Az oktatásban is támogatja az esélyegyenlőséget az informatika
A Microsoft a "Társ a Tanulásban Program" keretében az első 5 évben mintegy 180 millió forintot költött az oktatás támogatására Magyarországon: a projekt célja az, hogy minél gyorsabban terjedjen a digitális írástudás és az informatikával támogatott oktatás, illetve csökkenjen azon diákok száma, akik nem részesülnek technológiai jártasságot adó képzésben, s ezek által javuljon az esélyegyenlőség a magyar iskolákban is.
Merényi Ádám, a cég oktatási csoportvezetője kedden Bécsben, a Microsoft által rendezett fórumon az MTI-nek elmondta, az idei, június végén záródó pénzügyi évben további 40 millió forintot költenek különböző programokra. Az idén már több mint 400 számítástechnika tanárnak és iskolai rendszergazdának tartottak többnapos képzést, illetve minden iskolának küldtek informatikai szakkönyveket.
A Microsoft a kezdetben ötéves programot 2003-ban, mintegy 250 millió dollár költségvetéssel indította el. A program eddig több mint 3,6 millió tanárhoz, valamint iskolai vezetőhöz és több mint 76 millió diákhoz ért el világszerte.
A csoportvezető az elmúlt öt év magyar eredményeiről közölte, hogy 2003 óta 34 százalékról 8 százalékra csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik nem értenek az informatikához, s 3 százalékról 60 százalékra nőtt azon tanárok aránya, akik az oktatásban is használják az új technológiákat.
A szakember szerint a tendencia az, hogy a tanulás az iskolák falain kívül is folytatódik, s egyre inkább terjed a közösségi tanulás, azaz a diákok nem egyedül, hanem közösen sajátítják el az új ismereteket.
Merényi Ádám elmondta, a nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a lexikális tudás mellett különösen fontos az úgynevezett kompetencia alapú képzés, azaz a diákoknak meg kell szerezniük a tanulni tudás képességét, amihez feltétlenül szükséges az értő szövegolvasás. Ez pedig a hagyományos mellett más jellegű módszertant, illetve informatikai támogatást igényel az oktatásban. A Microsoft ezért a program keretében például innovatív tanári kompetencia központot nyitott az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen, illetve átadta a jövő osztálytermét a Szegedi Tudományegyetemen. Az idén pedig a Budapesti Műszaki Főiskolán átadja az innovatív oktatói
tudásközpont.
Az év elején a Microsoft bejelentette azt is, hogy újabb öt évvel meghosszabbítja a programot és további 250 millió dollárt költ az oktatási programokra világszerte.
A programon belül a Microsoft létrehozta az innovatív tanárok hálózatát, amelynek keretein belül 81 ország tanárai csatlakozhatnak a virtuális közösséghez, ahol megoszthatják tapasztalataikat és ötleteiket egymással.
Kapcsolódó cikkek
- Microsuli.hu: korszerű és szórakoztató IT-oktatás diákoknak, tanároknak
- Könyvtárat alapít az IT Factory a Microsoft támogatásával
- Számítógépeket kapott két borsodi iskola
- A Számítástechnikai Innovációs Központ első éve
- Megnyílt az ország harmadik Innovatív Tanári Kompetenciaközpontja
- Interaktív hálózatbiztonsági képzés indul az IT Factorynál
- Innovációs díjat kapott a NetAcademia IT-biztonsági oktatórendszere
- Ingyenes Silverlight-oktatás - gyakornoki állás diákoknak
- Ingyenes rendszergazdaképzés: még lehet jelentkezni
- Microsoft "Digitális nappalok és éjszakák" kicsiknek és nagyoknak - még lehet jelentkezni
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.