Ombudsman: megfelelő a magyar távközlési cégek adatkezelése
Az adatvédelmi biztos tizenkét magyarországi telekommunikációs cégnél vizsgálta meg, hogy eleget tesznek-e az adatmegőrzési irányelvből adódó kötelezettségeknek, s megállapítása szerint a vállalkozások adatkezelése megfelelő.
Jóri András az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az illetéktelen hozzáférések ellen a cégek IT-rendszerei védettek, a szerverekre a belépést proxi, hierarchikus kulcs, kamera és személyes biztonsági védelem is biztosítja.
Problematikusnak találta ugyanakkor, hogy a WAP szolgáltatásra vonatkozóan a gyakorlat nem egységes, egyes szolgáltatók nem őrzik meg az adatokat, mert a WAP-olást nem tartják internethasználatnak. Kifogásolható az adatvédelmi biztos szerint az is: a megőrzési
idő lejártát gyakran úgy kerülik ki a hatóságok, hogy lefoglalási kérelmek útján az egész adattároló eszközt birtokba veszik és tetszés szerint válogatják le arról a szükséges adatokat.
Az ombudsman utalt arra: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerint az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve a szolgáltató bűnüldözési célból megőrzi az előfizető, illetve felhasználó általi kommunikáció valamennyi forgalmi adatát. Rögzíti a vezetékes, a mobil-, valamint az internetes kommunikáció adatait, melyekkel pontosan nyomon lehet követni, hogy ki kivel, milyen időpontban, milyen időtartamban, milyen gyakran érintkezik.
Megismerhető az előfizető neve, címe, telefonszáma, továbbá az, hogy mikor és kit hívott és mennyi ideig telefonált. Hívásátirányítás esetén az a telefonszám is, amelyre a hívást átirányították, illetőleg a hívás helye. E-mail esetében elérhető az előfizető neve, címe és e-mail címe, továbbá az, hogy mikor és kinek küldött üzenetet. E körbe tartozik az előfizető hozzáférésére vonatkozó adat, az, hogy mikor és mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel azonosították, továbbá hálózati tűzfalaknál a kifelé zajló forgalom is.
A megőrzési idő egyes adatoknál az előfizetői szerződés megszűnését követő, más adatok esetén azok keletkezését követő egy év, a sikertelen hívásokra vonatkozó adatoké a keletkezésüket követő fél év.
A vizsgált telekommunikációs cégekhez évente körülbelül 50 ezer megkeresés (adatkérés) érkezik, ezek nagyjából 80 százaléka az adott vagy az előző hónapra vonatkozik. A két legnagyobb adatkérő a nemzetbiztonsági szakszolgálat és a rendőrség. A vizsgálat során
egyik cég sem tudta összesíteni, hogy az egyes adatkérések milyen idős adatokra vonatkoznak - összegezte tapasztalatait Jóri András.
Mint felidézte, az Európai Parlament és az Európai Tanács - adatmegőrzési kötelezettséget tartalmazó, az elektronikus hírközlési adatok megőrzéséről szóló - irányelvét Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény 2007. évi módosításával harmonizálták, azaz annak megfelelően módosították a törvényt. Az adatvédelmi biztos akkor a módosítás alkotmányosságát érintő aggályainak adott hangot.
Az irányelv ellen több uniós tagállam tiltakozott, Írország és Szlovákia a szabály ellen szavazott. A román Alkotmánybíróság megsemmisítette az adatmegőrzési kötelezettséget, a német alkotmánybíróság határozata pedig alkotmányellenesnek minősítette az irányelvet átültető német szabályozást.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács 29-es munkacsoportja, amely a tagállamok nemzeti adatvédelmi biztosaiból áll, felmérést készít az adatmegőrzési irányelvet felülvizsgáló, a szabályok gyakorlati megvalósulását érintő tapasztalatokról. Ennek keretében vizsgálta Jóri András a tizenkét telekommunikációs céget, közülük kilenc cég válaszait összesítette és ismertette a munkacsoporttal.
Az uniós biztosok összesítik a tagországokban végzett vizsgálatok tapasztalatait, köztük a magyarországi eredményeket, és az EU felülvizsgálja az irányelvet - áll a közleményben.
Kapcsolódó cikkek
- A szoftverhonosítás lesz a következő téma a látássérültek informatikai klubjában
- eVITA: fórum az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákról
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- Megölte testvérét a Playstation-ért
- Növekszik az internetfüggő felnőttek száma Dél-Koreában
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Sms technológiát vásárol a Twitter
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Multifunkciós egyetemi kártya lesz Debrecenben
- Napi 80 sms-t küldenek a tini-lányok
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Az LG 2025-ös QNED evo termékcsaládja jelentős technológiai fejlődésen ment át
Az LG Electronics (LG) bemutatja a megújult, 2025-ös QNED evo termékcsaládját egy újonnan szabadalmaztatott, széles színskálát biztosító technológiával. A készülékek valódi 4K felbontású képet és akár 144 Hz*-es képfrissítési rátát tesznek lehetővé vezeték nélküli kapcsolódással, ultraalacsony késleltetéssel. Emellett a széria tagjai továbbfejlesztett mesterséges intelligencia alapú kép- és hangfeldolgozást, és személyre szabhatóságot biztosítanak a webOS 25-ön keresztül.
Új törvény szabályozza a kiberbiztonságot
A Parlament elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt. A jogszabály új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A jogszabálynak meg nem felelő cég akár 10 millió eurós bírsággal nézhet szembe.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.