Szociális internetszolgáltató indul Magyarországon
A WiFi falu kezdeményezés tavaly novemberben indult. Célja, hogy segítse a mélyszegénységben élő családokat és fiatalokat korszerű számítógéphez jutni, és megnyissa előttük az utat a világhálóhoz. Jelenleg összesen 102 faluban működik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Közel 1800 családot lát el vezeték nélküli internettel, illetve használt, de felújított számítógéppel és a hozzá való hálózati eszközökkel.
A legfontosabb szempont, hogy a résztvevők motiváltak legyenek, értékként kezeljék és használják ki az eszközökben és az internetkapcsolatban rejlő lehetőségeket. A program ezért helyi partnerek - elsősorban az önkormányzatok - bevonására épít, a felszelésért pedig fizetni kell és a szolgáltatás csak 2008 végéig ingyenes - mondta Nyírő András, az Internet Terjesztéséért Alapítvány elnöke a DE konferencián tartott előadásában.
A 30 ezer forintos szett megvásárlásában a helyi önkormányzat segíti a családokat visszatérítendő szociális támogatással. "Ez a magyar mikrohitel, amelyet nem bankok adnak, nem mikrohitelnek hívnak és nem jár érte Nobel-díj, de működik" - mondta Nyírő András. A finanszírozási konstrukciót mostanáig majdnem kétezren vették igénybe, a problémás "mikorhitelesek" aránya 10 százalék alatt van.
A WiFi falu kezdeményezés egészével a résztvevő önkormányzatok többsége - 55 százalék - elégedett, és számos faluban újabb számítógépek beszerzésére fordítják a befolyó ötezer forintos törlesztőrészleteket.
A következő lépés a kezdeményezés kiterjesztése - mondta az MTI-nek Nyírő András. Az alapítvány most készíti elő egy szociális internetszolgáltató beindítását, amely az ország 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségére koncentrál. Ez lesz az egyetlen szolgáltató, amely nem arra törekszik, hogy lojalitást, márkahűséget alakítson ki az ügyfelekben. A cél éppen az, hogy az előfizetők az internet segítségével kiszabaduljanak a mélyszegénységből és ne legyen szükség ilyen szolgáltatásra - mondta Nyírő András.
A program 2009-ben indul. A részvétel feltétele egy 38 órás alapképzés elvégzése, és ingyen internetezhet, aki további oktatási modulokat is sikeresen teljesít. A jelenleg formálódó oktatási program a mindennapi életben való boldoguláshoz - például a munkához jutáshoz - szükséges informatikai ismeretek megszerzésére koncentrál, legfőbb célja, hogy a hallgatók a képzés végére magabiztosan tudják használni az e-kormányzati, oktatási, egészségügyi, banki és egyéb internetes szolgáltatásokat.
A szociális internetszolgáltató az indulástól számított két-három éven belül 70 ezer családot, tehát nagyjából 200 ezer embert kíván elérni. A működéséhez szükséges 3-4 milliárd forintot Nyírő szerint elsősorban európai uniós forrásokból lehet előteremteni, de az alapítvány számít magánemberek, civil szervezetek és cégek támogatására is. A WiFi falu programot is sokan támogatják eszközökkel, pénzzel vagy éppen munkaerővel. A jellemzően fővárosi önkéntesek például együtt szerelik a wifi-adótornyokat a falvakban a helyiekkel, és közben megismerik egymást. "A WiFi falu kultúraközi párbeszédről is szól a mélyszegénységben élők és a felelősségét érző városi középosztály között" - mondta Nyírő András.
Kapcsolódó cikkek
- A szoftverhonosítás lesz a következő téma a látássérültek informatikai klubjában
- eVITA: fórum az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákról
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- Megölte testvérét a Playstation-ért
- Növekszik az internetfüggő felnőttek száma Dél-Koreában
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Sms technológiát vásárol a Twitter
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Multifunkciós egyetemi kártya lesz Debrecenben
- Napi 80 sms-t küldenek a tini-lányok
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.