Magyarország lekerült a szellemi termékek védelmének amerikai figyelőlistájáról
Magyarország annak elismeréseként került le a listáról – amelyen azon országok szerepelnek, amelyeket Washington problémásnak tekint a szellemi termékek védelme szempontjából -, hogy az elmúlt egy évben jelentős lépéseket tett a szellemi termékek védelmére vonatkozó szabályok betartatásában - közölte a kormányzati hivatal.
A döntés szerint Magyarország megelőző intézkedéseket hozott az internetes kalózkodás növekvő veszélyének kezelésére, a vámhatóság és a rendőrség javítottak azon képességén, hogy hatékonyan kiszűrje a jogsértő termékeket.
Az USTR indoklásában kiemelte: a hatóságok következetes és hatékony fellépése nyomán bezárták a hírhedt Verseny utcai piacot, ahol illegális termékek tömegét árusították. Magyarország ezenkívül hatékony intézkedéseket hozott a szellemi tulajdonjogok védelmében; számos kampányt szerveztek a közvélemény tájékoztatására, továbbképzési és oktatási szemináriumokat tartottak rendőrök, ügyészek és bírók számára. Az USTR közölte: továbbra is figyelemmel fogja kísérni a magyar helyzetet azért, hogy a szellemi termékek védelme és a szabályok betartatása javuljon.
A kereskedelmi képviselői hivatal kongresszusi kötelezettségének megfelelően minden évben jelentést készít a szellemi termékek védelméről a különböző országokban.
A jelentés összeállításakor a hivatal bekéri a témában érdekelt cégek, szövetségek és szervezetek - például a Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség (IIPA) - véleményét arról, hogy milyen tapasztalataik vannak az egyes országok törvényi hátteréről, bűnüldözési és bírósági gyakorlatáról, mennyire tekintik fontos kérdésnek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét. Ezeket az értékeléseket összevetik az amerikai nagykövetségek, valamint az amerikai külügy- és kereskedelmi minisztérium, valamint az USTR véleményével. Az országokat végül három kategóriába sorolják: a legproblémásabbak egy kiemelt figyelőlistára, a kevésbé problémásak egy alacsonyabb szintű figyelőlistára kerülnek - ezen volt évekig Magyarország -, míg a problémamentes államokat nem jelölik meg.
Szabó Gábor, a washingtoni nagykövetség külgazdasági szakdiplomatája az MTI-nek elmondta: Magyarország évek óta folyamatosan dolgozik a besorolás javításán. Ez azért is volt nehéz, mert az előző években több szövetség és szervezet éppen ennek ellenkezőjét, Magyarország leminősítését - vagyis a szigorúbb figyelőlistára helyezését - kérte.
Magyarországot érintő kedvezőtlen észrevételeket az utóbbi években a zenei művek kiadóinak szövetségétől, a filmipart képviselő szövetségtől és az innovatív gyógyszergyártók szövetségétől kapott az USTR.
A szabadalombitorlás és termékhamisítás elleni hatékony fellépést értékelve idén Magyarországgal együtt Csehország és Lengyelország is lekerült a figyelőlistáról. Rajta maradt viszont más országok mellett Ukrajna, Románia, Görögország, Finnország, Olaszország, Spanyolország és Norvégia.
Kapcsolódó cikkek
- Büntetés a Nokiának a szerzői jogok megsértéséért
- Több tucat weboldalt zártak be az amerikai hatóságok
- Másolt programokkal árultak PC-ket egri és gyöngyösi szaküzletek
- Hamis szoftvereket találtak a vámosok Esztergomban
- Nyáron nyitja digitális könyvesboltját a Google
- Nem sérti a márkanévhez fűződő jogokat a Google AdWords
- Pert nyert kiadójával szemben a Pink Floyd
- A RealNetworks abbahagyja a RealDVD forgalmazását
- Jogdíjak zenék és filmek letöltéséért
- Életbelépett a francia kalóztörvény
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.