A következő négy évben az IKT piac lehet a magyar gazdaság kitörési pontja
forrás Prim Online, 2006. július 21. 13:10
Magyarország elkerülhetetlen államháztartási reformok előtt áll, amelyeket mindenképpen célszerű összekapcsolni az e-szolgáltatások erőteljes fejlesztésével. Erről szólt az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által életre hívott, 2006. július 21-én megtartott "Magyarország i2010" workshop, ahol a gazdasági élet prominens személyiségei az új kormány szakmai vezetőinek bevonásával kidolgozták a következő négy év akciótervét.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének kezdeményezésére és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közreműködésével létrejött workshop célja az volt, hogy megteremtse azt a közös kiindulópontot, amelyek a gazdaságpolitikai irányok meghatározásában és a fejlesztési források allokálásában alapként szolgálhatnak, valamint hogy feltérképezze a gazdasági fejlesztés helyzetét és lehetőségeit az IKT fogyasztás és ágazat tekintetében.
Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy az IKT szektor pozitívan hat a gazdaság növekedésére: a gyorsabban növekvő országok általában jelentős IKT szektorral rendelkeznek. "A termelékenység növekedéseinek forrásai az IKT szektor eszközeinek felhasználásból erednek", mondta Gáspár Pál, az ICEG igazgatója. Szerinte az IKT piac a GDP növekedést akár 1,5 %-kal is képes növelni.
A hatékony állami szerepvállalás akkor valósul meg, ha az állam képes a központosított források hatékony felhasználására és az "value for money" jellegű szolgáltatások nyújtására. Ezeket a célokat abban az esetben tudja megvalósítani az államháztartás, ha átlátható rendszereket működtet, vagyis kizárja a korrupciót és növeli az olyan jellegű szolgáltatásokat, amelyek csökkentik a korrupció lehetőségét. Erre legalkalmasabb eszköz az e-szolgáltatások minél szélesebb körűvé tétele.
Európai gazdaságok összehasonlítása alapján Magyarország jelentős mértékben lemaradt az infokommunikációs technikák alkalmazásában. A hazai lemaradást eredményező okok összetettek és több tényező tartós érvényesülésének tudhatók be, melyek közül a legfontosabbak az egységes információs társadalom stratégia hiánya, a források elégtelensége és az állami intézményrendszer felkészületlensége, a szabályozás gyengesége, a diffúziót korlátozó tényezők erőssége.
Kóka János miniszter szerint új korszak köszöntött be, ami az állami szerepvállalás újragondolását teszi szükségessé, hiszen a politika eddig félreértette az informatikai ágazat javaslatait. Szigorú szankciók bevezetését feltételezi a piac-és versenyszabályozás erősödése, továbbá előnyben kell részesíteni a hazai vállalkozásokat és elengedhetetlen az információs társadalom fejlesztésének horizontális koordinálása. Új szerződésre van szükség a kormányzat és az IKT-piac között a stratégiaalkotás folyamatától a megvalósításig. Hangsúlyozta, hogy az előrelépéshez szükség van a magántőke bevonására is az informatikai kockázati tőkealapba.
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos az "Új Magyarország fejlesztési terv és a versenyképesség" című előadásában elmondta: "A feladat Magyarország gyorsított modernizációjának támogatása több mint 8000 milliárd forint befektetésével 2007-2015 között". A kormánybiztos hozzátette, hogy az infokommunikációs technológiák, az információs társadalom építése területén a kormány a piaci keretszabályozás, az e-közigazgatás kialakításában, a tartalomipar fejlesztésében, a hálózati információbiztonság létrehozásában és az e-üzleti tevékenység (információs gazdaság) ösztönzésében látja a megoldást."
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke nyitó előadásában elmondta, hogy Magyarország még az EU8 között is csak a középmezőnyben van a háztartások, és a sereghajtók közt a KKV-k IKT-felhasználási képessége terén. Hasonlóan problémás az infrastrukturális ellátottság, illetve az e-kormányzat alacsony szintje is komoly tartalombéli akadályt jelent az IKT tovább gyűrűző hatása számára. A szektor szerint a kormány a verseny támogatásával és elősegítésével, a digitális írástudás javításával, K+F tevékenységet végző vállalatok támogatásával, valamint K+F kereslet támasztásával járulhat hozzá az együttműködéshez.
A workshop jelenleg is tart, s a délutáni szekcióban a versenyképes gazdaság operatív programjáról vitáznak a kormányzat és az ágazat képviselői. A workshop konklúzióit a résztvevők az IVSZ közreműködésével kidolgozzák és eljuttatják a döntéshozók részére.
Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy az IKT szektor pozitívan hat a gazdaság növekedésére: a gyorsabban növekvő országok általában jelentős IKT szektorral rendelkeznek. "A termelékenység növekedéseinek forrásai az IKT szektor eszközeinek felhasználásból erednek", mondta Gáspár Pál, az ICEG igazgatója. Szerinte az IKT piac a GDP növekedést akár 1,5 %-kal is képes növelni.
A hatékony állami szerepvállalás akkor valósul meg, ha az állam képes a központosított források hatékony felhasználására és az "value for money" jellegű szolgáltatások nyújtására. Ezeket a célokat abban az esetben tudja megvalósítani az államháztartás, ha átlátható rendszereket működtet, vagyis kizárja a korrupciót és növeli az olyan jellegű szolgáltatásokat, amelyek csökkentik a korrupció lehetőségét. Erre legalkalmasabb eszköz az e-szolgáltatások minél szélesebb körűvé tétele.
Európai gazdaságok összehasonlítása alapján Magyarország jelentős mértékben lemaradt az infokommunikációs technikák alkalmazásában. A hazai lemaradást eredményező okok összetettek és több tényező tartós érvényesülésének tudhatók be, melyek közül a legfontosabbak az egységes információs társadalom stratégia hiánya, a források elégtelensége és az állami intézményrendszer felkészületlensége, a szabályozás gyengesége, a diffúziót korlátozó tényezők erőssége.
Kóka János miniszter szerint új korszak köszöntött be, ami az állami szerepvállalás újragondolását teszi szükségessé, hiszen a politika eddig félreértette az informatikai ágazat javaslatait. Szigorú szankciók bevezetését feltételezi a piac-és versenyszabályozás erősödése, továbbá előnyben kell részesíteni a hazai vállalkozásokat és elengedhetetlen az információs társadalom fejlesztésének horizontális koordinálása. Új szerződésre van szükség a kormányzat és az IKT-piac között a stratégiaalkotás folyamatától a megvalósításig. Hangsúlyozta, hogy az előrelépéshez szükség van a magántőke bevonására is az informatikai kockázati tőkealapba.
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos az "Új Magyarország fejlesztési terv és a versenyképesség" című előadásában elmondta: "A feladat Magyarország gyorsított modernizációjának támogatása több mint 8000 milliárd forint befektetésével 2007-2015 között". A kormánybiztos hozzátette, hogy az infokommunikációs technológiák, az információs társadalom építése területén a kormány a piaci keretszabályozás, az e-közigazgatás kialakításában, a tartalomipar fejlesztésében, a hálózati információbiztonság létrehozásában és az e-üzleti tevékenység (információs gazdaság) ösztönzésében látja a megoldást."
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke nyitó előadásában elmondta, hogy Magyarország még az EU8 között is csak a középmezőnyben van a háztartások, és a sereghajtók közt a KKV-k IKT-felhasználási képessége terén. Hasonlóan problémás az infrastrukturális ellátottság, illetve az e-kormányzat alacsony szintje is komoly tartalombéli akadályt jelent az IKT tovább gyűrűző hatása számára. A szektor szerint a kormány a verseny támogatásával és elősegítésével, a digitális írástudás javításával, K+F tevékenységet végző vállalatok támogatásával, valamint K+F kereslet támasztásával járulhat hozzá az együttműködéshez.
A workshop jelenleg is tart, s a délutáni szekcióban a versenyképes gazdaság operatív programjáról vitáznak a kormányzat és az ágazat képviselői. A workshop konklúzióit a résztvevők az IVSZ közreműködésével kidolgozzák és eljuttatják a döntéshozók részére.
Kapcsolódó cikkek
- IT-piac: A szolgáltatási szektor a legerősebb
- Ismét magyar tag a legnagyobb európai infokommunikációs szövetség elnökségében
- Új vezető az IVSZ élén
- GKM: a mobilkoncesszió meghosszabbításának feltétele a szélessávú lefedettség növelése
- Törvénymódosítás az e-kereskedelemről és a spamről
- Tizedik alkalommal lehet pályázni az IVSZ Gyurós Tibor-díjára
- Szittya Tamás az IVSZ "Nemzetközi piac, hardver-szoftver kereskedők" szakterületének vezetője
- Új elnökség és szervezeti átalakítás az IVSZ-ben
- Szathmári Géza az IVSZ alelnöke lett
- IVSZ Üzleti Akadémia: Beck György, Bojár Gábor és Kemény Dénes a vezetésről
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
2024. november 2. 15:26
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.
2024. november 2. 11:54