A Nokia nem kapott támogatást uniós strukturális alapokból magyarországi és romániai üzemeihez
Az államtitkárhoz eljuttatott tájékoztatás szerint, annak érdekében, hogy az ilyen esetek a jövőben is kizárhatók legyenek, az európai strukturális alapok lehívásának romániai programja olyan kötelezettséget tartalmaz , amelynek értelmében a strukturális alapok segítségével nem lehet üzemáthelyezéseket végrehajtani. A román hatóságok ezzel kapcsolatban biztosították az Európai Bizottságot, hogy ezt a rendelkezést szigorúan be is tartják.
Schauerte szerint ugyanakkor még tisztázni kell, hogy Romániában vagy Magyarországon a Nokia kapott-e esetleges állami támogatásokat, amelyeket versenyjogilag jóvá kellett hagyni.
A tervek szerint még az első negyedévben beindul a termelés a Nokia újonnan létesülő kolozsvári (Cluj Napoca) üzemében, amelyet 60 millió eurós beruházással fejez be a finn vállalat. A Nokia januárban jelentette be, hogy a bochumi telefongyártás másik részét a cég komáromi üzeme veszi át, és a csúcstechnológiai termékek előállításával a jövőben a Nokia finnországi, salói üzeme foglalkozik.
A Nokia termelésének jó része már alacsony költségű országokban zajlik, Magyarországon, Romániában, Kínában és Indiában.
Tízezer négyzetméteres, automata csomagoló berendezésekkel felszerelt logisztikai központot avatott tavaly novemberben Komáromban a Nokia. "A 10 millió eurós beruházás a gyár területét 60 000 négyzetméterre növeli és ezzel a Nokia komáromi beruházásainak értéke eléri a 160 millió eurót" - mondta el a megnyitón a vállalat logisztikáért és gyárakért felelős alelnöke. Raimo Puntala hozzátette, hogy bővítik a Komáromban gyártott termékek skáláját és a korábbinál fejlettebb telefonok gyártását is itt végzik.
A Nokia szeptember elejétől 300 fővel növelte a komáromi gyár létszámát, a vállalatnál közel 6 ezer fő dolgozik Magyarországon, ebből 5500-an Komáromban.
A Nokia 1999-ben építette föl komáromi gyárát, körülbelül 100 millió eurós költséggel. Az üzemben 2000 januárjában indult meg a kereskedelmi termelés és 2006 novemberében elkészült a 300 milliomodik mobiltelefon. A gyárat 2005-ben, több mint 50 millió eurós költséggel, új üzemcsarnokkal bővítették.
Kapcsolódó cikkek
- 77,3 millió Symbian szoftver kelt el tavaly
- Rajtaütésszerű EU vizsgálat az Intel irodáiban
- Üzembe helyezték a romániai Nokia mobiltelefon-gyárat
- Hétfőn indul a termelés a Nokia romániai üzemében
- 41 millió eurót követel a Nokiától egy német szövetségi tartomány
- 96 millió eurós szerződést kötött az EU és a Sun
- Német cég magyar munkásokkal építi a Nokia romániai üzemét
- Nokia-bezárás: tiltakozó akciók Európa-szerte
- Norvég szoftvercéget vesz a Nokia
- Romániában ajánlana állást a bochumi munkásoknak a Nokia
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.