott hírlevele az államigazgatási szakértők részére.
Kapcsolódó cikkek
- Közösségi Technológiai Központ nyílik Tatabányán
- Megjelent az Adobe LiveCycle Enterprise Suite család
- Megalakult az Első Magyar e-Közigazgatási Klaszter
- E-petíció dönthetne a társadalmat érintő kérdésekről
- Európában is hír a budaörsi wap-szolgáltatás
- Internetes adóadatbázist nyitott az Európai Bizottság
- Magyar e-government jövőkép Brüsszelben
- Szélessávú internetes hálózat a bicskei kistérségben
- A Siemens valósította meg az e-közigazgatási rendszert Szegeden
- MMS-cenzúra Iránban
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Flipperakadémiát indít jövőre a világhírű budapesti kiállítás
A részben egy 80-as évekbeli játékteremben játszódó Stranger Things című tévésorozat óriási sikere, a budapesti Flippermúzeum világhíre, vagy éppen a retró játékgépek árai egyaránt jól tükrözik az egykor népszerű automaták iránt újjáéledő általános nosztalgiát, rajongást. A flipperek világa azonban mára nemcsak a kiállításokról, vagy magángyűjteményekről szól: hosszú évek óta például komoly, országos és nemzetközi pontozásos versenysorozatokat is rendeznek ezeken a villogó, zenélő, csilingelő masinákon.
Már most nézőrekordot állított fel a Hogyan tudnék élni nélküled?
Még messze a december 12-ei premier, de az érdeklődés folyamatosan nő az év lejobban várt magyar filmjének ígérkező Hogyan tudnék élni nélküled? iránt. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött zenés romantikus vígjáték első előzetese egy hónap alatt elérte az 1 millió megtekintést, ami azért kiemelkedő, mert ezt eddig idén sem hazai, sem külföldi film nem tudta utána csinálni. Sőt erre az eredményre az elmúlt évtizedben egyetlen magyar film sem volt képes.
Utazási konferencia az Angyalok városában
Egy új tévé színt visz a mindennapokba
Ma már nemcsak azért vásárolunk televíziót, mert a sugárzott műsorokat szeretnénk nézni, hanem mert a forradalmian új készülékek számtalan lenyűgöző funkcióval lettek ellátva. Hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a tévézés élményét.
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!