Prim Hírek

Kína mára olyan adottságokkal rendelkezik, amely piacképessé teszi a műholdfellövés és a pályára juttatás szolgáltatásában és láthatóan a fejlődő országokkal, nem utolsó sorban délkelet-ázsiai szomszédjaival való együttműködésre törekszik – nyilvánvalóan kedvező ajánlatait azoknak teszi meg. Kína nincs versenytárs nélkül a piacon, hisz' például Vietnam első távközlési műholdját a Vinasat-1-et az amerikai Lockheed Martin építette, de vannak még a műhold üzletben érdekelt más amerikai, orosz, japán, illetve európai cégek is.

 Az ilyen jellegű üzletek költségeit nehéz megbecsülni, azok részletei nyilvánosságra nemigen kerülnek. Az Asia Timesban Peter J Brown szakújságíró azt írja, hogy a Nigériának és Venezuelának készült műholdak ára 200 millió dollár felett volt, de ebben nincs benne a fellövés járulékos költsége, amit a cikkíró legalább további 100 millió dollárra becsül.

 A műholdak megépítésének és az űrbe juttatásának szolgáltatása túl a konkrét bevételen folyamatos technológiai fejlesztésekre, tökéletesítésre ad lehetőséget, miközben hosszabb távra szóló kapocs is az adott országgal.

 A brazíliai fejlemények is azt látszanak igazolni, hogy a tervezés közös átgondolása, új elképzelések késztették a feleket a konkrét terv csúsztatására. A két ország még 1988-ban hozott létre egy közös bizottságot a műholdak megépítésére, űrbe juttatására és üzemeltetésére. A közös program - a Hszinhua hírügynökség összeállításában szereplő információk szerint - a Föld környezetével, a mezőgazdasággal, városfejlesztéssel és vízszennyezéssel összefüggő információk gyűjtését célozza. 1988 és 2003 között két műholdat lőttek fel, a CBERS-1-et és a CIBERS-2-őt. Az elsőt 1999-ben, a másodikat 2003-ban. 2007-ben állították pályára a CBERS-2B-t. A brazil űrügynökség (AEB) igazgatója Thyrso Villela elmondása szerint az első három műhold építésének 70 százalékában Kína volt a felelős, míg a következő két műhold esetében ez az arány már kiegyenlítődik. Brazíliának ugyanakkor együttműködési programja van Argentínával, Franciaországgal, az Egyesült Államokkal, s Ukrajnával is.

 A Brazíliával szomszédos Bolívia elnöke március második felében készül Kínába és várhatóan ekkor fogja az ország első műholdjának megépítéséről és fellövéséről szóló megállapodást aláírni vendéglátóival. Evo Morales bolíviai elnök ugyanis azt szeretné, hogy az országnak önálló műholdja legyen.

 Az előkészítéshez mintegy két tucat kínai szakember utazott nemrégiben La Pazba. Bolíviai források szerint egy 300 millió dollár értékű szerződésről van szó. A pénzt - ugyancsak bolíviai sajtójelentések szerint - egy kínai pénzintézet fogja meghitelezni. A távközlési műhold - amely a tervek szerint 2013-ban lesz az űrben - névadója a Tupac Katari, akinek vezetésével a 18. században a bennszülött felkelők véget vetettek az ország gyarmati korszakának.

 Szakértők szerint a világ távközlési műholdjai a hatalmas igény miatt szinte maximális kapacitással működnek, s manapság, ha egy cég vagy egy állam fel tud juttatni egy műholdat, akkor bizonyosan rövid idő alatt talál vevőt a szolgáltatására. Megfigyelők pedig úgy vélik, hogy amíg Kína nem csak szolgáltatni és üzletet ajánlani hajlandó, hanem ezt megsegítendő a fejlődő államok számára ki is nyitja pénztárcáját, addig feltételezhető, hogy az elkövetkező években egyre több kínai műhold fog majd keringeni odafenn.