IVSZ Üzleti Akadémia: Beck György, Bojár Gábor és Kemény Dénes a vezetésről
forrás Prim Online, 2007. február 28. 17:01
2007. február 27-én „Sikeressé tettem a csapatomat – a vezérigazgató, a tulajdonos és az edző" címmel a hazai IT szakma és a magyar sportélet kiemelkedő szakemberei tartottak előadást a vezetésről az IVSZ Üzleti Akadémia idei első rendezvényén. A sikerekről, módszerekről és vezetői eszközökről beszélő előadók közül Beck György a multinacionális cégek helyi alkalmazkodóképességére, Bojár Gábor az egyensúly és az arányok megtartására, míg Kemény Dénes a megfelelő személyek kiválasztásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke szerint a rendezvénysorozat célja a gyakorlati tapasztalatok megosztása és az azonnali tudás átadása, hiszen „egy sikeres cég titka a sikeres vezető”. A felkért előadók segítségével kiemelkedően sikeres vezetők irányítási módszerei, tapasztalatai és a nemzetközi sportélet és gazdasági szféra által is elismert sikertörténetek vezetői szemléletével ismerkedhetett meg az ide első Üzleti Akadémia több mint 100 résztvevője.
Elsőként Beck György beszélt több évtizedes vezetői tapasztalatairól, amelyek során több menedzsment módszert kipróbált, az úgynevezett esti-személyes beszélgetésektől a világ legjobb szakembereinek összegyűjtésén keresztül számos eszközt bevetett a legmegfelelőbb csapat összeállítása érdekében. Kiemelte: „A multinacionális vállalatok sikeréhez a legfontosabb, hogy egyediek legyünk, és anélkül alkalmazkodjunk a lehető legjobban a helyi viszonyokhoz, hogy elszakadnánk az anyagcég által nyújtott tudástól, és az általa meghatározott nemzetközi irányoktól”.
Beck vezetési múltja során a legnagyobb kihívásokat a vállalati akvizíciók által teremtett új helyzetek hozták: a különböző tevékenységi körű vállalatok összeolvadásakor különösen nehéz a megfelelő csapat és vezető kiválasztása. Mint mondta: „A vezetői pozíciók és kvalitások nem feltétlenül kompatibilisek: „Aki megnyeri a Tour de France-t, nem biztos hogy a Forma 1-ben is az élbolyban tud lenni”. Beck a munkatársak motiválását is nagyon fontosnak tartja: erre törekszik a közös eseményekkel, csapatjátékokkal, sporttevékenységgel, ami a vállalati együttműködést is jól szimbolizálják, hiszen ezekben is a közösen elért siker a fontos az egyéni tevékenység helyett. „Nagyon fontos a példamutatás is: Magam mindig igyekszem ott lenni ahol a munka van!” – zárta előadását Beck György.
Kemény Dénes a Magyar Vízilabda válogatott szövetségi kapitányaként vallja, hogy csak az eredményekkel és a győzelemmel foglalkozik, és ennek rendeli alá legfontosabb döntéseit. Alapelve, hogy a nyerő csapat kialakításakor a személyi döntések a legfontosabbak.
„Az adott pozícióra a lehető legjobban teljesítő embert választom, ez ad hitelt a játékosaim előtt: aki a jobb, az játszik!” – mondta Kemény a Sydney Olimpia válogatott csapatának kiválasztása kapcsán. „Az Olimpiát többek szerint nem a medencében, hanem még előtte, a csapat összeállításakor nyertük meg”. Nagyon fontos, hogy a csapatomat nem csak a legjobb 13 embernek, hanem a legjobban összeillő 13 embernek kell alkotnia. A siker további fontos feltétele, hogy mindig alkalmazkodni kell egy adott szituációhoz, nem szabad a korábbi sémák, vagy gyakorlat alapján dönteni. „A döntéseket egyedül hozom meg, és azokat a játékosaim sem kérdőjelezik meg soha, nem mindig örülnek, nem mindig értenek egyet, de mindig elfogadják azt.” Felismerem, ha én hibázom. Az én feladatom, hogy a csapatom helyzetét, lelkivilágát a lehető legjobban mérjem fel, és ehhez alakítsam a taktikát.
A csapat motiválása kapcsán elmondta: „ Könnyű a helyzetem, mert a sport kicsit más mint a cégvilág: „Nem értek egyet a „Győztes csapaton ne változtass!” taktikával. Szerintem a nyerő csapat kialakításához az a fontos, hogy nálam mindig meg kell küzdeni a csapatba-kerülésért, nincsenek automatikus helyek. Három játékosból csak kettő lesz bent a válogatottban, így folyamatos a küzdelem. Ha valaki még nem nyert olimpiát, akkor azért küzd, hogy ott legyen, aki pedig már nyert, az azért” – tette hozzá. A jó csapatjáték lényege hogy a játékosaim bátrak legyenek! A döntő pillanatban semmit nem érünk megremegő kezű játékosokkal-, jellemezte plasztikusan, hogy miféle rátermettséget vár el az embereitől. És ami nagyon fontos: valódi csapatjátékosokra van szükség ahhoz, hogy nyerjünk, az a megfelelő ember, aki a saját teljesítményét is a csapat szemén át nézi.
