A Sony Ericssoné a magyar mobilkészülék-piac negyede
Hozzátette: 2007-ben 2,6-2,7 millió mobiltelefont adtak el a gyártók a magyar piacon, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Wágner Tibor kifejtette: a Sony Ericsson nagyon jó évet zárt, hiszen tavaly adta el a legtöbb készüléket Magyarországon.
A társaság saját számításai szerint a Nokia mögött a második a magyar piacon.
A mobiltelefon-gyártó az idén is őrizni akarja pozícióját, ezt részben egy új, az XPERIA márkanevű, a multimédiás szórakozást és az internetes kommunikációt egyesítő készülék forgalmazásától reméli.
Kapcsolódó cikkek
- Új mobilt fejleszt az Alcatel-Lucent a japán NEC-kel
- Sony Ericsson mobiltelefonok rádiórajongóknak
- Vissza a jövőbe: újra flipes mobillal kísérletezik a Sony Ericsson
- A vártnál jobban szerepelt a Sony Ericsson
- Sony Ericsson: 88 millió dolláros szponzorálási szerződés
- Sony Ericsson: két új Walkman és egy kagylótelefon
- UIQ Technology: Nagy reményű k+f központ Budapesten
- Új üzletet nyitott a Sony Ericsson Budapesten
- Újabb Sony Ericsson mobilok: W890i, W380i, K660i
- Saját zeneletöltő szolgáltatást indít a Sony Ericsson
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.