A következő négy évben az IKT piac lehet a magyar gazdaság kitörési pontja
Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy az IKT szektor pozitívan hat a gazdaság növekedésére: a gyorsabban növekvő országok általában jelentős IKT szektorral rendelkeznek. "A termelékenység növekedéseinek forrásai az IKT szektor eszközeinek felhasználásból erednek", mondta Gáspár Pál, az ICEG igazgatója. Szerinte az IKT piac a GDP növekedést akár 1,5 %-kal is képes növelni.
A hatékony állami szerepvállalás akkor valósul meg, ha az állam képes a központosított források hatékony felhasználására és az "value for money" jellegű szolgáltatások nyújtására. Ezeket a célokat abban az esetben tudja megvalósítani az államháztartás, ha átlátható rendszereket működtet, vagyis kizárja a korrupciót és növeli az olyan jellegű szolgáltatásokat, amelyek csökkentik a korrupció lehetőségét. Erre legalkalmasabb eszköz az e-szolgáltatások minél szélesebb körűvé tétele.
Európai gazdaságok összehasonlítása alapján Magyarország jelentős mértékben lemaradt az infokommunikációs technikák alkalmazásában. A hazai lemaradást eredményező okok összetettek és több tényező tartós érvényesülésének tudhatók be, melyek közül a legfontosabbak az egységes információs társadalom stratégia hiánya, a források elégtelensége és az állami intézményrendszer felkészületlensége, a szabályozás gyengesége, a diffúziót korlátozó tényezők erőssége.
Kóka János miniszter szerint új korszak köszöntött be, ami az állami szerepvállalás újragondolását teszi szükségessé, hiszen a politika eddig félreértette az informatikai ágazat javaslatait. Szigorú szankciók bevezetését feltételezi a piac-és versenyszabályozás erősödése, továbbá előnyben kell részesíteni a hazai vállalkozásokat és elengedhetetlen az információs társadalom fejlesztésének horizontális koordinálása. Új szerződésre van szükség a kormányzat és az IKT-piac között a stratégiaalkotás folyamatától a megvalósításig. Hangsúlyozta, hogy az előrelépéshez szükség van a magántőke bevonására is az informatikai kockázati tőkealapba.
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos az "Új Magyarország fejlesztési terv és a versenyképesség" című előadásában elmondta: "A feladat Magyarország gyorsított modernizációjának támogatása több mint 8000 milliárd forint befektetésével 2007-2015 között". A kormánybiztos hozzátette, hogy az infokommunikációs technológiák, az információs társadalom építése területén a kormány a piaci keretszabályozás, az e-közigazgatás kialakításában, a tartalomipar fejlesztésében, a hálózati információbiztonság létrehozásában és az e-üzleti tevékenység (információs gazdaság) ösztönzésében látja a megoldást."
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke nyitó előadásában elmondta, hogy Magyarország még az EU8 között is csak a középmezőnyben van a háztartások, és a sereghajtók közt a KKV-k IKT-felhasználási képessége terén. Hasonlóan problémás az infrastrukturális ellátottság, illetve az e-kormányzat alacsony szintje is komoly tartalombéli akadályt jelent az IKT tovább gyűrűző hatása számára. A szektor szerint a kormány a verseny támogatásával és elősegítésével, a digitális írástudás javításával, K+F tevékenységet végző vállalatok támogatásával, valamint K+F kereslet támasztásával járulhat hozzá az együttműködéshez.
A workshop jelenleg is tart, s a délutáni szekcióban a versenyképes gazdaság operatív programjáról vitáznak a kormányzat és az ágazat képviselői. A workshop konklúzióit a résztvevők az IVSZ közreműködésével kidolgozzák és eljuttatják a döntéshozók részére.
Kapcsolódó cikkek
- IT-piac: A szolgáltatási szektor a legerősebb
- Ismét magyar tag a legnagyobb európai infokommunikációs szövetség elnökségében
- Új vezető az IVSZ élén
- GKM: a mobilkoncesszió meghosszabbításának feltétele a szélessávú lefedettség növelése
- Törvénymódosítás az e-kereskedelemről és a spamről
- Tizedik alkalommal lehet pályázni az IVSZ Gyurós Tibor-díjára
- Szittya Tamás az IVSZ "Nemzetközi piac, hardver-szoftver kereskedők" szakterületének vezetője
- Új elnökség és szervezeti átalakítás az IVSZ-ben
- Szathmári Géza az IVSZ alelnöke lett
- IVSZ Üzleti Akadémia: Beck György, Bojár Gábor és Kemény Dénes a vezetésről
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.