Prim Hírek

Az Unió kormánya másodszor is megkísérli keresztülpréselni a parlamenten a tervezetet, annak ellenére, hogy idén február-márciusban előbb az EP jogi bizottsága, majd pedig a képviselőcsoportok vezetőit tömörítő Elnökök Konferenciája is szinte egyhangúlag a törvénytervezet újraszövegezésére kérte fel a bizottságot. Az EU soros elnökeként Luxemburg terjesztette a tanács elé a javaslatot, amelyet „A” napirendi pontként tárgyaltak, vagyis vita nélkül szavaztak róla. Spanyolország nemet mondott, Olaszország, Ausztria és Belgium képviselője tartózkodott, Lengyelország, Hollandia, Lettország, Dánia, Ciprus és Magyarország pedig igen szavazata mellett írásos nyilatkozatban fejezte ki ellenérzését a jelenlegi szövegezéssel kapcsolatban. A magyar különnyilatkozat a kis- és közepes vállalkozások érdekeinek védelmét hangsúlyozza, mások, például a lengyelek, vagy a hollandok pedig egyértelműen leszögezik, hogy szeretnék elkerülni maguknak a szoftverkódoknak és az alapvető szoftveralapú alkalmazásoknak az amerikai modellhez hasonló szabadalmaztathatóságát. A lengyel nyilatkozat szerint a jelenlegi szövegváltozat alapján akár minden számítógépre telepített program külön találmánynak minősülhet.

Az Európai Bizottság most némileg sarokba szorította a szoftverszabadalmak ellenzőit, a Tanács jóváhagyása ugyanis azt jelenti, hogy a tervezet most már második olvasatban kerülhet az Európai Parlament elé, ez a fázis pedig csak jelentősen leszűkített mozgásteret hagy a képviselőknek. A leglényegesebb két elem, hogy a szöveghez csak a már az első olvasatban is benyújtott módosítások csatolhatók, illetve, hogy az összes ilyet a képviselők minősített többségének, azaz 367-üknek meg kell szavazniuk. A második olvasat és a kiegészítések megszövegezésével egy időben újabb egyeztetés következik az EP és az EB között – Charlie McCreevy, az EB belső piacokért felelős biztosa ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a maga részéről mindent megtesz azért, hogy sikerüljön kompromisszumra jutni, és az Európai parlament másodi olvasatban elfogadja a tervezetet, amely ezáltal végre törvényerőre emelkedhet. Amennyiben azonban nem jön létre megegyezés, és az EP képviselői nemmel szavaznak, úgy a tervezet végleg a papírkosárban landolhat. Ezt az EB aligha engedheti meg magának, mivel már jelenleg is komoly nyomás nehezedik rá az iparági lobbi részéről.