Bojár Gábor az állami cégek sajátos világából lépett a vállalkozások állandóan változó mezejére. A Graphisoft első embere szerint a vezetés lényege az, hogy megnyerjük a versenyt, hogy győzni akarjunk. Vezetőként azt gondolja, a tulajdonos jól jár azzal, ha magánál jobb emberekkel veszi körül magát, de a döntési jogokkal óvatos bánik: mindig maradjanak a vezető kezében – emelte ki egy korábbi kudarc kapcsán a tanulságot.
Bojár elmondta: a végső döntéseket egyedül hozza meg, de a kollégák véleményét minden esetben kikéri, mert a munkatársakat felelőssé kell tenni a döntési folyamatokban. A siker kulcsaként a legjobb emberek megszerzését emelte ki, ugyanakkor hozzátette: „Egy cég kollektívája nem állhat csupa „tábornokból”, szükség van a jól, tisztességesen dolgozó, de kevésbé csillogni vágyó „katonákra” is.”
A vezetői tanulságokból kiemelte: nem mindig szerencsés, ha az emberekhez igazítjuk a szervezetet, mert ez egy vezetőváltásnál nagyon sokba kerülhet. Ugyanakkor az amerikai „adott doboz-adott munkakör” struktúrát sem tartja megfelelőnek, a két szemlélet közötti egyensúlyt azonban nehéz megtalálni. Amit az ügyfeleinktől, az építészektől megtanultunk: „A helyes egyensúly, a megfelelő arányok megtalálása a legfontosabb”.
A siker további fontos feltételeként a motiváló környezetet emelte ki: a humán és fizikai környezet olyan tényező, ami miatt az emberek képesek akár munkát is váltani. A jó embert természetesen meg kell fizetni, de ez önmagában nem elég, 5-10% fizetésemelésért az emberek nem váltanak munkahelyet. A megfelelő környezet miatt viszont annál inkább, a jó környezet a legfőbb motiváló tényező tud lenni. Bojár nagy hangsúlyt fektet az igényes fizikai környezet kialakítására is: „Az általunk kialakított Graphisopft parkban, az irodákban igyekszünk jól érezni magunkat, és ehhez minden feltételt biztosítani. Kiszámoltuk, ez fejeként 3% költségnövekményt jelent egy évben. Nekünk megéri ez a 3%.”
Elsőként Beck György beszélt több évtizedes vezetői tapasztalatairól, amelyek során több menedzsment módszert kipróbált, az úgynevezett esti-személyes beszélgetésektől a világ legjobb szakembereinek összegyűjtésén keresztül számos eszközt bevetett a legmegfelelőbb csapat összeállítása érdekében. Kiemelte: „A multinacionális vállalatok sikeréhez a legfontosabb, hogy egyediek legyünk, és anélkül alkalmazkodjunk a lehető legjobban a helyi viszonyokhoz, hogy elszakadnánk az anyagcég által nyújtott tudástól, és az általa meghatározott nemzetközi irányoktól”.
Beck vezetési múltja során a legnagyobb kihívásokat a vállalati akvizíciók által teremtett új helyzetek hozták: a különböző tevékenységi körű vállalatok összeolvadásakor különösen nehéz a megfelelő csapat és vezető kiválasztása. Mint mondta: „A vezetői pozíciók és kvalitások nem feltétlenül kompatibilisek: „Aki megnyeri a Tour de France-t, nem biztos hogy a Forma 1-ben is az élbolyban tud lenni”. Beck a munkatársak motiválását is nagyon fontosnak tartja: erre törekszik a közös eseményekkel, csapatjátékokkal, sporttevékenységgel, ami a vállalati együttműködést is jól szimbolizálják, hiszen ezekben is a közösen elért siker a fontos az egyéni tevékenység helyett. „Nagyon fontos a példamutatás is: Magam mindig igyekszem ott lenni ahol a munka van!” – zárta előadását Beck György.
Kemény Dénes a Magyar Vízilabda válogatott szövetségi kapitányaként vallja, hogy csak az eredményekkel és a győzelemmel foglalkozik, és ennek rendeli alá legfontosabb döntéseit. Alapelve, hogy a nyerő csapat kialakításakor a személyi döntések a legfontosabbak.
