Felmérés a vállalatok mentési és archiválási szokásairól
A felmérésben szereplő cégek egyharmada egy közös platformmal szolgálja ki a hálózati szolgáltatásokat, többségében Windows termékekkel. Úgy tűnik, hogy a Novell Netware, Unix és a nyílt forráskódú Linux platformok csak a – viszonylag – kisebb, 100 PC-nél kevesebbel rendelkező cégek számára jelenthetnek – legalább részben – célravezető hálózatkezelést.
Egy-két kivételtől eltekintve a rendszerük üzemeltetésére és karbantartására a cégek alkalmaznak saját, belső IT csoportot. Függetlenül a PC-k számától, a cégek fele az informatikával foglalkozó, belső csapat mellett külsős szolgáltató(k) munkáját is igénybe veszi.
Annak ellenére, hogy a cégek IT rendszerének működése szempontjából maximális prioritást élvez a létfontosságú adatok rendelkezésre állása és ezek biztonsága és védelme, valamint helyreállítása, a tapasztalat szerint ezekre a cégek teljes IT költésüknek csupán 22%-át fordítják.
Adattárolás
A megkérdezett vállalatok jelentős része alkalmaz valamilyen megoldást adattárolási, archiválási célokra. Hozzávetőlegesen a cégek fele az adatok rövid távú megőrzésére a hagyományos adathordozókra történő archiválást alkalmazza (DAS). Viszonylag elterjedt az adattárolásra használt komplett rendszerek (NAS) használata, és a kifejezetten adattárolásra kiépített hálózatokkal (SAN) minden nyolcadik nagyvállalat rendelkezik.
Saját IT rendszerük működése szempontjából az IT feladatok és erőforrások priorizálása során leginkább a rendszer adatbiztonsága és az adatmentés/visszaállítás gyorsasága az a két tényező, amit a cégek figyelembe vesznek. A költséghatékonyság mellett jelentős szempont továbbá az integráció lehetősége is.
Csupán a vállalatok egyharmada használ valamilyen szoftveres megoldást az asztali vagy hordozható gépeken, ami a lokálisan tárolt adatok merevlemezre való mentésére illetve szinkronizálására szolgál. Ugyanakkor a válaszadók fele a jövőben sem tervezi ilyen szoftver alkalmazását. Ezzel szemben az adatmentést és az archiválását a cégek 76%-a valamilyen szoftver segítségével bonyolítja le.
Szükség is van erre a segítségre, hiszen a napi rendszerességgel – ami a leggyakoribb – átlagosan közel 160 GB adatot mentenek le a cégek, de találkoztunk olyan céggel is, aki naponta 2 Terabyte-nyi adatot archivál. A félelem nem alaptalan, mivel tízből hét esetben előfordult, hogy az elmúlt tizenkét hónap során vissza kellett állítani az adatokat. Adatmentésre, archiválásra a legelterjedtebb adathordozó típus továbbra is a mágnesszalag (60%).
A felmérésben szereplő cégek 45%-a alkalmaz jelenleg többszintű archiválást és 18%-uk használ valamilyen szoftveres megoldást az adathordozók kezelésére.
Feltehetőleg csak bizonyos tevékenységi körbe tartozó cégek azok, akik titkosítják szalagra archivált adataikat. A vállalattok többsége nem él ezzel a lehetőséggel és valószínűleg a jövőben sem tervez ilyen irányú fejlesztést saját IT rendszerén belül. Ugyanígy a szalagok forgatásának és a telephelyen kívüli archiválásának az automatizálására alkalmas szoftveres megoldástok jelenlegi és tervezett használata sem jellemző a hazai nagyvállalatok körében.
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az AI használata a munkavállalók 22%-át érinti a magyar ingatlanpiacon
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az ingatlan- és építőiparban, de vajon hogyan áll Közép-Európa ezen a téren? Egy friss kutatás szerint a magyar ingatlanpiacon dolgozók mindössze 22%-a használ mesterséges intelligenciát, 23%-uk napi szinten, 46%-uk pedig heti rendszerességgel, de mégis érzékelhető a változás: az ingatlan- és építőiparban dolgozók 60%-a mindhárom piacon kifejezte, hogy szívesen elsajátítaná az új technológia alkalmazását.
Az állam megteheti, hogy digitalizál, kérdés, hogy miként fogjon hozzá
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok és a közszféra szervezetei is haladnak a digitális átalakulás útján. Most azonban gyorsítaniuk kell a tempón, és dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek állampolgáraik elvárásainak. A KPMG a Global Tech Report 2024 adatai alapján igyekezett választ adni a digitális közigazgatással kapcsolatos aktuális kérdésekre, és felvázolni azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a kormányzati tisztviselők tehetnek meg a digitális átalakulás érdekében. Az adatok 118 kormányzati technológiai vezető és döntéshozó válaszain alapulnak, többségében (60%) Európából, továbbá Ázsia és a Csendes-Óceán térségéből (21%), valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerikából (19%).
A félelem és a kapzsiság irányítja a kriptopiacot
A befektetői hangulat jelentősen befolyásolja a kriptovaluták értékét a metaverzum kriptopiacán visszaeséskor – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.