Tudásmenedzsment (TM) a hazai vállalatoknál

forrás Prim Online, 2006. június 29. 14:02
A magyarországi cégek több mint háromnegyede a tudást stratégiai eszköznek tekinti, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb (22%) azon társaságok aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét TM-programot. A KPMG-BME Akadémia és a veszprémi Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszéke közös felméréséből kiderül, hogy a cégek átlagosan árbevételük alig 2 százalékát fordítják a tudásmenedzsment fejlesztésére, azaz még jelentős a különbség a TM fontosságának felismerése és a gyakorlati lépések között. A cégek azonban elismerik, hogy a tudás hosszú távú menedzseléséhez elengedhetetlen annak integrálása a napi munkába, a munkatársak motiválása, a tudás megosztása és az új tudás létrehozása.
A 130 szervezet (minden iparág és vállalattípus) részvételével készült felmérés azt vizsgálta, hol tartanak a hazai cégek a tudásmenedzsment fejlesztésében és alkalmazásában. A magyarországi helyzetet összességében leginkább az jellemzi, hogy a cégek már felismerték a tudás hatékony menedzselésének jelentőségét, rendelkeznek hasznosítható tudással és az ehhez szükséges infrastruktúrával is. Bár átfogó, összehangolt stratégiával még viszonylag kevesebben rendelkeznek, alig van olyan cég, amely ne tett volna már lépéseket a tudásmenedzsment-programokban rejlő értékek kiaknázására. A technológiai és infrastrukturális háttér kialakításában nincs lemaradás a nemzetközi átlaghoz képest.

Célok, stratégiák, programok


A felmérés szerint a hazai cégek – a nemzetközi társaságokkal összhangban – a tudásmenedzsment alkalmazásától leginkább a szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését (73%), a minőség javulását (68%), a hozzáadott érték növelését (62%), valamint a költségek csökkentését (62%) várják. Az alkalmazott tudásmenedzsment programokkal csaknem minden területet javítani kívánnak: a rangsort a marketing és értékesítés (50%), a szolgáltatások (39%), és az információ-menedzsment (38%) vezeti. Bár kevesen vállalkoztak a költségek becslésére, a válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a TM költsége nem haladja meg árbevételük 2 százalékát.

A KPMG korábbi felméréseivel összevetve előrelépésnek tekinthető, hogy ma már a cégek jelentős hányada túljutott az igények felmérésén, és a konkrét programok kidolgozásánál tart.1
Ugyanakkor a válaszadók 31%-ának egyáltalán nincs információja cégénél működő TM-programról. A programmal már rendelkezők (22%) legnagyobb arányban a tudásmegosztást és -hozzáférést javító programot (31%), valamint a tudásbázist kialakító programot (30%) említették. 17%-uk alkalmaz tudásmegosztó kultúrát támogató programot, és mindössze 4%-uk tudásvagyon mérési programot.

A főbb nehézségek


Meglepő ugyanakkor, hogy a tudásmenedzsment terjedése legfőbb akadályának – a legutóbbi, 2002-es KPMG-felméréshez hasonlóan – most is a legtöbben azt tekintik, hogy „nem ismerik a TM előnyeit”, „nincs idő a tudás megosztására”, és „nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz”.

Továbbra is jellemző az az érv is, hogy „a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat”.
Óvári Nóra kutatásvezető szerint ez utóbbi, a nemzetközi felmérésekben jóval kisebb súlyú gond rávilágít az egyik legfontosabb, alapvetően a kulturális eltérésből fakadó nehézségre.
„Nálunk még gyakori a félelem, hogy a tudás megosztása a befolyás, a hatalom csökkenéséhez vezet. Az intézményesített tudásmegosztást célzó fejlesztések leginkább a pozícióját féltve őrző középvezetői rétegen akadnak el. A beosztottak és felsővezetők általában nyitottabbak: a felmérés szerint a tudásmenedzsment-kezdeményezéseket általában a felsővezetés támogatja leginkább, míg a munkatársak többnyire közvetlenül egymástól kérnek segítséget, ha egy probléma megoldásához információra van szükségük” – érvelt a Pannon Egyetem kutatója.

Ugyanakkor ma már a válaszadók nem tekintik jelentős problémának a cégüknél rendelkezésre álló kutatás-fejlesztés alacsony költségvetését, nem gondolják azt, hogy nem lenne elég tudás a szervezetben, és nem a technológiát okolják a nehézségekért.

Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke szerint ez azért sem meglepő, mert a szervezetek nagy többsége alkalmazza az Internetet, Intranetet és a különböző adatbázis-rendszereket. A felmérésből azonban kiderül, hogy a dokumentummegosztó és döntéstámogató rendszerek alkalmazása és tervezett bevezetése még alacsony mértékű.
„Mindebből jól látszik, hogy ma már nem a ’beruházás’ a legfőbb gond – elsősorban a szervezet fejlesztése és a szemléletmód változása szükséges ahhoz, hogy a tudás hatékony menedzselése ne csak elfogadott elmélet legyen, hanem élő napi gyakorlat” – mondta Tomka János.

Jövőbeni kihívások


A KPMG-BME Akadémia és a Pannon Egyetem felmérése szerint míg nálunk a tudás hosszú távú menedzselése legfőbb feltételének a munkaerő motiválását és a TM munkafolyamatokba integrálását tekintik, addig a nemzetközi felmérésben az „üzleti előnyök prezentálása” szerepelt a legfontosabb szempontként.

A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy hangsúlyváltás történt a szervezeteknél tervezett vagy elindított kezdeményezésekben – a folyamatok újratervezését és az informális, illetve formális, egymástól elkülönült TM-hálózatokat felváltják a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok.

A magyarországi eredmények ebben a kérdésben is jelentősen eltérnek a nemzetközi értékektől. A hazai szervezeteknél a dokumentumtároló rendszer (50%), az információközpont (35%) és a szervezeti egységek együttműködési hálózata (30%) szerepelnek az elsők között.

Tomka János szerint ennek az az oka, hogy a tudásmenedzsment elmélete és prioritásai meglehetősen gyorsan változnak.
“Az elmúlt 15 évben három jellemző szakasz jelent meg: az elsőben a vállalati tudás szervezett és strukturált dokumentálása volt a meghatározó, a másodikban annak elősegítése, hogy az egyes munkatársak ismeretei, tapasztalatai is megoszthatóak és hasznosíthatóak legyenek a szervezeten belül, míg a mostani, harmadik szakaszban már a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok hálózatainak együttműködése a cél. Felmérésünkből arra következtethetünk, hogy a hazai cégek többsége a második szakasznál tart” – mondta a KPMG-BME Akadémia társelnöke.

"Óvári Nóra hozzátette, bár a felmérés első körben nem vizsgálta a TM helyzetét külön a nagy-, a közepes és a kisvállalati körben, de a felmérés során kapott eredmények további elemzéséből tudható, hogy a kkv-k működésében is megjelennek a tudásmenedzsment-elemek.
„A várt előnyök szempontjából nincs különbség kis- és nagyvállalatok között. A tudásmenedzsment –fejlesztésben a kisebbek ugyanakkor fáziskésésben vannak, rájuk inkább jellemző még az igények felmérése, illetve a konkrét TM-programok kidolgozása” – monda Óvári Nóra, kutatásvezető."

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.

2024. november 21. 17:59

OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat

Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében.  Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.

2024. november 21. 16:35

Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup

Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.

2024. november 21. 14:56

Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket

A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.

2024. november 21. 11:39

A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell

Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.

2024. november 21. 10:12

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36

A virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja

2024. november 12. 18:01