„Az adott pozícióra a lehető legjobban teljesítő embert választom, ez ad hitelt a játékosaim előtt: aki a jobb, az játszik!” – mondta Kemény a Sydney Olimpia válogatott csapatának kiválasztása kapcsán. „Az Olimpiát többek szerint nem a medencében, hanem még előtte, a csapat összeállításakor nyertük meg”. Nagyon fontos, hogy a csapatomat nem csak a legjobb 13 embernek, hanem a legjobban összeillő 13 embernek kell alkotnia. A siker további fontos feltétele, hogy mindig alkalmazkodni kell egy adott szituációhoz, nem szabad a korábbi sémák, vagy gyakorlat alapján dönteni. „A döntéseket egyedül hozom meg, és azokat a játékosaim sem kérdőjelezik meg soha, nem mindig örülnek, nem mindig értenek egyet, de mindig elfogadják azt.” Felismerem, ha én hibázom. Az én feladatom, hogy a csapatom helyzetét, lelkivilágát a lehető legjobban mérjem fel, és ehhez alakítsam a taktikát.
A csapat motiválása kapcsán elmondta: „ Könnyű a helyzetem, mert a sport kicsit más mint a cégvilág: „Nem értek egyet a „Győztes csapaton ne változtass!” taktikával. Szerintem a nyerő csapat kialakításához az a fontos, hogy nálam mindig meg kell küzdeni a csapatba-kerülésért, nincsenek automatikus helyek. Három játékosból csak kettő lesz bent a válogatottban, így folyamatos a küzdelem. Ha valaki még nem nyert olimpiát, akkor azért küzd, hogy ott legyen, aki pedig már nyert, az azért” – tette hozzá. A jó csapatjáték lényege hogy a játékosaim bátrak legyenek! A döntő pillanatban semmit nem érünk megremegő kezű játékosokkal-, jellemezte plasztikusan, hogy miféle rátermettséget vár el az embereitől. És ami nagyon fontos: valódi csapatjátékosokra van szükség ahhoz, hogy nyerjünk, az a megfelelő ember, aki a saját teljesítményét is a csapat szemén át nézi.
Bojár Gábor az állami cégek sajátos világából lépett a vállalkozások állandóan változó mezejére. A Graphisoft első embere szerint a vezetés lényege az, hogy megnyerjük a versenyt, hogy győzni akarjunk. Vezetőként azt gondolja, a tulajdonos jól jár azzal, ha magánál jobb emberekkel veszi körül magát, de a döntési jogokkal óvatos bánik: mindig maradjanak a vezető kezében – emelte ki egy korábbi kudarc kapcsán a tanulságot.
Bojár elmondta: a végső döntéseket egyedül hozza meg, de a kollégák véleményét minden esetben kikéri, mert a munkatársakat felelőssé kell tenni a döntési folyamatokban. A siker kulcsaként a legjobb emberek megszerzését emelte ki, ugyanakkor hozzátette: „Egy cég kollektívája nem állhat csupa „tábornokból”, szükség van a jól, tisztességesen dolgozó, de kevésbé csillogni vágyó „katonákra” is.”
A vezetői tanulságokból kiemelte: nem mindig szerencsés, ha az emberekhez igazítjuk a szervezetet, mert ez egy vezetőváltásnál nagyon sokba kerülhet. Ugyanakkor az amerikai „adott doboz-adott munkakör” struktúrát sem tartja megfelelőnek, a két szemlélet közötti egyensúlyt azonban nehéz megtalálni. Amit az ügyfeleinktől, az építészektől megtanultunk: „A helyes egyensúly, a megfelelő arányok megtalálása a legfontosabb”.
A siker további fontos feltételeként a motiváló környezetet emelte ki: a humán és fizikai környezet olyan tényező, ami miatt az emberek képesek akár munkát is váltani. A jó embert természetesen meg kell fizetni, de ez önmagában nem elég, 5-10% fizetésemelésért az emberek nem váltanak munkahelyet. A megfelelő környezet miatt viszont annál inkább, a jó környezet a legfőbb motiváló tényező tud lenni. Bojár nagy hangsúlyt fektet az igényes fizikai környezet kialakítására is: „Az általunk kialakított Graphisopft parkban, az irodákban igyekszünk jól érezni magunkat, és ehhez minden feltételt biztosítani. Kiszámoltuk, ez fejeként 3% költségnövekményt jelent egy évben. Nekünk megéri ez a 3%.”
Kulcsszavak: IVSZ
Kapcsolódó cikkek
- IT-piac: A szolgáltatási szektor a legerősebb
- Ismét magyar tag a legnagyobb európai infokommunikációs szövetség elnökségében
- Új vezető az IVSZ élén
- Tizedik alkalommal lehet pályázni az IVSZ Gyurós Tibor-díjára
- Szittya Tamás az IVSZ "Nemzetközi piac, hardver-szoftver kereskedők" szakterületének vezetője
- Új elnökség és szervezeti átalakítás az IVSZ-ben
- Szathmári Géza az IVSZ alelnöke lett
- Az IVSZ szerint létfontosságú a szerzői jogdíjak rendszerének reformja
- Egy héten belül két rangos iparági elismerés
- Ernst & Young "Az év üzletembere" – idén az IT szakembereket díjazták
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
2024. december 21. 13:49