Hajlítható, olcsó napelemek
A Nanosolar a napelemek terén teljesen új technológiát fejlesztett ki, melynek lényege, hogy a fényérzékelő réteget gyakorlatilag rányomtatják a hordozófelületre. Ennek az eljárásnak több haszna is van. Az egyik, hogy a gyártás gyorsabb lehet a megszokott tempónál, ugyanakkor a vékony rétegek miatt a panelek hajlíthatók, ami viszont felhasználásukat könnyíti meg nagymértékben. A technológia életképességét mutatja, hogy befektetők sora áldozott a fejlesztésekre, és ez meg is hozta hatását, hiszen nem prototípusról, hanem sorozatgyártásba kerülő termékről van szó. A réz, indium, gallium és szelén alapú napelemek gyártásához a cég ötéves fennállása óta 100 millió dollárral járultak hozzá a befektetők, mivel a Nanosolar megoldásával tömeggyártás után egy dollárnál is olcsóbb egy watt előállítása, ami olcsóbb a jelenlegi fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek által termelt áramnál. Martin Roscheisen, a cég vezérigazgatója szerint az első megrendelő egy német naperőmű, és olyan nagy az érdeklődés, hogy bár csak most indul be a gyártás, a gyártósorok teljes 2008-as termelését lekötötték.
Sokan hajlamosak a napelemeket lezárt területként kezelni, ám a fejlődés folyamatos megjelenésük óta, a termékek pedig egyre jobb hatásfokkal működnek. A nagy japán elektronikai vállalatok szinte mindegyike folyamatosan fejleszt a területen, hiszen hatalmas az igény az alternatív energiaforrások használata iránt. Ennek oka a megváltozott életmód. Korábban azzal érveltek a napenergia felhasználása ellen, hogy éppen nappal ad energiát, amikor amúgy sem égnek a lámpák. Mára ez nem igaz, hiszen az irodák, légkondicionálók, szerverfarmok terhelése éppen ilyenkor a legnagyobb. Jellemző eset Európából, amikor néhány éve egy a szokásosnál is kissé forróbb nyári napon összeomlott Athén áramszolgáltatása, pedig mindössze annyi történt, hogy több millió lakos kicsit feljebb csavarta a légkondicionálót. Az elektromos áram iránti igény itt is éppen a napelemek hatékonysága szempontból legkedvezőbb napszakban nőtt meg a leginkább.
Kapcsolódó cikkek
- Kamerával a memóriavesztés ellen
- "Legyőzte" a Wikipedia a Brockhaus nagylexikont
- Számítógépes nyelvészeti konferencia Szegeden
- Arcról olvassa le a személyiséget az új magyar találmány
- Siemens szoftverrel határozzák meg a betelefonálók életkorát
- Hajszálnál kisebb rádió
- A világ legjobbjai között a BME és a HP közös kutatási projektje
- Méhek tánca a szerverhálózatban
- A 4D SOFT Kft. egy 4 millió eurós tudományos EU-projektben
- A győztes brit Colossust ma legyőznék a kódháborúban
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Pályaorientációs nap volt a Széchenyi-egyetemen
Pályaorientációs nap keretében érkeztek általános iskolások a győri Széchenyi István Egyetemre, ahol laborlátogatásokon, előadásokon, kreatív foglalkozásokon, sőt kínai nyelvórán is részt vehettek. A jelentős érdeklődés miatt az intézmény komplex szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyre iskolai csoportok jelentkezhetnek, akár egy osztálykirándulás tartalmas programjaként.
A TIME magazin 2024 egyik legjobb találmányának tartja a HONOR Magic V3-at
A HONOR Magic V3 felkerült a TIME 2024 legjobb találmányait tartalmazó éves listájára, amely a legkülönlegesebb, az életünket megváltoztató innovációkat mutatja be számos területen, többek között az egészségügy, az AI és a zöld energia terén.
Felmérés: a hollandiai szervezetek negyede nincs felkészülve kibertámadásra
Hollandiában a közepes és nagyvállalatok negyede nincs felkészülve egy esetleges kibertámadásra – jelentette hétfőn az NLTimes című holland hírportál a KPN holland távközlési vállalat megrendelésére készült felmérésre hivatkozva, amelyben kiemelik az egészségügyi szektor veszélyeztetettségét is.
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
Nemzetközi oktatásfejlesztési program indul az ELTE vezetésével
Az ELTE és még négy európai egyetem alkotta konzorcium 250 ezer eurós támogatást kapott az Erasmus+ felsőoktatási együttműködési partnerségek programban megvalósuló, oktatási és módszertani fejlesztéseket célzó, 2026 végéig tartó REDINEST projektre.