Növekedési tényezők: innováció és alkalmazkodó üzletpolitika
De melyek azok a tényezők, amelyek pozitívan befolyásolják a vállalat növekedését? A megkérdezett nagyvállalatok szerint – országtól függetlenül - a legnagyobb befolyásoló erőt az emberi tényező, ezen belül pedig elsősorban a vezetők jelentik. Ők azok, akik a növekedést elindítják, koordinálják és ellenőrzik az adott vállalaton belül. Európai szinten a vállalatok 46%-a tartja a növekedés legbiztosabb garanciájának a cégvezetés részéről kezdeményezett növekedést.
A vállalati szervezeti felépítést illetően a decentralizált struktúra kedvez a növekedésnek, olyan környezetet teremtve, ahol a menedzserek mernek kreatívak, innovatívak lenni és kockázatot vállalni a kitűzött eredmény eléréséért. Sőt a bizalmon, nyitottságon alapuló kultúra - a felmérés szerint - a vállalati növekedés általánosan elfogadott előfeltétele. Érdekes, hogy bár a bizalom-alapú szervezet növekedésre gyakorolt hatása elismert, a megvalósítás foka egyedül Magyarországon felel meg ennek. Szintén az elismert fontossági szint felett értékelik a magyar cégek a csapatszellemet. Az egytől-tízig terjedő skálán értékelve, a vállalatok ennek a fontosságát 7,4 pontra, míg a megvalósítását 7,8 pontra értékelték. Ez utóbbi tekintetében pedig európai szinten is elsők vagyunk. Magasabbra értékelik továbbá a magyar vállalatok a kockázatvállalási készség hatását a növekedésre és közelebb is járnak ennek megvalósításához, mint európai társaik.
Jelentős növekedési lehetőség rejlik az innovációban. Az élvonalhoz tartozó cégek az innováció követésével és gyors alkalmazásával segítik növekedésüket. A különböző innovációs szegmensekben a gyors „követők” arányát vizsgálva elmondható, hogy a közép-kelet európai régió és az EU más országaihoz viszonyítva Magyarországon van a legtöbb, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes vállalat. Bár a felmérés eredményei szerint erre csak fegyelmezett vállalati költségvetési keretek között van lehetőségük.
A növekedési stratégia elemeinek megfelelő ismerete mellett megfigyelhető, hogy a magyar vállalatok 56%-a már megtapasztalta a növekedési stratégiáról a konszolidációs stratégiára való váltást. Ugyanez az arány Kelet-Közép Európában 10%, míg a többi európai uniós országban 31%-ot tesz ki. A jelentősebb növekedést gátló tényezők között a megkérdezettek önkritikusan a belső tényezők szerepét emelték ki. Az egyéb környezeti tényezők (politika, jogi szabályozás) hatását a régióban megkérdezettek 6-9%-a ítéli fontosnak, míg nyugat-európai társaik 23%-ának véleménye szerint jelent ez növekedési gátat. A kockázatkerülő, rugalmatlan, nem motiváló vállalati kultúra 22%-ban jelent gátló belső vállalati tényezőt, az EU más országaiban megjelölt 25%-kal szemben. Ugyanakkor a magyar piacon a vállalatok közötti versenyhelyzetet is csak 9%-ban értékelik gátló tényezőként, szemben a 14%-os európai átlaggal.
Kapcsolódó cikkek
- 2,3 milliárd emberé a 3 milliárd mobil-előfizetés
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Mobil vagy egymillió font?
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- Az adathalászat növekedést, a botok előfordulása csökkenést mutat
- Regionális központot nyit Debrecenben a BT
- Tovább növekszik a magyarországi online reklámok piaca
- Májusi kémprogram toplista
- A csökkenő árak mérséklik a globális chip-eladást
- Az energiaköltség növeli az informatikai kiadásokat
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.