Hírközlés 2008: "a recesszió a fejlődést nem állítja meg"
A szélessávú és széles spektrumú kommunikáció új kihívásaival foglalkozott a CEBC november 14-i budapesti Hírközlés 2008 című félnapos konferenciája.
Moderátori köszöntőjében Bárányné dr. Sülle Gabriella kiemelte: mára a mobil internet alkalmazásoknál a fogyasztó kommunikációval eltöltött idejéért is megindult és növekvő szerepet játszik a szolgáltatók versengése. Szerinte elgondolkodtató, hogy mind a szűkösség (pl. a rádióspektrumban), mind pedig a bőség (szélessávú kínálat, böngészhető információs portálok száma) egyszerre az értéktermelés forrása a hírközlésben. Ez a kettősség az egyik, ha nem a legkihívóbb feladat napjainkban, amelyet körülvesz az egyszerűség, megbízhatóság és a hálózati biztonság iránti kereslet erősödése, a szüntelen törekvés a méretgazdaságosság fenntartására, valamint a szabályozás állandó változása. Személyes észrevétele: a mostani gazdasági recesszió a hírközlés fejlődését nem állítja meg.
"Spektrum-liberalizáció és hatósági spektrum stratégia" című előadásában Bánhidi Ferenc, az NHH Tanácsának tagja kijelentette: "A spektrum-liberalizáció egy több lépcsős folyamat, az adminisztratív modelltől a piaci modell irányába". A piaci alapú frekvencia-gazdálkodás terén a hírközlési hatóság 2010-ig három fókuszterületet jelölt ki: mobil távközlés, szélessávú rádiós adatátviteli technológia, digitális műsorszórás. A 2,4 GHz-es WiFi szolgáltatások jelentőségét növeli, hogy sok magyarországi (vidéki) területen még mindig az egyetlen, amely a szélessávú elérést biztosítja. Bánhidi szerint a szélessávú mobil technológiáknak nagy szerepe van, illetve lesz országunkban, a lefedettség teljessé tételében.
A konferencián két kerekasztal-beszélgetést is rendeztek. Az elsőn a spektrummal kapcsolatos kérdéseket járta körül Bánhidi Ferenc, Marchart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese és Villám István, a Magyar Telekom (MT) osztályvezetője. Villám szerint jelenleg Magyarországon tíz új szélessávú előfizetésből már öt mobil előfizetés. Azt is felvetette: a DVB-T technológiánál felszabaduló 500 - 900 MHz-es tartományokat a jelenlegi mobil szolgáltatóknak kellene odaadni. Bánhidi Ferenc annyit reagált, hogy a felszabaduló frekvenciák újrahasznosításában érdekelt az NHH. A Vodafone és a MT szakembere is annak a véleményének adott hangot, hogy országunkban nem szükséges negyedik mobil szolgáltató.
A második kerekasztal témája a szélessávú előfizetői árak lehetséges csökkenése és a díjakhoz kapcsolt feltételek fejlődése volt. Bölcskei Imre, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöke a jelenlegi összehasonlítható vezetékes és kábeles szélessávú szolgáltatások adataiból kiindulva lát egyfajta a választ: a két technológia összevethető (azonos) árai mellett, a verseny hatására a ma még eltérő le- és feltöltési sebességekben várható kiegyenlítődés irányú változás.
Kapcsolódó cikkek
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet
- 5 milliárd mobil 2010-ben
- Ashton Kutcher a Twitteren segít felépíteni az orosz Szilícium-völgyet
- Harminc százalékkal többen neteznek Kínában
- Novemberben tovább nőtt a mobilinternetes előfizetések száma
- Végéhez közeledik a "digitális évtized"
- Csak 2010 végére stabilizálódik a mobiltávközlés
- KSH: a mobil-előfizetések csökkentek, az internetpiac bővült