CeBIT: Angela Merkel és Recep Tayyip Erdogan megnyitották a világ legnagyobb szakkiállítását
A március 1-től 5-éig nyitva tartó hannoveri CeBIT, a világ legnagyobb ICT kiállítása kedd esti ünnepélyes megnyitórendezvényén Angela Merkel német kancellár és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök, valamint a Bitkom elnöke, August-Wilhelm Scheer mondott beszédet. A 70 ország 4200 kiállítóját felvonultató szakvásár idei díszvendége Törökország.
A megnyító negyven perc késéssel kezdődött, de azt mondják, ami nehezen indul, az jól fog sikerülni. A hangulat minden esetre a kínos várakozás ellenére már az elején hamar feloldódott.
Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökországnak elemi érdeke új befektetőket találni országa számára. Az információ-technológia a maga növekedési potenciáljával a gazdaság teljesítményét és az exportot is meghatározza, s ez a befektetők számára is kiemelt terepet jelent. Németországtól ugyanakkor azt is kérte a török miniszterelnök, hogy egy kicsit könnyítsen az emberek szabad mozgásán, hisz egy török állampolgárnak az útlevele nagyon hamar megtelik vízumpecsétekkel, lassan egy könyvet kell magával cípelnie.
Merkel az ugyancsak fontos vendégnek tekintett IBM-főnökre, Samuel Palmisano-ra pillantva, beszédét azzal kezdte, hogy egészen visszafiatalodik, ha az IBM-re gondol. Ifjú korában - még az NDK-ban - egy olyan számítógépen dolgozott, amely akár IBM-is lehetett volna, bár éppenséggel csak annak nem egészen legális másolata volt, a szocialista országok annak idején az IBM 360-os sorozat koppintásával alkották meg saját ESZR sorozatukat. Ma viszont egy kancellár számára az IBM a munkahelyteremtést jelenti Németországban, a leépítések ellenére még ma is 20 ezer embert foglalkoztat. - Remélem - nézett át Merkel Palmisano-ról Erdoganra - ez a tőke nem fog mind Törökországba vándorolni. Ugyancsak Erdogannak szólt az a nagy derültséget keltő mondata is, hogy ha az útlevelet könyvvé dagasztják a vízumok, hát helyettesíteni kell a papírt egy chippel. Természetesen komolyan is reagált a vízumprolémákra, amelyeket szerinte nem itt, hanem kétoldalú tárgyalásokon kell rendezni, és amely folyamatot Törökország gazdasági erejének növekedése nyilván katalizálni fog.
A politikusok mellett hagyományosan szót kap a megnyitón a német informatikai cégek szakmai szövetségének, a Bitkomnak az elnöke is. August-Wilhelm Scheer is dicsérte a török gazdaságban rejlő lehetőségeket, amely Európának is fontos növekedési impulzust adhat. A CeBIT-ről szólva Scheer, aki látott már kétszer ekkora CeBIT-et is (épp tíz évvel ezelőtt volt a rekord 8200 kiállítóval és 810 ezer látogatóval), azt mondta, hogy rég várta ekkora optimizmussal a világ legnagyobb infokommunikációs seregszemléjét, szerinte a CeBIT túl van a mélyponton, újra elindult fölfelé.
Kapcsolódó cikkek
- CeBIT 2011 - Számítógépes program segít a tökéletes smink elkészítésében
- CeBIT 2011 - Elérhető közleségben az adatbiztonság
- CeBIT 2011 - Zajtalan processzorhűtés Dél-Koreából
- Az idén több látogatót és kiállítót vonzott a hannoveri CeBIT
- Az Apple fejlesztései motiválják a kínai hamisítványokat
- CeBIT 2011 - Távmunka és a szoftveres háttér az informatikai fejlesztések középpontjában
- Európai díjat nyert az iziSHOP eTicket elektronikus közlekedési jegyrendszer
- Magyar valóságjáték a CeBit platinadíjasai között
- A nagy nevek is visszatérnek a hannoveri CeBIT-re
- CeBIT: az SAP is a mobil felé fordul
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.