Mentőöv Magyarországnak? - jelentés a tizedik Internethajóról
Az ország lakosainak kétharmada nem használ semmiféle klaviatúrát, ötöde nem érti az e-mail szó jelentését – már az előszóban ezzel a kijózanító adattal fogadja utasait az idén tizedik alkalommal kifutó Internethajó rendezvény.
Ezért kezdjük rendhagyó módon ezt a tudósítást, gondolva e csoportra is, hátha egy nyomtatott sajtótermékben olvassák mindezt: Jó napot kívánunk! Tudják, létezik egy számítógép nevű találmány, és ha ebből sokat összekötünk, akkor kis szerencsével internetet kapunk, ami egy jó dolog. Hogy ez az áldás Magyarország minden településére eljusson, erről szól a Nemzeti Digitális Közmű elnevezésű kormányzati törekvés, amit az Internethajó idei kiemelt témájául választottak.
Már a bevezetőből is látszik, hogy az Internethajó nem az önbecsapó statisztikák, hanem a kendőzetlen szembenézés rendezvénye. Ennek megfelelően a két főszervező és házigazda, Diósy Tamás és Enyedi Nagy Mihály köszöntője is – immár hagyományosan – inkább pesszimistára sikerült, és mindketten főleg reményeiket fogalmazták meg. Nem csoda, hiszen a hajón immáron tíz éve beszélünk az internetpenetráció növelésének fontosságáról, és bár minden évben beszámolhatunk némi fejlődésről, a vészharangok kongatását még most sem hagyhatjuk abba, egy pillanatra sem. Az utánuk megszólaló Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára egy lépéssel tovább ment: ő remények helyett már meggyőződésről beszélhetett az Európa hajót színültig töltő hallgatóságnak. Természetesen mint infokommunikációért felelős kormánybiztosnak, neki ez kötelessége is, hiszen az elmúlt félévet szinte teljesen a Nemzeti Digitális Közmű projekt elindításának szentelte, és az mostanra eljutott abba a fázisba, hogy már az EU előkészítő bizottságával tárgyalhatunk róla. Ez pedig – figyelembe véve oly sok más szép reményű kormányzati törekvést – mindenképpen siker.
Baja kiemelte, hogy a most megélt válság nemhogy hátráltatója lenne az NDK programnak, de épp most megfelelő az időzítés az elindításához. A sikeres program ugyanis egyszerre három dolgot garantálna: azonnali keresletépítést, perspektivikus piacépítést és GDP-gyarapodást, növekvő foglalkoztatással, mindezt már középtávon. A kitűzések ugyanakkor megvalósíthatatlanok az EU szerepvállalása nélkül, mivel a másfél éven belül befektetendő 50-80 Mrd forintot a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben sem az it-szektor piaci szereplői, sem a nadrágszíjon már minden lyukat felhasználó kormányzat nem tudja megfinanszírozni.
Az államtitkár szerint az a két szembenálló érvelés, hogy nincs szükség közműépítésre, amíg nincs meg a tartalomszolgáltatási igény, illetve, hogy az infrastruktúra megléte már önmagában meghozza az igényeket, parttalan vita, mivel az NDK-nak párhuzamosan kell haladnia, az infrastruktúra és a tartalomszolgáltatás fejlesztését egyszerre segítenie. Erre rímelt a későbbi kerekasztalbeszélgetések során Beck György, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnökének felszólalása, aki – kihasználva a nosztalgikus hangulatú rövidítésben rejlő humor lehetőségét – egy új fogalom bevezetését szorgalmazta: az NSZK alatt ő a Nemzeti Szélessávú Közösséget érti. Mint szemléletes példájában kifejtette, az NDK és az NSZK nem önmagukban, hanem egységesen váltak sikeressé, de csak a fal leomlása után.
Ezt az összefogást emelte ki a program legfőbb feltételeként Bálint Ákos, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programért (EKOP) felelős NFÜ főigazgatója és Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is. A zárószónokként pódiumra lépő Pintér Róbert a Szonda Ipsos részéről egy kényszerűen lerövidített beszámolóban mutatta be a több mint 600 hazai it-vállalat részvételével elvégzett felmérés eredményeit. Ennek legmeglepőbb tanulsága az volt, hogy az üzleti szegmens milyen kis részben osztja Baja Ferenc meglátásait a feladatok megoszlásáról: 48,2 százalékuk szerint az állam feladata a digitális közmű kiépítése, 23 és fél százalékuk szerint a szolgáltatócégeké és mindössze 12,4 százalékuk számít az EU segítségére.
Kapcsolódó cikkek
- A szoftverhonosítás lesz a következő téma a látássérültek informatikai klubjában
- eVITA: fórum az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákról
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- Megölte testvérét a Playstation-ért
- Növekszik az internetfüggő felnőttek száma Dél-Koreában
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Sms technológiát vásárol a Twitter
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Multifunkciós egyetemi kártya lesz Debrecenben
- Napi 80 sms-t küldenek a tini-lányok
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.